Gyógyítás
Gének határozzák meg a placebo hatékonyságát
Egy ember génjei részben eldöntik, hogy mennyire hatnak rá a placebók – állapították meg az amerikai Semel Institute for Neuroscience and Human Behavior kutatói.
Placebóról akkor beszélünk, ha a gyógyszer nem tartalmazza a feltételezett hatóanyagot, hanem helyette például cukrot vagy keményítőt. A placebók elsősorban új hatóanyagok tesztelésére valók: egyes embereknél csaknem ugyanolyan hatást érnek el velük, mint az igazi gyógyszerekkel, másoknál viszont nem.
Eddig nem lehetett tudni, hogy min alapszik ez a különbség. Úgy sejtették, hogy biológiai és pszichológiai tényezők játszanak közre – a genetikai okok most pontosítják e képet.
A placebók valószínűleg az agy jutalomközpontjára hatnak. Eközben úgynevezett monoaminokat (neurotranszmittereket: ingerületátvivő anyagokat) szabadítanak fel, főképpen dopamint és noradrenalint. Ezeknek a kémiai hírvivőknek az anyagcseréjét gének ellenőrzik, ezért feltételezték a kutatók, hogy a genetikai különbségek befolyásolhatják a placebók hatását.
Andrew Leuchter és munkacsoportja 84, klinikai depresszióban (MDD) szenvedő ember vérét vizsgálta meg, mivel e betegekről ismert, hogy különösen erős náluk a placebohatás. Harmincketten orvosságot kaptak, ötvenketten placebót – írja a Der Standard osztrák újság internetes kiadása a Journal of Clinical Psychopharmacology című szaklapra hivatkozva.
A kutatók azokat a géneket, illetve a közöttük lévő különbségeket vizsgálták, amelyek két, a monoaminokat lebontó enzim (COMT és MAO-A) termelését szabályozzák. A legmagasabb MAO-A-aktivitást mutató embereknél jóval csekélyebb volt a placebohatás, mint a többieknél. A COMT-enzim esetében pedig éppen fordítva. „A klinikai depresszióban szenvedő, MAO-A- és COMT-genotípusú betegek a két enzim aktivitása nyomán biológiai előnnyel, illetve hátránnyal rendelkeznek a placebókra adott reakcióikat illetően” – mondta Leuchter.
Véleménye szerint a felismerés „nem szolgál egyedüli magyarázattal a placebohatásra, mivel több biológiai és pszichoszociális tényező is befolyásolja azt”. A jövőben azonban figyelembe lehetne venni a genotípus hatását a klinikai kutatások megtervezésénél, hogy a gyógyszertesztek megbízhatóbbak legyenek.
MTI
