Már nem veszélyes a Covid arra, akinek egészséges az immunműködése
Rusvai Miklós virológus a Hírklikknek azt mondta, a koronavírus még az influenzánál is enyhébbre szelídült, de a krónikus betegeket érdemes oltani.
Az elmúlt napokban ismét az jelent meg a sajtóban, hogy felfutóban van a koronavírus-járvány. Kell tartanunk ettől, vagy ha ezek ki is törnek, már kellően megszelídültek?
Virológusként azt kell mondanom, legfeljebb matematikai esélye van annak, hogy felbukkan egy újabb, erősebb kórokozó képességgel rendelkező koronavírus variáns. Ez elvileg lehetséges, de a gyakorlatban nem adok rá esélyt. Jelenleg a Covidot okozó SARS-CoV-2 már annyira meggyengült, hogy nátha a következménye a koronavírus-fertőzésnek, tehát már az influenzánál is jóval enyhébb megbetegedést okoz. Ezért a valamennyire is normális immunműködéssel rendelkező embereknek nincs szükségük immunizálásra.
Egy, a hazánk vakcinaellátottságról szóló cikkben azt olvastam, hogy nemcsak a megbetegedéseknek kitett csoportoknak, hanem annak is érdemes megismételni az oltást, akinek csak kettő volt, és korábban átesett a vírusfertőzésen. Ezzel egyetért?
Nem. Én azt mondom, hogy aki már kapott két oltást, és még át is esett a fertőzésen (teljesen mindegy, hogy oltás előtt vagy oltás után), amivel a szervezete bizonyította, hogy hatékonyan fel tudja venni a harcot a koronavírussal, akkor annak nincs szüksége több oltásra. Ő a legmagasabb szintű védettséggel rendelkezik. Jobbal, mint aki csak oltatta magát. Ez a védelem hármas szintű. Egyrészt van az úgynevezett antitestes védelem, ami az ellenanyagok jelenlétét jelenti a vérben. Van az úgynevezett sejtes immunitás, vagy celluláris immunitás, ez a különböző immunsejtek védekezését jelenti. Ezek részben a tüdőben, részben más szerveinkben, illetve a vérben is jelen vannak. A harmadik pedig az úgynevezett nyálkahártya immunitás, ami a felszínen lévő nyálkában: az orrváladékban, nyálban, egyéb nyálkahártyák váladékában, bélnedvben, a nemi utak nyálkahártyáján jelent védettséget. Az, aki átesett a fertőzésen, mind a három védettséggel rendelkezik. Aki oltást kapott, az legfeljebb kettővel. Az antitestes védelem megszűnik négy-hat hónap után, de újra beindul a termelése öt napon belül, ha valakit fertőzés ér, vagy oltást adat be magának. Körül-belül öt nap a reakció ideje az immunrendszerünknek. Ez alatt kezdi meg, és futtatja föl az antitestek termelését. Ha valaki nem oltatja be magát, akkor ezt az öt napos enyhe légzőszervi betegséget kockáztatja. Egy maximum öt napig tartó náthát. Utána már a vérében az antitestek, meg a nyálkahártyákon és egyéb szervekben a különböző immun-mechanizmusok beindulnak.
De ez mégsem vonatkozik az idősebbekre és a sérülékeny csoportokba tartozókra, mert számukra mégis ajánlott az oltás megismétlése?
Így van. És pedig azért, mert náluk az immunrendszer működése már nem tökéletes. Ugyanúgy, mint mondjuk a szemük, a látásuk se jó, az izomműködés sem, az emlékezet sem, tehát magyarul minden élettani funkció sokkal alacsonyabb szinten és lassabban működik idős korban. Ezért ajánlom, hogy például 80 év fölött beadassa magának az, aki különösen egy idősotthonban lakik, mert fokozott rizikócsoportba tartozik. Nála esetleg nem olyan szintű, vagy hosszabb időt vesz igénybe a szervezetétől a védekezési mechanizmus felpörgetése. Az egészséges emberekre jellemző öt napos időintervallumnál hosszabb idő volna, és esetleg utána sem lenne kellően magas szintű a védettség. Összességében tehát sokkal jobban jár, ha vakcinázással rásegít az, akinek az immunműködése valami miatt (már) nem megfelelő.
