Ma van a koraszülöttek világnapja
Jelentősen javultak az alig 1 kilogrammal világra jött koraszülöttek életesélyei
Nagyobb eséllyel élhetnek egészséges, teljes életet az igen kis súllyal született gyermekek Magyarországon, írja közleményében a szaktárca.
A kormány a szülések biztonságára, az újszülöttek megmentésére és gondozására évek óta egyre nagyobb összeget, közel 10 milliárd forintot fordít, a koraszülöttek megmentése Magyarországon nemzetközi viszonylatban is sikertörténet: az utóbbi évtizedben országos lefedettségűvé vált az intenzív koraszülött-ellátó rendszer és átlagosan 36 százalékkal javultak az újszülöttek túlélési esélyei.
2018-ban az Eurostat adatait alapul véve a magyar csecsemőhalandóság az EU 28 tagországának átlagához és a Visegrádi-országok közül Szlovákiához és Lengyelországhoz viszonyítva is alacsonyabb. Magyarországon még néhány évvel ezelőtt is minden 10. újszülött jött idő előtt világra. Ma minden 8-9. gyermek születik a várandósság 37. heténél előbb, vagy súlya nem éri el a 2500 grammot időre születés esetén sem.
A kormány a szülések biztonságára, az újszülöttek megmentésére és gondozására évek óta egyre nagyobb összeget fordít. A várandósgondozás alatti prevenciótól kezdve a koraszülöttmentésen át, az intenzív ellátásukig évente közel 10 milliárd forintot biztosít életesélyeik javítására. Ezzel párhuzamosan folyamatosan bővül a bababarát kórházak száma országszerte, a családbarát szülészetek fejlesztésére és a szakemberek továbbképzésére szintén 10 milliárd forint jutott. Emellett 5 milliárd forint értékben 20 egészségügyi intézmény gazdagodott a koraszülött ellátáshoz szükséges informatikai- és orvostechnikai eszközökkel az elmúlt években. 2013 novembere óta pedig minden 32. hét előtt született hazai koraszülött térítésmentesen juthat hozzá a számára nagy veszélyt hordozó RSV-fertőzés elleni vakcinához. A passzív immunizálást jelentő oltás évente 1,5 milliárd forint költséget jelent.
Az intenzív koraszülött osztályokon is mindennapos küzdelem folyik a csecsemők életéért. A 2005–2009-es évekhez képest 2014–2016-ban szinte minden terhességi héten növekedett az újszülöttek túlélési esélye. Különösen igaz ez a 25–26. hét esetében, itt 17,9 százalékponttal javult a koraszülöttek túlélési aránya. Jelentősen javult a 2500 gramm alatti újszülöttek életben tartási aránya is, 2010-hez képest 2019-re 36 százalékkal több kis súlyú baba maradt életben. Az igen kis és az extrém kis súllyal világra jött gyermekek esetében is komoly a változás: az 1500 gramm alatti újszülötteknél 39 százalékkal, az 500–999 grammos babáknál 36,3 százalékkal, míg az 500 gramm alatti újszülötteknél 69 százalékkal maradtak többen életben.
2015-ben több új szakmai irányelv, rendelet is elkészült az újszülöttek, koraszülöttek szűrésével, gondozásával, ellátásával kapcsolatosan.
Az újszülöttek egészséges életkezdetében ugyanakkor kiemelkedő jelentőségű a szoptatás, a koraszülöttek esetében pedig még nagyobb szerepe van az anyatejnek. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által idén létrehozott Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottság azon dolgozik, hogy emelkedjen hazánkban az anyatejjel táplált csecsemők száma. Az EMMI Egészségügyi Szakmai Kollégiuma Neonatológiai Tagozatának eljárásrendje előírja, a biztonság messzemenőkig való szem előtt tartása mellett, hogy a COVID-gyanús, vagy igazoltan COVID-pozitív anyákat sem szabad elválasztani az újszülöttjeiktől, mert a szoptatás előnye többszöröse a baba cseppfertőzéssel való megbetegedésének kockázatához képest.
A kormány kiemelt célként kezeli, hogy meghatározóvá váljon a családbarát értékrend, a család- és gyermekbarát szemlélet hazánkban, amelyet számos támogató intézkedéssel is segít. Mindemellett fontos kiemelni, hogy tudatos családtervezéssel, az egészséges életmód és az egészséges környezet kialakításával a leendő szülők is sokat tehetnek azért, hogy gyermekük egészségesen jöjjön világra.
