A gyógyszer-étel interakciók
A gyógyszerek túlnyomó többségét per os alkalmazzák, azaz a hatóanyag felszívódása a gyomor- és béltraktus nyálkahártyáin keresztül történik, éppen úgy, ahogy ez az élelmiszerek összetevői esetében is zajlik. Amennyiben gyógyszerek és ételek keresztezik egymás útját a szervezetben, farmakodinámiás és farmakokinetikai kölcsönhatások egyaránt felléphetnek. A PharmaOnline cikke.
A hatóanyagok plazmaszintjének változásával nem járó, ugyanakkor a hatás fokozódásával vagy mérséklődésével leírható farmakodinámiás interakciók nem túl gyakoriak (1).
Klasszikus példaként a K-vitaminban dús zöldségfélék (pl. spenót, brokkoli, káposzta, karfiol) K-vitamin-antagonista típusú véralvadásgátlókkal (pl. warfarin, acenokumarol) való együttes adagolása hozható fel, ami fokozott vérzéshajlamban nyilvánulhat meg. Az érintett betegeknek ügyelni kell arra, hogy mindennap körülbelül azonos mennyiségű K-vitaminban dús ételt fogyasszanak, a táplálkozásukban ne legyenek ebben a tekintetben kiugrások vagy mélypontok. Az esetleges drasztikus diétás változtatások a gyógyszeradagolás felülvizsgálatát teszik szükségessé, közli a lap.
Modernebb táplálkozási elveket tekintve – de az előbbihez hasonló mechanizmusú interakcióként − a hazánkban is egyre népszerűbb goji bogyó véralvadásgátlókkal való együttes szedése említhető. A K-vitamin-antagonista véralvadásgátlókat szedő betegeknek a goji bogyók és készítményeik (lekvárok, préslevek, tabletták stb.) fogyasztásának a mellőzése javasolható.
Nem szabad figyelmen kívül hagyni az édesgyökér és a káliuretikus diuretikumok, illetve a vérnyomáscsökkentők együttes alkalmazását sem. Mivel az édesgyökér (Glycyrrhiza glabra) − a glicirrizintartalmára visszavezethetően – mineralokortikoid hatásokkal is rendelkezik, nagy mennyiségben való fogyasztása izomgörcsökkel, hiporeflexiával és potenciálisan szívritmuszavarokkal járó hipokalémiára hajlamosíthat. Erre tekintettel a káliumürítő diuretikumok (pl. furoszemid) mellett az édesgyökér és annak a kivonataiból készült termékek (pl. medvecukor) fogyasztásáról le kell mondania a betegnek.
Odafigyelést igényel a konvencionális, nem szelektív MAO-gátlók (pl. az antibiotikum linezolid), illetve a MAO-A irreverzibilis gátlószereit szedő betegeknél a tiraminban dús ételek fogyasztása. A fermentált, füstölt vagy hosszabb időn keresztül tárolt, tiraminban dús ételek (pl. sajtok, szalámik, füstölt hering, alkoholos italok, leveskockák, zacskós levesek) fogyasztásának a következménye sajteffektus lehet, ami nem más, mint egy erősen kifejezett, potenciálisan súlyos következményekhez (agyvérzéshez, szervkárosodásokhoz) vezető hipertóniás krízis. A szelektív MAO-B gátló hatóanyagoknál (pl. szelegilin, razagilin), illetve a MAO-A enzimet reverzibilisen gátló antidepresszáns hatású moklobemidnél a tiramintartalmú ételek következtében fellépő sajteffektussal nem kell számolni (1, 2).
Ha farmakokinetikai folyamatokba avatkozik be az étel
A gyógyszer-étel közti farmakokinetikai interakciók közül a hatóanyag felszabadulása, felszívódása, eloszlása, metabolizmusa és eliminációja tekintetében egyaránt jelentkezhetnek különbségek. A gyógyszer-étel kölcsönhatások következménye a felszívódási problémáktól a hatásvesztésen keresztül a súlyos mellékhatásokig terjedhet (1).
