Komoly társadalmi károkat okoz a migrén

A Health Economic Review-ban tavaly megjelent tanulmány definíciója szerint a krónikus migrén olyan neurológiai állapot, ami általánosságban legyengíti a beteget, és világszerte az egyik legjelentősebb nem fertőző betegségnek tartják.

Mai ismereteink szerint a migrén nem gyógyítható úgy, mint mondjuk a vakbélgyulladás – mondja Ertsey Csaba neurológus, fejfájás-specialista, a Swiss Prémium Egsézségközpont orvosa. Ettől függetlenül persze vannak, akik gyors és teljes gyógyulást ígérnek mindenféle módszerrel, de a szakember arra figyelmeztet, hogy ez nem reális elvárás. A reális elvárás az, hogy legyen elérhető, hatékony fájdalomcsillapító, a rohamok kezelésre alkalmas gyógyszer, illetve, ha gyakoriak a migrének, legyen mód ezek ritkítására. Ertsey szerint mind a roham-, mind a preventív kezelésekre léteznek hatékony és biztonságos lehetőségek, de sajnos nem minden módszer válik be mindenkinek, és könnyen előfordulhat, hogy a páciens két-három kezelés után is úgy látja, hogy nem javult a az állapota. Ennek persze az is lehet az oka, hogy a háziorvosok egy része, sőt a fejfájással amúgy elvben foglalkozó neurológusok egy része sem a leghatékonyabb kezeléseket nyújtja.

A rendszeresen visszatérő fájdalom közben szörnyű következményekkel jár a krónikus migrénben szenvedők életére, mindennapjaira nézve, és ők nincsenek kevesen: egy 2019-es, a migrén előfordulását vizsgáló tanulmány szerint világszerte az emberek 1,4-2,2 százaléka élhet krónikus migrénnel, ami azt jelenti, hogy a betegség Magyarországon 100-200 ezer embert érinthet. Persze ennél jóval nagyobb azoknak az aránya, akik életük során találkoznak migrénes rohammal. A Magyar Fejfájás Társaság 2008-as összefoglalója szerint Magyarországon összesen 1-1,2 millió migrénben érintettel kell számolnunk, ami alapján arra a következtetésre jutnak, hogy évente körülbelül 21 millió migrénes rohamot kell kezelni.

Ertsey szerint az érintettek száma ma már inkább 1,4 millió körül lehet, ám ennek dacára jelen pillanatban nem létezik ismert, a migrénre vonatkozó kormányzati stratégia vagy célzott szakpolitika, miközben nagyon is lenne értelme. A szakember úgy véli, hogy ez nem csak hazai hiányosság, de ahhoz képest, hogy milyen óriási gazdasági hatása van a betegségnek, teljesen érthetetlen, hogy miért nem született még egyetlen fejlett országban sem átfogó migrénstratégia. Ráadásul ha azt nézzük, hogy csak itthon 1,4 millió érintett lehet, egy ilyen stratégia még politikailag is kifizetődő lehetne. Ertsey szerint egyébként egy kellően komplex program infrastrukturális feltételei ma Magyarországon is adottak lehetnének.

A krónikus migrén nemcsak a fájdalmaktól szenvedők életét keseríti meg, hanem a teljes társadalom számára is költségekkel jár. A fent hivatkozott 2023-as tanulmány ezeket próbálja összesíteni a közvetlen és a közvetett költségek feltérképezésével. A migrén kezelésekor az alábbi közvetlen költségek merülnek fel:

• kórházi vizsgálatok díja

• orvosi vizitek díja

• szakorvosok munkadíja

• gyógyszerek költsége

• diagnosztikai tesztek és eljárások díjai

• laborvizsgálatok költsége

• sürgősségi ellátások költsége

• szállítási költségek

• gyermekmegőrzéshez kapcsolódó költségek.

Közvetett költségként a munkából való távollét vagy a munka közbeni csökkent termelékenység jelentkezik, ami egy, a migrén által súlyosan érintett, egy hónapban akár 10 fölötti rohamot elszenvedő egyén esetében jelentősnek mondható. Ezen kívül óriási a betegek életminőségére, a család dinamikájára és érzelmi jólétére gyakorolt dominóhatás is, hiszen ezek jelentősen hozzájárulnak közvetett költségekhez, írja a Qubit.