Kerekesszékből a focipályára? – Robotok a neurorehabilitációban
Személyes érintettség hívta életre azt az üzleti vállalkozást, amely keretében robotasszisztált és egyéb komputerizált interaktív terápiás eszközökkel végeznek neurorehabilitációt. A Steps Budapest Robot Rehabilitációs Központban 2020 óta nagyjából 40 ezer terápiás kezelés valósult meg.
Számos tanulmány foglalkozott az elmúlt években a robotasszisztált és egyéb komputerizált interaktív terápiás eszközök neurorehabilitációban betöltött hatékonyságával. Források szerint évente nagyjából 45-50 ezer ember kap stroke-ot, a betegek önellátóképességének helyreállítása, a terápia és a gondozás költségeinek csökkentése érdekében a stroke-rehabilitációban végzett legújabb kutatások a minél hatékonyabb terápiák szükségességét hangsúlyozzák. Bár nagy előrelépés az állami egészségügyi ellátásra vonatkozóan, hogy az Országos Kórházi Főigazgatóság irányításával 2024-ben több, mint 10 milliárd forintból valósultak meg rehabilitációs területet érintő fejlesztések országszerte, és ennek keretében 54 intézményben újult meg a rehabilitációs eszközpark, Latky Csongor, a Steps Budapest Robot Rehabilitációs Központ ügyvezetője szerint ez még mindig nem elegendő. Mint mondja, ahogyan Európában több helyen, úgy Magyarországon is bőven van létjogosultsága olyan privát intézményeknek, amelyek a neurológiai betegségben érintettek legújabb technológiákkal támogatott rehabilitációját segítik a finanszírozott kereteken túl, vagy akár ideális esetben annak keretében.
Privát megoldás a rehabilitációra
A neurorehablitáció kulcskérdése, hogy az érintett minél előbb elkezdhesse a terápiás kezeléseket. Latky is hangsúlyozza a terápiás időablakot, amely során az agy plaszticitása még kiaknázható, ha azonban nem kezdődik el vagy folytatódik a rehabilitáció abban az időszakban, amikor ez optimális, az érintettek sokkal kisebb eséllyel vagy rosszabb kilátásokkal érhetik el a potenciális fejlődési csúcsot. A robotasszisztált rehabilitáció nagy előnye a magas ismétlésszám, a biztonságos környezet és a terápiában való részvétel nagyobb motivációja a technológiai eszközök által. Tekintve, hogy a társadalombiztosítás keretében szolgáltatott rehabilitációs helyek korlátozottak, a magánellátásban biztosított lehetőség további fejlődési potenciált rejthet magában. „Az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetben (OORI) amellett, hogy rehabilitációs fejlesztést is végeznek, komplex ellátást biztosítanak a fekvőbeteg ellátástól a kerekesszékes életmódra való felkészítésig: segítenek a megváltozott képességű személyeknek alapvető transzferek elsajátításában: például átülni egyik helyről a másikra – mondja Latky. A Steps ehhez képest nem fogad kórházi ápolásra szoruló beteget, de technológiai felszereltségének köszönhetően képes lehet továbbfejleszteni a betegeket a visszanyerhető képességek érdekében. „Éppen ezért fontos lenne, hogyha egy beteg kikerül az állami finanszírozott ellátásból, mert már nincs kapacitás a fejlesztésére, akkor irányítsák hozzánk a beteget, hátha tudunk még az érzékeny időszakban fejleszteni az állapotán” – mondja Latky.
Személyes érintettség a vállalkozás mögött
Ezen probléma hívta életre a Steps Budapest Robot Rehabilitációs Központot is. Latky-nak, aki maga is kisrepülőgépes pilóta, egy szintén pilóta barátja 2016-ban egy kényszerleszállás követően gerincsérülést szenvedett. Pécsett megműtötték és pár hónapig rehabilitálódott egy hazai intézményben, amely terápiás kezelés nem bizonyult elegendőnek, de finanszírozott keretek között nem volt lehetőség folytatni a terápiát. Akkor kezdték el feltárni Európa-szerte a magán rehabilitációs lehetőségeket, míg végül a nem túl széleskörű kínálatból találtak egy elérhető távolságra lévő intézményt Zágrábban, Antwerpenben és Prágában is. Ez volt az inspirációs pont a hazai intézet megvalósításában, végül a zágrábi központ szolgáltatta a technológiai mintát a budapesti centrum létrehozásához 2018-ban. 2020-ban már el is indult a terápiás munka itthon is, csak a zágrábihoz képest kisebb volumenben. A knowhow a működés első időszakában a horvát és a belga centrumból Magyarországra csábított terapeutákkal is gazdagodott.
