Fókuszban a foniátria
Hacki Tamás, a Regensburgi Egyetem fül-orr-gégész professzora, a foniátria neves kutatója, az 1962-es Ki mit tud? győztese tartott vendégelőadást pénteken a Debreceni Egyetemen. A szakemberrel egy logopédiai kutató és oktató hálózat létrehozásáról is egyeztetett Szilvássy Zoltán rektor.
Az 1962-es Ki mit tud? nyomán ismerte meg az ország Hacki Tamás nevét. Az akkor 18 éves fiatal az orvosi pályát választotta, de a szakma mellett sem távolodott el a zenélésétől, a 80-as években háromezer koncertet adott az együttesével világszerte, Ausztráliától Európán át Japánig.
– A hangképzés már mint füttyvirtuózt is érdekelt, talán azért lettem fül-orr-gégész, hiszen a zenéhez, a fütyüléshez kapcsolódó funkciók ezek a fül-orr-gégészet felé vittek. Később a fütyüléssel kapcsolatos ismereteim rendkívüli módon segítettek a hangképzés megértésében. A fütyülés kicsit hasonlít az énektechnikához, olyan értelemben, hogy a légzést, az artikulációs szerveket hasonlóképpen használom, csak a gégének más funkciója van – magyarázta a professzor.
A foniátria neves szakembere aktív kapcsolatban áll a Debreceni Egyetem Fül-orr-gégészeti és Fej-nyaksebészeti Klinikájával, jár előadást tartani, és a debreceni szakemberek is gyakori vendégek a fővárosban.
– A foniátria nem csak a hanggal, hanem az artikulációval, a beszéddel és a nyelési problémákkal is foglalkozik. Mindazokkal a funkciózavarokkal, amelyek a szájüreget, a garatot és a gégét érintik, éppen ezért kapcsolódik a fül-orr-gégészethez. A hangképzés területén óriási a fejlődés, a hangképzési zavarok okait jobban ismerjük, mikroszkopikusan látjuk a gégét, sokkal több elváltozást felfedezünk, de az idegi és hormonális irányítási zavarokban is sok mindent fel tudunk tárni. Az operatív terápiák is változtak, szoktunk végezni gégebénulás esetén hangajakfeltöltést, középre tolást, a hangmagasság változtatását ma már lehet operatív módon befolyásolni. Olyan mikroszkopikusan finom műtéteket hajtunk végre, amiről régebben nem is álmodtunk – részletezte Hacki Tamás.
A professzor számos szerzővel együtt négy éves munka eredményeként alkotta meg a Foniátria és társtudományok című kézikönyvet, amely a tudományterület legújabb eredményeit tartalmazza. A szakkönyvet a Debreceni Egyetem hallgatói is használják.
– A logopédiát Németországban egészségtudományi alapon kezelik, ezért ezen a téren együttműködésre van szükség a bölcsészet- és az orvostudomány között. Abban bízunk, hogy egy ilyen nemzetközi elismertségű szakember sokat tud ebben segíteni. Tőle az orvostanhallgatók, a gyógypedagógus-hallgatók, de még a kollégák is nagyon sokat tanulhatnak. Budapesten létrehozott egy olyan logopédiai kutató és oktató csapatot, ami Magyarországon egyedülálló. Ennek lenne egy országos hálózata a Debreceni Egyetem részvételével, ami beleillik intézményünk gyógypedagógia oktatásának koncepciójába – tájékoztatott Szilvássy Zoltán rektor, aki hozzátette: a Fül-orr-gégészeti és Fej-nyaksebészeti Klinikán számos jelentős szakmai program indult például a cochleáris implantáció, illetve az agytörzsi implantáció. Utóbbinak a magyarországi fül-orr-gégészeti gyakorlatban csak Debrecenben van hagyománya.
Rezes Szilárd klinikaigazgató elmondta, hogy jelenleg is tart az az egy hónapos szakorvosjelölteknek szervezett szakvizsga-előkészítő tanfolyam, melyre igyekeztek a szakma területeinek legjelentősebb képviselőit meghívni, többek között Hacki Tamást.
– A fül-orr-gégészetnek ez csak egy kis szegmense, azonban rendkívül fontos. A foniátriai kérdéseken belül az egyik legmeghatározóbb, jelentős szemléletformálással bíró szaktekintélye, Hacki professzor Regensburgból érkezett a rendezvényre – tájékoztatott Rezes Szilárd, hozzátéve az egy hónapos képzés során 16 szakorvosjelölt több mint negyven előadótól 72 előadást hallhat.
Hacki Tamás a Fül-orr-gégészeti és Fej-nyaksebészeti Klinika szakmai továbbképzésének keretében a foniátriáról általánosságban tartott előadást, illetve bemutatta a foniátria új aspektusait, diagnosztikai és terápiás lehetőségeit. Hajdúböszörményben, az egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Karán pedig a hangképzés csecsemőkortól az aggkorig tartó fejlődéséről beszélt a diákoknak.
