Kell(ene)-e sztatint szedni a 75 év fölöttieknek?
Míg a sztatinok szekunder prevenciós célból való alkalmazásának szükségessége vizsgálatokkal alátámasztott, a primer prevenció esetén kevésbé egyértelmű a helyzet, közölte a PharmaOnline.
A sztatinok képesek az ateroszklerózisos folyamatok lassítására, így a súlyos, trombózisos kardiovaszkuláris kórképek prevenciójára alkalmasak. Azoknál, akik már túl vannak valamilyen szív- és érrendszeri nem kívánatos eseményen, megalapozott a sztatinok alkalmazásának hasznossága. Azaz, szekunder prevenciós célokra a sztatinok alkalmazása javasolt, írja a lap.
Ellenben azoknál, akiknél kardiovaszkuláris események (még) nem történtek, azaz akiknél a sztatinokat primer prevencióra alkalmaznák, kevésbé egyértelmű a helyzet. Jelenleg zajlik egy nagyszabású, ausztráliai, randomizált klinikai vizsgálat, a STAREE, aminek az eredményei 2022-re várhatók, és ami remélhetőleg egyértelműsíteni fogja az előbbi kérdést.
Tartózkodó és egymástól eltérő irányelvek
A különböző szakmai irányelvek iránymutatásai nem esnek egybe az időskori, primer prevenciós célra történő sztatin-alkalmazást illetően.
Az Európai Kardiológiai Társaság (European Society of Cardiology) csak 65 év alattiaknál tartja észszerűnek a sztatin-alkalmazást. Az Amerikai Szív Társaság (American Heart Association) feljebb helyezi ezt a korhatárt, 75 éves korra; míg Nagy-Britannia NICE-szakmai irányelvei 84 évben rögzítik a felső korhatárt.
A mindennapi gyakorlatban a sztatinok primer prevenciós célú alkalmazása általában egyéni mérlegelés alapján történik. Az orvos döntésében a sztatinok hatásosságának (LDL-koleszterinszint csökkenése) nyomon követése mellett a gyógyszer tolerálhatósága, illetve egyéb szedett gyógyszerekkel való lehetséges interakciói is szerepet játszanak.
Vizsgálatok keresik a választ az időskori primer prevenciós sztatin-alkalmazás szükségességére
Jogosan tehető fel a kérdés, hogy megéri-e a 75 év fölöttieknél, kardiovaszkuláris előzmények hiányában sztatinokat alkalmazni.
Egy retrospektív kohorsz-vizsgálat alapján, amelynek eredményeit nemrégiben a BMJ folyóiratban publikálták, hacsak nem 2-es típusú diabéteszben szenvednek a betegek, „nem” a válasz.
A spanyolországi SIDIAP adatbank betegaktáinak áttekintéséből, 7502 idős korú, sztatint szedő beteg kórtörténetének átlagosan 5,6 éven keresztüli nyomon követéséből kiderült, hogy a 84 év fölöttieknél nem jár szignifikáns előnyökkel a primer prevenciós célű sztatin-adagolás. A 75-84 éveseknél is csak abban az esetben vezet a kardiovaszkuláris megbetegedések mintegy 24 százalékkal való csökkenéséhez és az összhalálozás 16 százalékkal való redukálásához a sztatin-adagolás, ha az illető 2-es típusú cukorbetegségben szenved.
(Forrás: BMJ)
