KOVIDők – A kutató kérdez. A szakértő válaszol.
Meddőség, terhesség, vakcináció – tények röviden
Vezethet-e a COVID-19 elleni vakcináció meddőséghez? Adható-e a védőoltás terhes nőknek és szoptató anyáknak? Milyen szempontokat mérlegelnek a szakmai szervezetek e különleges populációk oltására vonatozó irányelvek kidolgozásakor? E fontos és sokakat foglalkoztató kérdésekre dr. Zádori János szülész-nőgyógyász szakorvos, a Szegedi Kaáli Intézet orvosigazgatója ad választ.
KOVIDők – A kutató kérdez. A szakértő válaszol.
Közérthető tudományos információforrás mindenkinek.
Aki kérdez: Dr. Horváth Péter bioinformatikus, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézetének igazgatója.
Felröppent a hír, hogy a COVID-19 elleni védőoltás esetleg meddőséget okozhat, néhány korábbi közlemény szerzői felvetették ugyanis, hogy kapcsolat lehet a vakcináció és a megtermékenyített petesejt beágyazódásának zavara között. A feltételezés abból indul ki, hogy van egy fehérje (syncytin [ejtsd: szincicin]), amelynek génje vélhetően egy humán endogén retrovírusból integrálódott be az emberi genomba sok ezer évvel ezelőtt. Ez a fehérje szerepet játszik a megtermékenyített petesejt beágyazódásának bizonyos részfolyamataiban: segíti a placenta megtapadását (invázióját), illetve az ún. trophoblastok [ejtsd: trofoblasztok]) egymás közötti kapcsolatának kialakulását. Ez a fehérje szerkezetében valamelyest – de csak nagyon minimálisan – hasonlít a COVID-19 megbetegedésért felelős SARS-CoV-2 vírus tüskefehérjéjére, ezért vetődhetett fel, hogy a vírus antigénje ellen termelődő antitestek esetleg keresztreakciót adhatnak a beágyazódást irányító proteinnel. Megbízható szakirodalmi adatok, illetve biológiával foglalkozó nagy tudású szakemberek véleménye szerint azonban ez a hasonlóság olyan csekély mértékű, hogy igazán komoly jelentősége nem lehet. Minden mértékadó tudományos forrás azon az állásponton van, hogy az oltással kiváltott immunreakció nem fog átfedést mutatni a syncytin fehérjével. Ez az egyik ok, ami miatt nem indokolt az aggodalom. A másik, szintén logikus érv a pánikkeltés ellen, hogy a vírus tüskefehérje akkor is megjelenik a szervezetben és akkor is képződik ellenanyag ellene, ha átesünk a fertőzésen. Ilyen ellenanyagok tehát akkor is jelen lesznek a szervezetben, ha a fertőzést nem előzzük meg a védőoltással (ráadásul, a fertőzés során a szervezetnek még a kórokozóval is meg kell harcolnia). Ez alapján a vakcina akkor sem hordozna extra kockázatot, ha valóban lenne keresztreakció a vírus tüskefehérjéje ellen termelődő ellenanyagok és a syncytin protein között. Megjegyzendő egyébként, hogy nagyon sok olyan vírus ismert, amelyeknek bizonyos fehérjéi (envelop, kapszid) a syncytinhez hasonló szerkezetűek (például az influenzavírusok között is találunk ilyet).
A teherbeesés előtti védőoltással kapcsolatban mi a jelenlegi tudományos álláspont?
