Ha ők mentálisan összeomlanak, vége az ellátásnak is

Sokszor 24 órát is dolgoznak, talpig védőruhában, egy korty víz nélkül próbálják ellátni a rájuk bízott betegeket. Minden erőfeszítésük ellenére naponta így is több pácienst veszítenek el, köztük olyanokat is, akikkel néhány órával korábban még beszélgettek. Majd műszak után leülnek, és egyenként telefonálnak a hozzátartozóknak, hogy közöljék velük: édesanyjuk, nagypapájuk, vagy feleségük nem élte túl a koronavírussal folytatott harcot.

Szakemberek már régóta kongatják a vészharangot, hogy a koronavírus-járvány súlyos terhet ró az egészségügyi és szociális dolgozók mentális egészségére. Sokan amiatt aggódnak, hogy ha a járvány egyszer véget ér, rengetegen hagyják el a pályát (jelenleg a szolgálati jogviszonyt aláírók nem tudnak felmondani), akik pedig maradnak, azok közül nemzetközi felmérések szerint is sokan küzdenek majd szorongással, depresszióval, poszttraumás stresszel. Az egészségügyi és szociális területen dolgozókat egybe számolva több százezer veszélyeztetett emberről beszélünk.

Az, hogy ők hogyan és milyen lelki nehézségekkel kerülnek ki a járványból, hosszú távon az egész ellátásra hatással lehet. A Covid-trauma világszerte aggodalomra ad okot, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) idén áprilisban külön kampányt is indított, egy kisfilmben próbálja felhívni a figyelmet a segítő szakmák nehézségeire, egy holland pszichológus segítségével pedig mindenki számára elérhető relaxációs technikákat publikáltak.

Egyes intézmények már a koronavírus első hullámában a maguk kezébe vették az irányítást. A Semmelweis Egyetem tavaly több segítségnyújtó szolgáltatást indított, a MedSpot Alapítvány és az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kara (PPK) pedig decemberben indította el Arctalan hősök elnevezésű kampányát. Utóbbiban nemcsak egyéni krízisintervenciós konzultációkat biztosítanak, hanem segítő foglalkozásokat is tartanak a kórházakban, valamint relaxációs, edukációs programok elkészítését is tervezik. Az ELTE PPK segítségével emellett kutatást végeznek, hogy pontos képet kapjanak az egészségügyi dolgozók állapotáról.

Az általunk megkérdezettek tapasztalatai alapján úgy tűnik, a járványban a telefonos és az online, anonim segítségnyújtást igénylik a legtöbben. Ilyet végez a Végeken Egészséglélektani Alapítvány is, mely a CallForHelp kezdeményezés keretében a koronavírus-járvány első hulláma óta tart fenn külön telefonos lelki elsősegély-vonalat az egészségügyi dolgozóknak és a szociális terület munkatársainak is.

A teljes cikket ITT olvashatja