Korszerű terápiával kontroll alatt tartható a súlyos pikkelysömör

Magyarországon mintegy 150-200 ezer embert érint a pszoriázis, amely – a gyakori kísérőbetegségek okán – komplex kezelési stratégiát igényel. Miközben országszerte tíz pszoriázis centrumban – orvosi beutaló nélkül – elérhetőek a minden eddiginél eredményesebb, teljes, vagy szinte teljes tünetmentességet biztosító kezelések, a mintegy 20 ezer súlyos, illetve középsúlyos állapotú betegek negyede még soha nem járt ott, 20 százalékuk pedig nem is hallott róla, hogy léteznek. Mindez a súlyos és középsúlyos állapotú betegek körében 2019-ben végzett kutatás adataiból derült ki, amelyekről Holló Péter, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának igazgatója számolt be.

Az átlagosan 19 éve diagnosztizált betegek közel fele a pszoriázis tüneteinek megjelenését követő néhány héten belül orvoshoz fordult, 10-ből hét beteg három hét után diagnózishoz jutott, ám többeknél ez a folyamat fél évig tartott. A betegek 27 százaléka jutott el a tíz centrum valamelyikébe, az ott jelentkezők negyedének azonban nem javasolták a biológiai terápiát. Mindeközben a psziriázisosok havonta 23 ezer forintot költenek gyógyszerekre, bőrápolásra, diétára, valamint magán orvosi ellátásra, amelyet 35 százalékuk vesz igénybe.  

A betegek többsége tünetes, 74 százalékuk csak hagyományos kezelésben részesül, 18 százalék kapott biológiai terápiát, bár közel felük hallott már arról. Tízből nyolc betegnek fontos, hogy a kezelések jó közérzet mellett, levés mellékhatással biztosítsanak hosszú távon teljes tünetmentességet, vagy megállítsák az állapotromlást. A kapott terápiájával a betegek 42 százaléka volt elégedett, a többiek a kezelés mellett is fennálló tünetei miatt nem. Az érintettek számára komoly nehézséget jelent állapotuk elfogadása, a megfelelő ruha viselése, és tartózkodnak az olyan helyzetektől – pl. strand – ahol le kell vetkőzniük. A pszoriázis okozta bőrtünetek – bár a betegség nem fertőz – sokszor ellenérzést váltanak ki a laikusokból, így a betegek a társadalom részéről nagyobb elfogadottságot, ugyanakkor az egészségügyi szakemberek részéről is több lelki támogatást várnának – mutattak rá a felmérés eredményei.

Óriási változást hozott a terápiás paletta fejlődése

A genetikailag meghatározott, krónikus bőrbetegség enyhe formája a betegek kétharmadánál jelentkezik, 29 százalékuk középsúlyos, 10 százalékuk súlyos tünetekkel küzd. A terápiát nemcsak a tünetek kiterjedtsége, hanem a társbetegségek is meghatározzák, így például az ízületi érintettség alapvetően befolyásolhatja azt – foglalta össze prof. dr. Gyulai Rolland, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Bőr-, Nemikórtani és Onkodermatológiai Klinika igazgatója, a Magyar Dermatológiai Társulat (MDT) elnöke.

Míg korábban a pikkelysömör gyógyítása során a terápiás cél az volt, hogy a betegséggel járó bőrtünetek legalább 50 százalékkal javuljanak, ma már a minimum 90 százalékos javulás elérése az elvárás a súlyos állapotú betegeknél. Az ideális terápia orvosi szempontból egybeesik a betegek elvárásaival: hosszú távú tünetmentesség biztosít, a bőr- és kísérő tünetekre egyaránt hat, ugyanakkor biztonságos is, mert a pszoriázis esetében akár éveken át tartó kezelésre van szükség. A most rendelkezésre álló gyógyszerek, amelyeket évente 4-5 alkalommal kap a beteg, megfelelnek ezeknek az elvárásoknak. A legújabb típusú biológiai terápiás készítmények egy adott molekula blokkolását végzik el, nemcsak a bőrtüneteket, hanem társbetegségeket is csillapítva.