Kialakult hazai tanácsadási gyakorlat egyelőre nincs. Az oltóanyag forgalmazói azt javasolják, hogy a tervezett terhesség előtt két hónappal célszerű megkapni az oltást. Tehát ha valaki részt vesz az oltóprogramban, akkor lehetőség szerint az oltás felvétele után két hónapig ne essen teherbe. Az Egyesült Államok területére érvényes szakmai társaságok jelenlegi álláspontja szerint a vakcina a teherbeesés szándéka esetén is beadható. Sőt, az Amerikai Reprodukciós Társaság legfrissebb (december 16-a után kiadott) szakmai véleménye szerint a második, emlékeztető oltást akkor is be lehet adni, ha a teherbeesés az első oltás után következik be. E tekintetben egyébként a jelenlegi hivatalos szakmai álláspont országonként eltérő lehet. Véleményem szerint a szakmai szervezetek álláspontja korrelál az adott országbeli járványhelyzet súlyosságával, tehát minél inkább érzi a társadalom és szakma a járvány súlyát saját magán, annál inkább próbálják a lehető legszélesebb körre kiterjeszteni az oltást a mielőbbi védettség kialakítása érdekében. Bár a kérdéskör még további vizsgálatokat igényel, úgy tűnik, hogy a komoly, mértékadó szakmai fórumok egyelőre amellett foglalnak állást, hogy a vakcinációterv akkor is folytatható, ha közben bekövetkezik a terhesség. A jelenlegi tudásunk szerint az oltás nem tűnik kockázatosnak a terhességre nézve. Ettől függetlenül, ha mód van rá, az az ideális, ha követjük a gyártó javaslatát, tehát ha a védőoltás felvétele után várunk két hónapot a teherbeeséssel.
Olyan hírek is napvilágot láttak, hogy várandósoknak és nemrég szült nőknek nem javasolt a védőoltás. Mit gondol erről a szakma?
Az eddigi klinikai vizsgálatokban ezt a populációt nem tudták biztonsággal lefedni. Ilyenkor maga a gyártó is köteles óva inteni a készítmény alkalmazásától, hiszen ezekben a speciális csoportokban a biztonságosság még nem bizonyított. A vakcina hatásmechanizmusa alapján ugyanakkor könnyen lehet, hogy rövidesen ezekre a csoportokra is kiterjesztik az alkalmazhatóságot. Ahogy részben már említettem, az Amerikai Reprodukciós Társaság szakmai véleménye az, hogy sem a terhesség, sem a szoptatás alatt nem zárkóznak el a védőoltástól, ha az anyai kockázat ezt indokolttá teszi. A konkrét döntéshozatali folyamatban természetesen mindig egyedileg kell mérlegelni az oltás beadásától várható előnyöket és a lehetséges kockázatokat, de szakmailag nem tartják hibás döntésnek e populációk oltását.
Ehhez azt is tudni kell, hogy az elmúlt egy évben rengeteg adat összegyűlt a terhesség és a SARS-CoV-2 vírusfertőzés kapcsolatáról, illetve a terhesség alatti fertőzés kórlefolyásáról. Továbbra is nélkülözhetetlen persze az adatgyűjtés, de az már most látszik, hogy bár sok terhes nőnél tünetmentesen zajlik a fertőzés, azoknál a várandósoknál, akiknél tüneteket okoz, nagyon gyakran súlyosabb a kórlefolyás, mint az ugyanannyi idős, nem terhes nők esetében. Úgy tűnik tehát, hogy maga a terhesség fokozott kockázatot jelent a SARS-CoV-2-fertőzés kórlefolyása tekintetében. Ez már önmagában is fontos figyelemfelhívás arra nézve, hogy a terhességgel külön is foglalkozni kell a COVID-19 megbetegedés kapcsán. Emellett – ugyanúgy, ahogy a nem terhesek esetében – a várandós nőknél további extra kockázatot jelent a túlsúly, a cukorbetegség és a vérnyomásproblémák: ezek mind fokozzák a súlyos lefolyás vagy a súlyos kimenetel kockázatát. Ezért is került egyes állásfoglalásokba már most bele, hogy indokolt esetben terhes állapotban is mérlegelhető a védőoltás beadása.
Forrás: KOVIDők - Zádori János a vakcina és meddőség kapcsolatáról, a fertőzés és a terhesség kapcsolatáról (https://www.youtube.com/watch?v=goE-k7SLsFA)
KOVIDők – A kutató kérdez. A szakértő válaszol.
