Mellrák, chemo-brain, testedzés

A Journal of Clinical Oncology-ban publikált tanulmány szerzői, Neil Aaronson és munkatársai annak jártak utána, hogy a testedzés segíti-e a kemoterápiában részesülő emlőrákos nőket a kezelés mellékhatásainak csökkentésében. A mellékhatások – pl. fáradtság, csökkent fizikai állóképesség, fájdalom, émelygés, hányás - következtében ugyanis sokan nem tudják az eredetileg tervezett terápiát végigvinni, vagy csökkenteni kell az alkalmazott szer dózisát, azonban, nyilatkozták a kutatók, eddigi ismereteink alapján elképzelhető volt, hogy a testedzés segít a mellékhatások leküzdésében. Aaronson és munkatársai ezért megnézték, milyen típusú testedzés a leghatékonyabb ebből a szempontból.

A kutatók 230 emlőrákos beteget osztottak véletlenszerűen három csoportba, az első csoport tagjai fizioterapeuta felügyelete mellett közepes intenzitású aerobik és erőfejlesztő gyakorlatsort végeztek, a második csoport tagjai egy nővér felügyelete mellett egy olyan alacsony intenzitású aerobik gyakorlatot tanultak meg, amit aztán otthonukban is tudtak folytatni, míg a harmadik csoport tagjai nem végeztek testgyakorlást.

Az eredmények világosan mutatták a testedzés hasznát: mindkét testedző csoport tagjai kevesebb fáradtságról, hányingerről és fájdalomról számoltak be, továbbá fizikai állóképességük is kevésbé csökkent, azonban a közepes intenzitású mozgást végzők körében a hatás kifejezettebb volt, mint az enyhe mértékben mozgók körében. A közepes intenzitású mozgást végzők inkább tolerálták a terápiát: körükben csak 12% esetében kellett a kemoterápiás szer dózisát mérsékelni, míg a nem mozgó kontrollcsoport 34%-a szorult dóziscsökkentésre.

Mint a kutatók kifejtik: korábban azt tanácsolták a kemoterápiában részesülőknek, hogy ne mozogjanak sokat, azonban mára kiderült, annál jobb a betegeknek, minél több testedzésben vesznek részt, és az inaktivitással összehasonlítva még a kevés mozgásnak is van haszna (Effect of Low-Intensity Physical Activity and Moderate - to High-Intensity Physical Exercise During Adjuvant Chemotherapy on Physical Fitness, Fatigue, and Chemotherapy Completion Rates: Results of the PACES Randomized Clinical Trial).

Valódi problémát jelent a chemo-brain

A kemoterápia mellékhatásaként jelentkező negatív kognitív tünetek, pl. a figyelemkoncentráció zavara hatásmechanizmusának tisztázását és monitorozására alkalmas módszer kidolgozását tűzte ki célul a University of British Columbia kutatócsapata. Vizsgálatuk eredményeképpen kiderült, hogy a chemo-brain-ben szenvedők számára a figyelem és a gondolkodás fókuszának fenntartása jelent gondot (Julia Kam és munkatársai: Sustained attention abnormalities in breast cancer survivors with cognitive deficits post chemotherapy: An electrophysiological study; Clinical Neurophysiology).

Az egészséges agy ciklusok szerint működik, egy ideig elkalandozik a figyelem, majd képes fókuszálni, néhány percig lazít, majd újra belemélyed a feladatba, nyilatkozta Todd Handy, a kutatócsapat egyik tagja, ezzel szemben a chemo-brain krónikusan elkalandozik, az idő legnagyobb részében nem fókuszál, szinte ki van kapcsolva, nem tud belemélyedni a feladatba. Ráadásul, amikor a vizsgálatban részt vevő, emlőrák miatt kezelt betegek úgy gondolták, hogy éppen képesek koncentrálni, az elektrofiziológiai mérések tanúsága szerint az agyuk nagy része továbbra is alacsony hatásfokkal működött, figyelmük elkalandozott. A kutatók azt is felfedezték, hogy az egészségesekkel összehasonlítva a vizsgált nők, amennyiben mégis fókuszálták figyelmüket, sokkal inkább figyeltek a belső világukra, és ezt leginkább akkor tették, amikor a kutatók arra kérték őket, hogy ne figyeljenek semmire, egyszerűen csak relaxáljanak. Mint a kutatók elmondják, elektrofiziológiai módszerük segítségével az is megmérhető, hogy a terápia befejezése után mennyi ideig áll fenn a mellékhatásként jelentkező chemo-brain, továbbá az is számszerűsíthető, hogy a testmozgás milyen mértékben képes javítani az emlőrák miatt kemoterápiával kezelt betegek kognitív funkcióin.