A hatóanyagok adott gyógyszerformából való felszabadulását a táplálék összetevői különböző módokon befolyásolhatják; így például a gyomorürülés sebességének, a gyomorsav kémhatásának változtatása révén, komplexképződés és adszorpciós kölcsönhatások eredményeként, a transzportfehérjék működésének módosításán keresztül vagy az epefolyadék elválasztásának szabályozásával. Az, hogy egy gyógyszer bevétele – a biohasznosíthatóság optimalizálása érdekében − „étkezés előtt”, „étkezés közben” vagy „étkezés után” javasolt, az az előbb említett tényezők figyelembevételével állapítják meg.
A mindennapi gyakorlatban is lényeges farmakokinetikai interakciók
A biszfoszfonátok (pl. klodronát), a girázgátló kemoterápiás szerek (pl. ciprofloxacin, norfloxacin) és a tetraciklinek (pl. doxiciklin) kisebb mértékű felszívódásához vezethet az említett szerek kalciumban dús élelmiszerekkel (pl. tej és tejtermékek, kalciumban dús ásványvíz, kalciummal dúsított ételek) való együttes bevétele. Az említett hatóanyagok a táplálék kalciumionjaival nehezen oldható komplexeket képeznek, így együttes alkalmazásuk esetén a terápiás hatás csökkenésével, megszűnésével lehet számolni. Az említett hatóanyagú gyógyszerek szedését a betegeknek úgy kell javasolni, hogy azok bevétele és a kalciumban dús táplálékok fogyasztása között legalább 2−3 óra különbség legyen! Az említett gyógyszereket ásványvíz és tej helyett csapvízzel javasolt bevenni (1−3)!
Az ismertebb kölcsönhatások közé tartozik a cserzőanyagot tartalmazó italok és a vaskészítmények együttes bevételének tilalma. A kávé vagy tea és a vaspótló patikaszerek együttes adagolása ugyanis olyan nehezen oldódó komplexek képződéséhez vezet, amik eredményeként a vasfelszívódás mértéke messze elmaradhat a várttól. Ha valaki a vasszupplementáció alatt sem szeretne lemondani a kávé vagy a tea élvezetéről, annak az javasolható, hogy legalább két óra eltéréssel igya a kávét/teát, illetve vegye be a vaspótló készítményt.
A fexofenadint vagy bilasztint tartalmazó allergiaellenes gyógyszerek bevételét célszerű különválasztani bizonyos gyümölcslevek, így pl. az alma-, narancs- vagy grépfrútlevek fogyasztásától. Az említett gyümölcslevek összetevői ugyanis azt a szerves aniontranszportert gátolják, ami a fexofenadin felszívódásáért felelős. Ugyanez érvényes néhány vérnyomáscsökkentő esetében is pl. az atenololnál vagy az aliszkirennél (1).
A metabolizáló enzimrendszer (CYP 450) élelmiszer-komponensek általi gátlásán vagy serkentésén alapuló interakciók több hatóanyagnál fellépnek. A gyenge CYP1A2 inhibitorként működő koffein képes az ugyanazon az enzimen metabolizálódó klozapin plazmaszintjét megemelni. A rendszeres kávéfogyasztás abbahagyása ellentétes hatást vált ki: öt kávémentes nap után a klozapin plazmaszintje akár a duplájára is megemelkedhet.
A metabolikus enzimeken keresztüli interakciók iskolapéldája a grépfrúttal kapcsolatos, aminek az összetevői (naringenin, 6,7-dihidroxo-bergamottin) a CYP3A4 enzim irreverzibilis gátlószereként ismertek. A grépfrút vagy a grépfrútlé fogyasztásának gyógyszer-metabolizmusra kifejtett hatása már a gyümölcs vagy termékeinek a fogyasztását követően két órával fellép, és napokon keresztül fennállhat. Ilyen módon a kalciumantagonista vegyületek (pl. nifedipin), a koleszterinszint-csökkentő vegyületek (pl. atorvasztatin, lovasztatin, szimvasztatin), bizonyos immunszuppresszánsok (ciklosporin, takrolimusz, everolimusz, szirolimusz), illetve a kolchicin hatásának a fokozódásához vezethet az, ha az ezeket a patikaszereket grépfrútlével veszi be a beteg, vagy grépfrútot fogyaszt a szedésük alatt (1, 2).
