Inzulinszigorítás: Sikeres és/vagy igazságtalan?
Az egészségügyi kormányzat sikertörténetnek tartja az inzulinfelírás újraszabályozását, derült ki az államtitkárság közleményéből, az Alkotmánybíróság döntését még nem ismerjük.
Ahogy minap a MedicalOnline is hírül adta terápia hatásosságának felülvizsgálata alapján az analóg inzulint használó cukorbetegek nagyjából egyötödétől vonták meg készítményük teljes támogatását.
A (korszerűbb, a beteg számára komfortosabb, de drágább) analóg inzulint használó betegek kezelésének felülvizsgálatára vonatkozó szabályozást 2012-ben azért vezették be, hogy száz százalékos támogatással analóginzulin-készítményt csak azok a betegek használjanak, akiknél az a kívánt hatást (átlagos vércukorértékük kitűzött leszorítását) el is éri.
"Nem megfelelő hatás esetén" az ilyen betegek kezelése humáninzulinnal folytatható száz százalékos támogatással, az analóg inzulinos kezelést pedig csak ötven százalékos támogatással vehetik igénybe - írta korábbi közleményében az OEP. Ez a Népszabadság számítása szerint azt jelenti, hogy az érintetteknek – ha ragaszkodnak a korábbi szerhez – havonta 16-17 ezer forinttal nő a gyógyszerköltségük. Nem is csoda, hogy csak nagyon kevesen választották ezt a lehetőséget.
Az egészségügyi államtitkárság legutóbbi közleményében viszont azt hangsúlyozza: a szabályozás bevezetése előtt az analóg inzulinra beállított betegek csaknem fele nem érte el a szakmailag megkívánt célértéket. Most viszont az első féléves adatok azt mutatják, hogy az érintett betegek húsz százalékánál nem sikerült a célértéket elérni, a többi betegnél a kezelési eredmények javultak, így ők továbbra is kapják az analóg inzulint. Ez alapján előrelépésnek tekintik, hogy "a betegek jelentős részénél az együttműködésüknek köszönhetően kontrolláltabbá vált a cukorbetegség". Remélik továbbá, hogy a jelenleg humán inzulinos kezelésben részesülők esetében is hasonló előrelépés lesz. Egyéves kezelési ciklust követően ugyanis a finanszírozó ismét biztosítja kiemelt támogatással az analóg inzulinos kezelést - tették hozzá.
A Népszabadság viszont arra emlékeztet, hogy a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a rendelet kihirdetése óta folyamatosan bírálta a döntést. Véleményük szerint igazságtalan az intézkedés, mert a diéta be nem tartásának nem csupán fegyelmezetlenség lehet az oka. Köztudomású, hogy egészségesen étkezni jóval többe kerül, ezért különösen a szegényebb embereket sújtja a rendelkezés. A TASZ jogsegélyt kínált fel mindazoknak, akiket az intézkedés hátrányosan érint. Bence Rita, a TASZ programvezetője a lapnak elmondta: felhívásukra több száz olyan beteg jelentkezett, akik önhibájukon kívül estek el a támogatástól. Végül tavaly decemberben 22 beteg felhatalmazása alapján alkotmányjogi panaszt nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz, valamint az ombudsmant is hasonló lépésre kérték.
