Zákányi Virág cikkei

Folyamatos a kutató-fejlesztői törekvés, hogy a világ egyik nagy, közös népegészségügyi kérdését, az Alzheimer-kórt már a korai szakaszában, még a kognitív hanyatlás elindulása előtt megértsük. A feladat nem egyszerű, mert a betegség hátterében húzódó okok még mindig nem tisztázottak, ennek ellenére a világ vezető egyetemei mellett hazai kutatásokat és fejlesztéseket is találtunk szép számmal az MI, digitalizáció, bioinformatika területéről, amelyek a demencia egyik leggyakoribb típusának korai kiszűrését és terápiás lehetőségeit célozzák.

Személyes érintettség hívta életre azt az üzleti vállalkozást, amely keretében robotasszisztált és egyéb komputerizált interaktív terápiás eszközökkel végeznek neurorehabilitációt. A Steps Budapest Robot Rehabilitációs Központban 2020 óta nagyjából 40 ezer terápiás kezelés valósult meg.

Az új technológiák megjelenésének lehetősége a klinikumban mindig speciálisabb követelményeket támaszt a gyártók, szolgáltatók, kutatók felé még az iparnál is, mára mégis szép számmal tapadtak meg megoldások a gyakorlatban. És ez még csak a kezdet, a MarketsandMarkets előrejelzései szerint az AI piac az egészségügyben a következő öt évben a jelenlegi hétszeresére, 102,7 millió dollárra nő majd.

Egyre több helyen alkalmazzák a virtuális valóságot (Virtual reality – VR) az egészségügyi ellátásban, az Egyesült Államokban több olyan VR terápiát engedélyezett az Élelmiszer és Gyógyszer Hatóság (Food and Drug Administration – FDA), amely az ADHD vagy krónikus fájdalom leküzdésében segíthet. Magyarországon egyelőre csak szigetmegoldásokként jelenik meg a technológia a klinikumban, de több egyetemi labor dolgozik azon, hogy a VR szélesebb körben is elterjedhessen a pszichoterápiás gyakorlatban. Ennek azonban egyelőre vannak technikai korlátai.

Transzformáció zajlik a medicinában is a mesterséges intelligencia és az új technológiák hatására, kiváltképp így van ez a képalkotó eljárások esetében, ahol rendkívül dinamikusan változik a többi közt az is, hogy mit és mennyire jól látnak a radiológusok.

Az additív gyártástechnológia (3D-nyomtatás) kezdi megtalálni szerepét az egészségügyben, az egyetemek közötti kutatás-fejlesztési projektek és az anyagfejlesztési törekvések egy irányba mutatnak. Hogy pontosan hol tartanak, arról dr. Kovács Norbert Krisztiánnal, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Polimertechnika Tanszékének adjunktusával beszélgettünk.