A grillszezonban gyakran emlegetett, a szabadtéri grillezések során felszabaduló policiklusos szénhidrogének a CYP1A2 rendszer induktoraiként ismertek. Az ugyanezen az enzimen keresztül lebomló teofillin terápiás hatására tehát a faszénen grillezett ételek fogyasztása befolyással lehet. Mindez a CYP1A2 enzimszint akár 1,9-szeresére való növekedéséhez, és a teofillin plazmaszintjének a jelentős csökkenéséhez vezethet. Egy vizsgálat alapján a faszénen grillezett ételek hét napon keresztüli fogyasztása átlagosan 22 százalékkal csökkenti a teofillin szervezetbeni féléletidejét. Azoknál a betegeknél, akik nem tudnak lemondani a faszénen grillezett ételek élvezetéről, a grillszezonban szükséges lehet a teofillindózisok ideiglenes megemelése, amit a szezon végén újra csökkenteni lehet (1).
Gyógyszer-étel interakciók válogatott példái (1) alapján
|
Étel |
Hatóanyag/gyógyszer |
Kölcsönhatás elkerülésének módja |
|
Tej és tejtermékek |
Fluorokinolon és tetraciklin antibiotikumok, biszfoszfonátok, vaskészítmények |
Legalább 2 óra teljen el a gyógyszer és tej vagy tejtermék fogyasztása között |
|
Goji bogyó |
K-vitamin-antagonista véralvadásgátlók |
A goji bogyók és goji bogyókat tartalmazó készítmények fogyasztásáról le kell mondania a betegnek |
|
Grépfrút és belőle készült termékek |
CYP3A4-enzimen metabolizálódó hatóanyagok pl. szimvasztatin |
A grépfrút és a belőle készült ételek, italok fogyasztásáról le kell mondania a betegnek |
|
Édesgyökér-kivonat és készítményei, pl. medvecukor |
Vérnyomáscsökkentők, káliumürítő diuretikumok |
A magas vérnyomásban szenvedő betegek kerüljék a medvecukor és édesgyökér-kivonatot tartalmazó készítményeket |
|
K-vitaminban gazdag zöldségek, pl. spenót, brokkoli |
K-vitamin-antagonista típusú véralvadásgátló gyógyszerek |
Kerülni a hirtelen napi adagot érintő változtatásokat az étrendben – a K-vitaminban gazdag zöldségeket csak kiegyensúlyozott mértékben és nem túlzó mennyiségben szabad fogyasztani |
|
Citráttartalmú italok, pl. limonádé, gyümölcslevek |
Savkötő gyógyszerek (antacidok) |
A gyógyszer bevétele előtt és után legalább 2 órán keresztül kerülni kell a citráttartalmú italok fogyasztását |
|
Koffeintartalmú italok, pl. kávé, kóla, fekete tea |
Teofillint tartalmazó gyógyszerek, vaskészítmények |
Az említett gyógyszereket nem szabad koffeintartalmú italokkal bevenni |
|
Sokáig tárolt, fehérjékben gazdag élelmiszerek, pl. szalámi, sajt, szójaszósz |
Nem szelektív MAO-gátló vegyületek, szelektív MAO-A gátlók |
Csak nagyon kevés mennyiségben fogyasztani, vagy teljesen lemondani a fogyasztásukról |
Irodalom
1. ABDA-AMK, Sicher is(s)t sicher. Interaktionen zwischen Arzneimitteln und Lebensmitteln. Berlin: ABDA; 2014.
2. www.pharmindex-online.hu; 2018. jan. 31.
3. Pápai K, Budai M, Ludányi K, Antal I, Klebovich I. In vitro food-drug interaction study: Which milk component has a decreasing effect on the bioavailability of ciprofloxacin? J Pharm Biomed Anal 2010;52:37−42.
