Nem az édesanya hibája, ha nem tud szoptatni
„A problémás helyzetek elkerülhetők lennének, ha az édesanya a szülészeti felkészítőn megkapná a megfelelő tájékoztatást és a szülést követően még a kórházban az egészségügyi személyzet megtanítaná neki a helyes technikát. Vagy ha a védőnő eredményesebben támogatná az édesanyát, és a háziorvos sem írna fel hétvégére csak úgy »a biztonság kedvéért« tápszert, ami persze sokkal kényelmesebb – mondja a Mandinernek dr. Gárdos László, a Zala Megyei Szent Rafael Kórház csecsemő- és gyermekosztályának vezetője, a Magyar Gyermekorvosok Társaságának elnöke, aki szerepet kap majd a szeptemberben induló Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottságban is.
„Megkockáztatom, hogy majdnem száz százalékban nem az édesanya, hanem a környezet és nemegyszer az egészségügyi személyzet szakszerű támogatásának a hiánya, ha végül – bármennyire is szeretné az anya – mégsem tudja szoptatni gyermekét” – szögezi le Gárdos. Ezt mi sem igazolja jobban, minthogy az anyák alig több mint öt százaléka nem tud szoptatni egészségügyi ok miatt, ám ennél jóval többen küzdenek nehézségekkel az anyatejes táplálás során.
Ezt támasztják alá a kórházi statisztikák is, óriási különbségek vannak ugyanis a szülészetek között, van, ahol alig éri el az ötven százalékot hazabocsátáskor a szoptatott babák aránya, de vannak olyan intézmények, ahol ez az szám kilencven százalék felett van. „Ez pedig nem különleges teljesítmény, ez kellene, hogy normális legyen” – hangsúlyozza Gárdos László főorvos. Mindezek mellett világszerte – hazánkban 53 százalékról 50-re csökkent a négy hónapos korukban kizárólag anyatejjel táplált gyermekek száma, „márpedig ez azon egészségügyi mutató közé tartozott, amiben Magyarország nagyon jó volt” – mondja Gárdos.
A szeptemberben újrainduló bizottságról az érintettek csak a megalakulást követően szeretnének nyilatkozni, Gárdos főorvos egyelőre annyit árult el, hogy több lesz annál, mint a miniszter tanácsadó testülete. Összetételét tekintve rendkívül vegyes: a pszichológustól, a szülészen, az oktatási szakemberen, a védőnőn, a gyermekorvoson, a koraszülöttintenzív-szakorvoson keresztül a kommunikációs szakemberig számos szakmabeli képviselteti magát. A bizottság legfőbb célja, hogy a szoptatáshoz kapcsolódó romló tendenciákat megállítsák, hiszen az anyatej elképesztő hatásai összehasonlíthatatlanok a tápszerével. Fontos feladatuknak tekintik a várandósgondozás megreformálását, valamint az egészségügyi szakemberek oktatását.
Gárdos tapasztalatai szerint sokszor rajtuk múlik, hogy az intézményükben megszületett gyermeket anyatejjel, vagy tápszerrel eteti-e majd hónapokig az édesanya. „Nemcsak az anyának, nekik is kényelmesebb felírni a tápszert receptre, mint ellenőrizni az anya technikáját, nyugtatni, ha elsőre nem sikerül, figyelni a gyermeket, hogy elég táplálékot vesz-e magához, és jól fejlődik-e” – emeli ki.
