2021. május. 08., szombat - Mihály.
hirdetés
hirdetés

Vese Világnap: Óvja veséit, mentse meg szívét!

Idén növelik a vese várólistán lévők számát

Bár a különféle vesepótló kezelésben részesülőknek csupán mintegy negyede alkalmas átültetésre, az idei évben 600-ról 900-ra tervezik növelni a várólistán lévő betegek számát Magyarországon. Mindez a Vese Világnapja alkalmából tartott sajtótájékoztatón hangzott el, amelyen a MedicalOnline megkérdezte: mi történt azóta, hogy az Állami Számvevőszék tavaly ősszel közzé tette: vannak még teendők a hazai vesebetegek ellátásában.

Miközben évről-évre nő a vesebetegek száma, és a felnőttek mintegy 5-10 százaléka érintett, ma a hazai vesebetegek fele-kétharmada olyan állapotban kerül valamely művese-centrumba, hogy azonnali, akut ellátást igényel. A betegek nagy része ugyanis mindmáig keveset tud betegségéről – mondta el egyebek között prof. dr. Reusz György, a Magyar Nephrologiai Társaság elnöke. Ezen a tényen igyekeznek változtatni a hatodik éve megrendezett, magyar kezdeményezésű Vese Világnappal, amelynek mottója 2011-ben: „Óvja veséit, mentse meg szívét!” A korán felismert krónikus vesebetegség hatékonyan kezelhető, és a későbbi vesekárosodás, a szívbetegség kialakulásának esélyei is nagymértékben csökkenthetők. A fel nem ismert betegség számos következménye közül az egyik, hogy a vese működésének folyamatos csökkenése veseelégtelenséghez vezet, ami vesepótló kezelést, dialízist vagy átültetést tehet szükségessé. (A professzorral a Medical Tribune következő, március 17-én megjelenő számában olvashatnak interjút.)

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vesepótló kezeléseket és a transzplantációt vizsgáló, 2010. szeptemberében nyilvánossá vált jelentése számos hazai problémára hívta fel a figyelmet. Kiderült belőle, hogy a művesekezeltek tájékoztatása az átültetés lehetőségéről sem nem egységes, sem nem elégséges, ám első alkalommal hoztak nyilvánosságra olyan adatokat, amelyből kiderült: aki Budapesten kap új vesét, annak csaknem 20 százalékkal nagyobb az esélye az öt évnél hosszabb túlélésre, mintha az átültetés az ország keleti szegletében történik. Korábban rendre az a vád érte a műveseállomásokat, hogy miattuk kevés a veseátültetés, ha úgy tetszik, nem teszik várólistára a betegeket, csak hogy kezelhessenek. Országos regiszter nélkül azonban a számvevők szerint nem értékelhetők megfelelően sem a dialízis, sem a transzplantáció hazai eredményei.

A jelentés kapcsán a többi közt az is világossá vált, hogy az egészségügyi adatkezelésről rendelkező jogszabályok elavultak, követhetetlenek a hazai szervátültetések eredményei; több ponton sérül az esélyegyenlőség, és jelentős lemaradásban vagyunk Európától a beavatkozások számát tekintve is.

A transzplantáció azonban csak a jéghegy csúcsa, hiszen évente mintegy hatezer ember kap művesekezelést Magyarországon, 600-an vannak a várólistán, s évente mintegy 300 veseátültetést végeznek a hazai centrumokban. Életkora, általános állapota, kísérő betegségei miatt nem mindenki alkalmas az átültetésre, ha azonban a beteget már muszáj kezelni, akkor dialízis helyett a transzplantáció, azon belül is az élő donoros átültetés lenne a legjobb eséllyel kecsegtető megoldás – közölte prof. dr. Langer Róbert, a Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinikájának főigazgatója. Reusz professzor úgy fogalmazott: volt néhány nem szerencsés megfogalmazás az ÁSZ jelentésében, amely a hangsúlyokat nem feltétlenül tette jó helyre. Attól ugyanis, ha többen lesznek a várólistán, még nem fognak többet transzplantálni. A megoldás inkább a donációs aktivitás fokozásában keresendő – mondta, arra is utalva, hogy ma a donorok és főleg a szervet befogadó recipiensek kivizsgálása hosszú időt vesz igénybe, így esetenként, mire a végére érnének, újra kell azt kezdeni.

Prof. dr. Kiss István országos szakfelügyelő főorvos arra is felhívta a figyelmet, hogy 20-25 éve Magyarországon még csupán azokat lehetett dialízis programba venni, akik alkalmasak voltak a későbbi transzplantációra. Azaz: kapacitások híján sokan meghaltak. Ma gyakorlatilag minden rászoruló megfelelő minőségű művesekezelést kaphat az országban – ezt bizonyítja egy a közelmúltban zárult országos vizsgálat is. A cél ma is a transzplantáció, az addig tartó folyamatban a beteg gyógyítását a kezelés, gyógyulását a transzplantáció jelenti.

Addig azonban életben kell tartani a betegeket, akik körében gyakorta előfordul, hogy ők maguk nem akarnak várólistára kerülni. Vagy, mert jól érzik magukat, vagy, mert rossz tapasztalatokat hallottak a korábban új vesét kapó, s esetleg újra művesekezelésre szoruló betegtársaktól.

Mint a 17 éve maga is transzplantált beteg Szalamanov Zsuzsa, a transzplantációs alapítvány vezetője elmondta: a betegek általában két dologtól félnek: a művesekezeléstől és a veseátültetéstől; gyakori is, hogy nehezen lehet őket rábeszélni. Mindettől függetlenül, rengeteg plusz munkával, a korábbi elutasítók újra-megkérdezésével az idei évben igyekeznek majd a jelenlegi 600-as várólistát 900 nevet tartalmazóra bővíteni – ígérte Kiss professzor, akihez hasonlóan Langer Róbert is görbe tükörnek minősítette az ÁSZ-vizsgálatot. Sok tekintetben nem korrektnek, ám annak fényében mindenki átgondolja a maga mutatóit – fogalmazott, s immár nem először utalta arra, hogy a hazai gondokra az Eurotransplanthoz való csatlakozás nyújthat megoldást.

Köbli Anikó
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!

Változó, hogy egy adott életciklusban biológiailag mennyi testmozgásra van szükségünk ahhoz, hogy testileg és lelkileg is egészségesek maradhassunk. Az ausztrál egészségügyi minisztérium külön útmutatóban teszi közzé javaslatait az idősebb, 65 év feletti korosztály számára.

A május elsején hatályba lépő kormányrendeletben meghatározott szabályok nem az alapján osztják ketté a társadalmat, hogy van-e védettségük, hanem az alapján, hogy van-e védettségi igazolványuk.