Technológiai választék
A korszerű technológiákkal felszerelt központban a gépek két fő csoportra oszthatók: az end effektorokra, amelyek a disztális végpontokról nyújtanak segítséget a betegek mozgatásában. Ez lehet aktív, a beteg által indított mozgás gépi segítséggel vagy passzív mozgatás abban az esetben, ha a motoros funkciók nem működnek – ez stimuláns hatással bírhat a központi idegrendszer számára. A másik csoport az exoskeletonok csoportja, amely robotikus testsúly könnyítéssel, felfüggesztéssel az ízületi csatlakozásnál mozgatják a beteget, akár abban az esetben is, ha egyébként teljesen mozgásképtelen személyről van szó. A gép kialakítása lehetővé teszi a medence oldalirányú mozgását és keresztirányú forgatását. Ezeknek az eszközöknek a szekunder prevenciónál is fontos szerepük lehet, ahol nem a fejlődés van a fókuszban, például egy sclerosis multiplexszel (SM) küzdő, vagy baleset miatt kerekes székbe kényszerült beteg esetében. Ilyenkor maga a kerekesszékes életmód hordozza magával a társbetegségek kockázatát: a kardiovaszkuláris, emésztőrendszeri, csontritkulásos megbetegedéseket, és ezekben az esetekben állapotfenntartás miatt kapják a terápiát a páciensek, miközben hatalmas mentális előnye is van annak, hogy segítséggel, de járnak, mozognak. „Van egy fiatal páciensünk, akinek nincs konkrét orvosi diagnózisa, csak találgatások vannak arra nézve, hogy milyen neurológiai folyamat következtében kényszerült jelenleg kerekesszékbe. Képzeljük el, hogy öt év múlva találnak valamilyen gyógymódot a betegségére, de ha addig teljesen leépül az izomzat, másodlagos megbetegedések alakulnak ki a kerekesszékben eltöltött évek miatt, akkor sokkal mélyebbről lehet elkezdeni az építkezést, ha egyáltalán még el lehet. Ezért is jó a szekunder terápia, amely ráadásul a jelenlegi állapotot, a mindennapokat tudja kellemesebbé, élhetőbbé tenni” – magyarázza Latky.
|
„Az egészségi állapot helyreállításához szükséges modern feltételek biztosítása” elnevezésű projekt a Széchenyi 2020 program keretében, az Európai Unió támogatásával és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg, 10,210 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásból. A projekt megvalósítása során az Országos Kórházi Főigazgatóság irányításával, az Országos Mozgásszervi Intézet szakmai együttműködésével sor került 9 rehabilitációs centrum létrehozására, meglévő rehabilitációs osztályok fejlesztésére valamint 6 db szakmai eljárási protokoll kidolgozására. A meghatározott szakmai irányelvek célja az egyes fejlett technológián alapuló eljárások alapvető jellemzőinek, indikációinak ismertetése, különös tekintettel a rehabilitációs programba való beépítésük módjára és az egyéb terápiás módszerekkel való összehangolásra. |
A központ Lokomat exoskeletonjai segítségével 1500 lépést képes megtenni egy páciens egy terápiás alkalom során. Érzékeltetve a hagyományos terápia lehetőségeit: törzsi stabilitás esetén korlátok és járókeret segítségével egy szakember segíthetne a lábakat egymás elé tenni nagyjából 50-100 alkalommal. „Érezhető, hogy milyen hatékonyságnövelő szerepe van a technológiai asszisztenciának. Egy stroke-ot követően az agy plaszticitásának köszönhetően elképesztő mértékben tudja elsajátítani, újratanulni ezeket a mozdulatsorokat.” Szakemberek szerint ennek megfelelően a technológia asszisztált rehabilitáció felváltja a hagyományos rehabilitációt, de a robotos rehabilitáció természetesen nem váltja ki, csak kiegészíti a hagyományos eljárásokat. Mindemellett Latky szerint a robot nélküli rehabilitáció is átalakul, mert egymást szolgálják és egészítik ki. „Mindkettőre szükség van” – mondja.
Ki engedheti meg magának?
A Stepsben mindenféle korosztályú stroke-on átesett beteget, gerincvelő sérültet, traumás agysérülésen átesett, perifériás neuropátiás, sclerosis multiplexes beteget (SM) és cerebral paresises (CP) beteget kezeltek már az elmúlt négy évben. Átlagosan a terápiák hossza 50 óra, de természetesen ez felfelé és lefelé is nagyon eltérő lehet. Latky elmondása szerint a terápia nem olcsó, de ahogy mondja, a betegek 60-70 százaléka folytatja a kezdeti terápiát, újraköti a szerződést. „Mindenki hozhat azzal kapcsolatban döntést, hogy mire költi a pénzét, akár lemondások árán is, mindez persze erősen függ a javulási potenciálon. Volt olyan esetünk, aki nagyon kemény munkával, hosszú ideig tartó, időnként napi 4 órás rehabilitációval, de kiszállt a kerekesszékből és már focizik. Erre kizárólag a közfinanszírozott keretek között kevesebb esélye lett volna tekintettel a rendszer korlátozott kapacitására.” Magánintézmény lévén természetesen egyesek sajnos kiszorulnak a szolgáltatásból. „Keményen hangzik, de ez a realitás, ilyen világban élünk” – mondja Latky.
Ugyanakkor a gyerekek esetében sokszor segít a közösségi finanszírozás, alapítványok veszik át a költségeket a szülőktől, de felnőttek esetében is volt már arra példa, hogy valamely alapítvány támogatta, finanszírozta a kezelést. A Steps korábban egyedi estekben kapott a Nemzeti Egészségbiztosítási Alaptól (NEAK) finanszírozást betegek ellátására, a mostani, „Az egészségi állapot helyreállításához szükséges modern feltételek biztosítása” projekt keretében zajló modernizációval azonban ez megszűnt, hiszen állami keretek között is elérhetők ezek a technológiák. Igaz – mondja Latky a volumenről –, mindössze 3 Lokomat exoskeletonnal gazdagodott az ország, az OORI-ba egy ilyen robot került. A Stepsben jelenleg 8 robot, ebből két Lokomat gép segíti a rehabilitációt.
Hogy minél többen részesülhessenek a modern technológia nyújtotta előnyökben, a Steps éppen most benyújtott be egy többletkapacitási kérelmet a NEAK-hoz, amely pozitív elbírálás során annyit jelentene, hogyha elfogynak az állami rendszerben működő rehabilitációs helyek, a rászorultak finanszírozott formában használhatnák a magán rehabilitációs központ nyújtotta terápiás lehetőségeket. Ez természetesen az üzleti vállalkozásnak is előnyös lenne, tehát ez a megoldás mindenki, köztük elsősorban a rehabilitációra szorulók számára is előnyös lehetne.
