Kardiovaszkuláris betegség és alvási apnoe
Az OTSZ Online szerint kardiovaszkuláris betegségben gyakran rejtve marad az alvási apnoe.
Számos tudományos vizsgálat igazolta, hogy összefüggés van az obstruktív alvási apnoe és a kardiovaszkuláris betegségek között. Brazil kutatók szerint a gyógyszer-rezisztens magasvérnyomásos betegek között 80%-os az obstruktív alvási apnoe gyakorisága, míg a pitvarfibrilláló (AF) betegek kb. felénél lehet észlelni az obstruktív alvási apnoe valamilyen formáját.
A probléma feltűnő gyakorisága ellenére a lakosság és különösen a kardiovaszkuláris betegek körében a légzési apnoe-t csak ritkán igazolják. Ezekre a tényekre hívták fel a figyelmet a 2022. májusban tartott SOCERJ (39. Congress of the State of Rio de Janeiro Society of Cardiology) virtuálisan tartott kongresszusán.
A legtöbb orvos általában nem érdeklődik a beteg alvásának minőségéről, pedig fontos lenne informálódni erről, legkiváltképp az obstruktív alvási apnoe-hez társuló két leggyakoribb tünetről, az éjszakai horkolásáról és nappali álmosságáról kellene kérdezősködni, és e tünetek bármelyikének meglétekor vizsgálódni az alvási apnoe irányába.
Az apnoe – különösen kardiovaszkuláris kockázat fennállásakor – nagyon fontos kérdés. A horkolás és a nappali álmosság az apnoe jellegzetes tünetei. A gyógyszer-rezisztens magasvérnyomásban szenvedők több mint felénél mérsékelt, vagy súlyos apnoe áll fenn, az alvási apnoe (a generikus hajlam után) a szekunder magasvérnyomás legfőbb okozója, de bizonyos speciális esetekben – a beteg válaszaitól függetlenül is – kivizsgálás szükséges. Ez a tünet a kifejezetten magas gyakorisága alapján gyógyszer-rezisztens magas vérnyomásra utalhat. Az ilyen betegek több mint felénél mérsékelt, vagy súlyos apnoe áll fenn. Dr. Lazzarini szerint az alvási apnoe (a generikus hajlam után) a szekunder magasvérnyomás legfőbb okozója.
Különös figyelmet érdemel a pitvarfibrillációs betegek csoportja, esetükben alapvetően fontos az obstruktív alvási apnoe irányába történő vizsgálódás, különösen akkor, ha a betegnél a fennálló AF mellett egyéb kockázati faktorok (hipertónia, diabetes) is észlelhetők. A bradyarrhytmiás és sinuscsomó diszfunkciós betegek kivizsgálására nagy gondot kell fordítani, különösen akkor, ha a Holter monitorozáson éjszakai kimaradások láthatók. Obstruktív alvási apnoe eseteiben jelentősen magasabb a kamrai extraszisztolék gyakorisága – az apnoe nélküli személyekhez képest, és apnoés betegeknél megemelkedik a hirtelen halál gyakorisága is.