Gyógyszerek helyett lelki segítség kellene

Társadalombiztosítási támogatással 18 féle terápia érhető el ambulánsan, hangzott el a Lélekben Otthon Alapítvány konferenciáján, ám hogy ez mennyire elmarad a tényleges szükséglettől, jól mutatja a kezelést sokszor kiváltó gyógyszerek mennyisége: 480 millió Xanax és Frointin tabletta fogy évente, s mellette 80 millió Rivotril.

A lelki segítségre szorulók száma persze nem csak Magyarországon növekszik. Bár az Egészségügyi Világszervezet (WHO) úgy kalkulált, hogy a depresszió, mint a leggyakoribb munkaképességet csökkentő betegség, világszerte 2020-ban éri el a dobogós második helyet, e kitüntető rangot azonban már 2013-ban abszolválta. Arra, hogy miért világjárvány méretűek a mentális betegségek – különösen a depresszió – sokféle elmélet létezik, amelyek egy része szétfeszíti a pszichológia kereteit, fejtette ki a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke. Néhányat azonban felsorolt Purebl György: ilyen például az idő, valamint az idő és az információ viszonya. Nemcsak az a gond, hogy túlterhelődünk információval, hanem mivel a technológiák 3-5 évente megújulnak, folyamatos tanulásra kényszerülünk, ráadásul az elsajátítandó „anyag” egyre bonyolultabb; példaként erre az elnök a tíz évvel ezelőtti mobiltelefonokat hasonlította össze a mai okos kütyükkel. De akár a munka és a magánélet egyensúlyának felborulása is fontos szerepet játszik az okok között. Manapság az európai munkavállalók 25 százaléka rendszertelenül, projektjellegűen dolgozik, az egyik héten sokat, a következőn semmit. S persze az sem elhanyagolható, hogy nagy az értékrend sokszínűsége, amelyek között nehéz identifikációs pontot találni.

S miközben a kultúránk igen toleráns – legalábbis látszólag – valójában fiatalnak, sikeresnek és gazdagnak kell lenni. Erre pedig csak keveseknek van valós esélye, s ez a frusztráció szintén szerepet játszik a mentális egészség megrendülésében.

Szakmai és társadalmi továbbképzés

Két embercsoport létezik, akiknél a mentális zavarok mindenkinél alacsonyabbak, említette Purebl György. Az egyik a több generáció óta igen gazdag családból származó fiataloké, a másik pedig a még mindig vadászó, gyűjtögető törzseké. Az ő esetükben nemcsak a szükségleteik vannak egyensúlyban, hanem az úgynevezett cirkadián ritmusuk is. (A belső óra, a cirkadián ritmusához igazodik a viselkedésünk, a különböző hormonok szintje, az alvás, a testhőmérséklet és az anyagcsere például – a szerk. megjegyzése.) E ritmus megzavarása a depresszió egyik legfontosabb kiváltója.

Senki sem gondolta, tette hozzá az elnök, hogy a XXI. században ennyi pszichológusra, pszichiáterre és a mentális egészséggel foglalkozó szakemberre lesz szükség. Jelenleg az egész világon kapacitáshiány van. Néhány országot kivéve igen hosszú a pszichoterápia várólistája, s igen sok helyen alulfinanszírozott a rendszer. Magyarországon sem véletlenül tolódott a magánpraxis irányába az ellátás. Purebl György szerint komoly gond, hogy a pszichoterápiában nálunk az általános egészségügyre jellemző szintnél is nagyobb a paternalizmus, mivel a betegek sok esetben nem az indikáció, hanem annak alapján kapnak terápiát, amilyen képesítéssel a terapeuta rendelkezik. Gondot okoz a minőségbiztosítás hiánya is, hiszen az ezt garantálni hivatott szupervízió csak részlegesen, egyes elemeiben szabályozott, nem úgy, mint például Nagy-Britanniában, ahol ugyan lazább a szakemberképzés, viszont sokkal szigorúbb és élethosszig tart a szupervízió.

Nemcsak a kapacitást kellene növelni, az alapellátás bevonásával, a közösségi gyakorlatok létrehozásával, de a közgondolkodás szintén „továbbképzésre” szorul. S persze korrekcióra szorul a finanszírozás is. Amennyiben egyetlen javaslatot tehetne ez utóbbi ügyében, az MPT elnöke az ambuláns pszichiátriát emelné ki a teljesítményvolumen-korlát (tvk) alól.

Önsegítő központok

Akadnak persze jó gyakorlatok is. A román társadalombiztosítás például szerződést köt a magán pszichoterapeutákkal, akiknek kezelését a tb-s beteg egy heten egyszer veheti igénybe, míg családterápia havonta egyszer jár. A havonta leadott jelentés alapján a román társadalombiztosítás kifizeti a terápia piaci árát.

Nagy-Britanniában más utat választottak. Richard Layard egészségközgazdász programja alapján – 12 millió fontos ráfordítással – olyan rendszer alakítottak ki, amely hatékony és gyors beavatkozást jelent a depressziós, szorongó betegeknek, annak érdekében, hogy minél előbb visszatérhessenek a munka világába. Egy évet eltöltve e körön kívül ugyanis szinte biztos, hogy pszichés betegség diagnosztizálható. Lord Layard rendszerét dr. Perczel-Forintos Dóra , a Semmelweis Egyetem  Klinikai Pszichológiai Tanszékének vezetője mutatta be.

A Layad-program 2006-ban indult, felállítva 250 kognitív terápiás központot, miközben nagy számban képezni kezdték a klinikai szakpszichológusokat. A célok között szerepelt többek között csökkenteni a várólista időtartamát, biztosítani a hatékony pszichoterápiás kezelést. A rendszert azóta is finomítják, például azzal kapcsolatban, hogy a mentális önsegítő központok dolgozzanak együtt – a mielőbbi munkába állás érdekében – a munkaügyi központokkal. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szisztémája ugyanakkor a meglévő hálózatok kihasználására teszi a hangsúlyt, valamint a finanszírozás átcsoportosítására, az elsődleges és másodlagos prevenció szintjére.

EKG kontra pszichoterápia

Míg az 1980-as évek közepén csak a főváros budai oldalán 11, összesen 300-500 ágyon pszichoterápiát nyújtó osztály működött – a hozzájuk tartozó ambulanciákkal – mindebből mára a fővárosban három maradt, s mutatóban egy vidéken, Miskolcon – derült ki a Semmleweis Egyetemen, illetve az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet (OORI) keretein belül – ez utóbbi esetében a Tündérhegy – pszichoterápiás osztályok vezetőinek előadásából. Finanszírozási null-szaldójukat annak köszönhetik, hogy kiemelt rehabilitációs osztályként jutnak bevételhez, vagyis rájuk nem vonatkozik a tvk.

Ambuláns ellátásban – derült ki dr. Vizi János, az Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet (OPAI) osztályvezető főorvosának szavaiból – a piaci árakhoz képest megalázóan alacsonyak a német pontok forint értékei. Egy pszichoterápiás ülés „ára” megegyezik három EKG vizsgálatéval. A szolgáltatók épp ezért ellenérdekeltek abban, hogy valódi pszichoterápiát végezzenek, hiszen ebben az esetben óránként legfeljebb két beteg látható el – s ez már csődbe is vinné a rendelést.