Hogyan dolgozható fel a tragédia?

„Jelenleg 94 olyan pszichológus van, akik vészhelyzetek esetén azonnal riaszthatók, bár legalább háromszáz szakemberre lenne szükség” – mondja Babák László, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság humánfőosztály-vezetője, aki egyben a KIT, azaz a Krízisintervenciós Team szervezője is. „Azok az emberek, akik csoporttagnak jelentkeznek, önkéntes alapon végzik ezt a munkát: az eredeti képzettségük – pszichológus, szociális munkás – valamennyiüket alkalmassá teszi erre a lélekpróbáló munkára. Aki úgy dönt, csatlakozik a KIT-hez, részt vesz egy egyhetes speciális felkészítésen, ahol a várható helyzeteket modellezik. Egy teljes napot – például – a gyermekhalállal végződő tragédiák kezelésére szánnak a tanfolyam vezetői” – nyújt betekintést az előzményekbe a szakember.  

A 2007 februárja óta működő csoport eddig – körülbelül – 20–25 bevetésen vett részt. Szerdahelyi Emőke tapasztalt lélekmentő: szupervízor végzettsége és több mint tíz éves gyakorlati tapasztalata van lelki elsősegélynyújtásában. „Bár a régebbi munkám, a telefonon keresztül történő krízisintervenció kicsit más feladat volt, hiszen nem láttam a vészhelyzetben lévő mozdulatait, mimikáját, reakcióját, de legyen szó akár a távolból, akár a helyszínen adott segítségről, egy a lényeg: a krízisben levő lelki támogatása. Amikor történik valamilyen katasztrófa természetesen az életmentés, a sérültek testi bajainak ellátása a legfontosabb feladat: nekünk a könnyebb sérültek, a balesetet átélők, a helyszínre érkező családtagok traumájának oldása az elsődleges feladatunk” – magyarázza a szakember.

Arra a kérdésre, hogyan segítik a túlélők lelki talpra állását, Szerdahelyi Emőke így válaszol: „A pillanatnyi helyzetre koncentrálunk: beszélgetünk arról, mit látott, hogyan élte meg a tragédiát, milyen érzései vannak az átéltekkel kapcsolatban, felmérjük a pszichés állapotát. Igyekszünk kielégíteni az alapszükségleteit is: megkérdezzük kér-e inni, nem fázik-e, nem éhes-e. Ilyenkor nagyon védtelenek, kiszolgáltatottak ezek az emberek, erős sokk érte őket: egyszer valamelyikük úgy fogalmazott, hogy látta szembejönni a halált.” A szakember szerint mindenki másként viselkedik egy ilyen kiélezett szituációban: van, aki ilyenkor csak ül és mered maga elé – őket megpróbálják kimozdítani ebből az állapotból. De az is egyfajta reakció, amikor valaki elkezdi keresni roncsok között a személyes holmijait – ez azért nagyon fontos, mert ilyenkor ez a tevékenység jelenti az egyetlen kapcsolatot a külvilággal. „Nekünk az a dolgunk, hogy megértessük velük, egy szerencsétlen véletlen áldozati lettek, amiben ők egyáltalán nem hibásak és azt is elmondjuk, hogy remélhetőleg ez nem ismétlődik meg. A legfontosabb az, hogy túlélték a bajt, és most arra kell figyelniük, hogy mi történik a következő órákban. Minden információt többször is elmondunk nekik – mik a következő lépések, melyik kórházba vitték a sérülteket – hogy érezzék, az élet megy tovább, rendeződni fognak a dolgok” – avat be a lelki mentés részleteiben Szerdahelyi. Mivel a trauma adrenalint szabadít fel a szervezetben, ez elnyomhatja egy esetleges fizikai sérülés fájdalomérzetét, így arra is figyelni kell, hogy a testileg látszólag ép túlélőkön az idő múlásával nem alakulnak-e ki olyan jelek, amik fizikai gondra utalnak. A sápadtság koponyasérülést jelezhet, de egyéb tünetek is megjelenhetnek. Ilyenkor azonnal jelezni kell ezt a mentőknek.

A feldolgozatlan lelki traumák később komoly gondokhoz vezethetnek. „Gondoljunk – például – a háborút megjárt emberekre, akik közül nagyon sokaknál személyiségváltozás következett be. Depressziósok lettek, alkoholhoz, drogokhoz nyúltak, krónikus álmatlanságban szenvednek. Képtelenek voltak visszatérni a korábbi életükhöz, a feldolgozatlan lelki sebek felőrlik őket” – figyelmeztet a lélek gyógyításának fontosságára a szakember.

Azt már Babák László mondja, hogy a krízisben segítőknek is szüksége van arra, hogy a sok tragédiát feldolgozhassák, hiszen őket is megbetegíthetik a felgyülemlett élmények. Hogy ezt elkerüljék, évente egy – két alakalommal szupervíziót tartanak az önkénteseknek, ahol azokat az eseteket beszélik meg, amikkel az elmúlt időszakban találkoztak. Nagy szükség van segíteni akaró, megfontolt, jó fizikai és pszichés állóképességgel bíró kríziskezelőkre, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy az időben érkező lelki segítség is életeket menthet.

Forrás: Máger Judit, Medizona