Idehaza is készülhetünk a koronavírus okozta tüdőgyulladásra? (Bővítve)

Falus Ferenc szerint aggasztó jel, hogy az igazolt megbetegedettek száma naponta duplázódik, miközben nem lehet tudni, hogyan terjed, a koronavírus. Mint ahogyan azt sem, mi van, ha mutálódik és a jelenleginél is nagyobbá válik a fertőzőképessége. Hozzátette: úgy tudja, a vírus vizsgálata több ország biztonsági laboratóriumában már zajlik, éppen annak érdekében, hogy mielőbb megtalálják a megfelelő védőoltást.

Arra a kérdésre, hogy ha ő lenne a tiszti főorvos, milyen megelőző lépeseket vezetne be, Falus Ferenc azt mondta: utánajárna, van-e elég laborkapacitása az országnak, egy esetleges járvány idején szükséges vizsgálatok elvégzéséhez. Valamint arra kérné a repülőtéri egészségügyi szolgálatot, hogy fokozottan figyeljenek a Kínából, illetve a távol-keleti országokból vagy azokon keresztül érkező lázas vagy egyéb panaszokkal jelentkező utasokra. Az egyes embereknek pedig azt tanácsolja, hogy kerüljék a zsúfolt helyeket, ha utcán jártak, vagy közösségi közlekedési eszközt használtak mossanak gyakrabban kezet. Köhögéskor, tüsszentéskor tartsanak az arcuk elé zsebkendőt.

A nemzetközi tapasztalatok alapján a WHO jelenleg nem javasolja a többi ország számára a beutazók egészségügyi szűrését, mivel az jelentős anyagi ráfordítást és humán erőforrást igényel, nagy fennakadást okozhat az utasforgalomban, hatékonysága viszont nagyon alacsony – tudta meg a Népszava a Nemzeti Népegészségügyi Központtól. A Kínába utazók számára jelenleg a heveny légúti megbetegedések megelőzésére szolgáló higiénés rendszabályok betartása a legfontosabb. Az országban jelenleg a szezonális influenzavírusok cirkulációjával is számolni kell, ezért az oda utazóknak javasoljuk az influenza elleni védőoltást. Az új koronavírus által okozott tüdőgyulladással járó megbetegedések megelőzésére nincs oltóanyag. Ha az utazónál légúti tünetek jelentkeznek az utazás előtt, alatt, vagy azt követően, fontos, hogy orvoshoz forduljon, és jelezze, hogy hol járt.

Magyar Nemzet: Nem várható világjárvány

– A koronavírus önmagában alkalmatlan arra, hogy globális járványt okozzon, feltéve, ha nem mutáns változatról van szó, de egyelőre nincs erre utaló jel – mondta a Magyar Nemzetnek a Dél-pesti Centrumkórház Hematológiai és Infektológiai Intézetének főorvosa, aki szerint Thaiföldön van mitől tartani, mert sokan utaznak oda, és behurcolhatják a kórt, ám Európát egyelőre nem fenyegeti járványveszély.

– A vírus leginkább idős, beteg embereknél okoz súlyos megbetegedést; fiatalokra, gyerekekre nem életveszélyes – állítja Szlávik János. Szerinte esély van rá, hogy az Egészségügyi Világszervezet a közeljövőben kihirdesse az egészségügyi vészhelyzetet, de ez sem azt jelenti, hogy akár itthon félniük kellene az embereknek. – Sokkal inkább arról van szó, hogy még nem ismerjük a vírus természetét és nincs ellene oltóanyag – mondta.

Valószínűleg nehezen terjed emberről emberre az új koronavírus

Szlávik János infektológus az M1 aktuális csatorna csütörtök reggeli műsorának is vendége volt, ahol a szakértő kifejtette, a koronavírusnak – amely elsősorban állatokat fertőz – négy, emberre veszélyes fajtája van, ezek felső légúti megbetegedéseket, torokgyulladást, náthát okoznak.

Mivel a mostani megbetegedések mind a közép-kínai Vuhan tartományban jelentkeztek, arra lehet következtetni, hogy a vírus emberről emberre egyelőre nehezen terjed. A nem kínai megbetegedések hátterében az áll, hogy a vuhani betegek különböző országokba utaztak - mondta, hozzátéve, ezért volt jó döntés, hogy lezárták a fertőzött területet.

A mostani betegség – úgy tűnik – a fiatal gyermekeket megkíméli, hiszen a legfiatalabb fertőzött 15 éves; az eddigi halálos áldozatok idős, beteg emberek közül kerültek ki. A vírus lappangási ideje 7-8 nap, ami éppen elég arra, hogy a betegek akár egy másik kontinensre is elutazzanak.

Az infektológus utalt arra, hogy a fertőzés egy másik változata, a távol-keleti koronavírus 2002-ben több mint nyolcezer embert betegített meg Kínában és Hongkongban, közülük mintegy nyolcszázan, tehát a fertőzöttek 10 százaléka meghalt. A közel-keleti változat – amely a tevéről került át az emberre – jelenleg is fertőz például Szaúd-Arábiában és a környező országokban, ez összességében csak kétezer megbetegedést okozott, de a halálozási aránya már 25 százalék körül van. A Kínában most felbukkant, új típusú koronavírusról egyelőre nem tudják, hogy melyik állatról került át az emberre, de vannak olyan kutatók, akik a kígyókat "gyanúsítják", ami érdekes lenne, hiszen általában emlősök, például denevérek játsszák a közvetítő szerepet – jegyezte meg a szakember.