A centrumokban alkalmazott terápiák a betegek 70 százalékánál 90 százalékos javulást eredményeznek, 30-40 százalékuknál akár a teljes tünetmentesség is elérhető – sorolta a professzor az eredményeket. A tünetmentesség a betegek 86 százalékánál öt éven át fennmarad, és a hosszú távú terápia mellett is jól van.

A célzott terápiák mellékhatásai – összehasonlítva a hagyományos szerekével – összességében jóval ritkábbak és mérsékeltebbek – válaszolta a szakember a MedicalOnline kérdésére. Hozzátette azonban, hogy az eljárások az immunrendszer működésére hatnak, így számítani kell annak megváltozására.

Mivel van nem specifikus immunstimuláns hatásuk, így a tünetek súlyosbodását okozhatják a pikkelysömörös betegeknél a koronavírus elleni vakcinák – mondta kérdésünkre Gyulai Rolland. Hozzátette azt is, tapasztalataik szerint az állapotromlás csak átmeneti és rövid ideig tart, hasonlóra azonban minden egyes fertőzéses betegségnél, így például a Covid-19 esetében is számítani lehet.  Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy emiatt nem maradhat el a vakcináció. Az eddigi vizsgálatok azt is igazolták, hogy a koronavírus ellen alkalmazott oltóanyagok hatékonysága nem csökken a terápia alatt álló pszoriázisos betegeknél sem.

Centrumokban a megoldás

Az egyénre szabott terápiás ellátások az ország tíz pszoriázis centrumában érhetők el, amelyek a négy egyetemi város klinikái mellett a megyei kórházakban érhetőek el, biztosítva az országos lefedettséget – avatott be a pikkelysömörös betegeket ellátó rendszer működésébe prof. dr. Kemény Lajos, a Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikájának igazgatója.

A páciensek beutaló nélkül telefonon vagy e-mailben tudnak jelentkezni vagy időpontot foglalni a központokban, ahol a közfinanszírozott ellátás keretében jutnak hozzá a kezelésekhez. Mint azt a professzor elmondta, a betegek mintegy húsz százaléka bőrgyógyász szakorvos vagy háziorvos javaslatára illetve beutalójával érkezik a centrumokba, többségük azonban az interneten talál rá azokra.

A pszoriázis centrumokban a diagnózist bőrgyógyászok állítják fel, azonban a társszakmák orvosai – gasztroenterológus, diabetológus, reumatológus – is részt vesznek a személyre szabott terápiák összeállításában, amennyiben azt a páciens állapota indokolja. A tíz centrumban jelenleg 2600 beteget kezelnek, ez a kör évente 200 új jelentkezővel bővül.

A betegek 20-30 százaléknál alakul ki arthritis psoriatica, amely az érintett ízületet hónapok alatt deformálhatja, az idő elteltével pedig az okozott károkat nem lehet helyreállítani – kezdte a kísérőbetegségek ismertetését prof. dr. Szegedi Andrea, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Bőrgyógyászati Klinika igazgatója. Míg látható tünetként jelentősen hozzájárul az életminőség romláshoz a körömérintettség, ugyanakkor az orvos számára jelezheti az ízületi gyulladás jelenlétét is, mert ebben a körben háromszoros a rizikója. Gyakoribbak a pszoriázisosoknál a gyulladásos bélbetegségek, ugyanakkor ez visszafelé is igaz: a Crohn-betegek körében a pikkelysömör előfordulási gyakorisága 9 százalékkal magasabb, mint a normál populációban.

Jellemzőbb még a pikkelysömörrel küzdőknél a metabolikus szindróma, az elhízás, a magas vérzsír szint és vérnyomás mellett a szív- és érrendszeri problémák, ez utóbbi állhat annak hátterében, hogy a szívelégtelenség és szívinfarktus aránya is nagyobb náluk.

A pszoriázis centrumokat bemutató kisfilmek, amelyek tartalmazzák a betegek számára legfontosabb tudnivalókat is, elérhetőek a www.pszori.hu oldalon.