Gyógyítás
Fájdalomcsillapítás nemre szabva?
2009. december 16. 12:45
Csaknem két évtizede próbálják megfejteni a kutatók, mi az oka, hogy a serdülőkor után a nemek eltérő módon érzékelik a fájdalmat és különbözőképpen reagálnak a fájdalomcsillapítókra.
Dr. Riba Pál egyetemi adjunktus, a Semmelweis Egyetem Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézetének munkatársa szerint túl könnyű lenne az opiátok eltérő hatásait kizárólag a nemi hormonokra fogni, jóllehet kétségtelen, hogy szerepük van a fájdalomban.
A nők a nőknek írnak fel több fájdalomcsillapítót, a férfi orvosok a férfiaknak – hivatkozik a célzott klinikai vizsgálatokból szerzett tapasztalatokra Riba Pál. Hozzáteszi: ezt az orvosok nem szándékosan teszik. Sok adat utal arra, hogy eltér a nemek fájdalomérzete és a fájdalomcsillapítókra adott válaszuk, de a vonatkozó kutatási eredmények legtöbbje állatkísérletekből származik, így az adatok emberre nehezen adaptálhatók – szögezi le a szakember. Vannak azonban olyan fájdalomszindrómák, amelyekben egyértelműen megállapítható a nemek közötti különbség. Közismert, hogy a migrén inkább nőkre jellemző, a klaszter fejfájás többnyire férfiaknál jelentkezik.
Az adjunktus cáfolja a közhiedelmet, amely szerint a férfiak nyafogósabbak, ha fájdalmuk van. Az egészségügyi ellátórendszert felkereső betegeket vizsgálva kiderült: a nők a férfiaknál erősebben élik meg ugyanazt a fájdalmat.
Posztoperatív fájdalom esetén azonban a gyengébbik nem tagjai általában kevesebb opiátot igényelnek. Ennek ellenkezőjére is akad példa: epeműtét után a nők kérnek több fájdalomcsillapítót. Az okokat egyelőre nem ismerjük.
Napjainkban a mű-receptoragonisták a legjobb fájdalomcsillapítók. Ám a kevert receptorkötődésű opiátokra, amelyek a kappareceptorokon is hatnak, a nők sokkal jobban reagálnak – hivatkozik Riba Pál a Robert Gear és munkatársai által a kilencvenes években végzett kutatásokra.
További különbség a nemek között, hogy az endogén opiátrendszer alapvetően aktívabban működik a férfiakban. Ez önmagában magyarázhatja a férfiak magasabb fájdalomküszöbét, de lehet, hogy csupán részjelenség, hiszen a nemi hormonok más rendszereket is befolyásolnak. Elképzelhető, hogy a leszálló szerotoninerg fájdalommoduláló rendszer – ha ez intenzívebben működik, kisebb a fájdalomérzetünk – alakításában is szerepük van az ösztrogéneknek. A testalkaton, az immunrendszer állapotán kívül az is befolyásolja az opiátok hatását, hogy ki mennyire érzi magát nőnek vagy férfinak, mennyire érzi magát megfeleltethetőnek a genderrel, vagyis a társadalmi nemmel.
A nemi hormonok a génregulációt is szabályozzák, ezért bonyolult megfejteni, hogyan kapcsolódnak a fájdalomérzethez. Az viszont az ezredforduló, Robert Fillingim és munkatársai vizsgálatai óta bizonyított, hogy a termékeny korú és a menopauzán túlesett nők másképpen reagálnak a fájdalomra. Egy 2007-es tanulmány arra is rámutat, hogy a termékeny nők – akiknél magasabb a progeszteron- és az ösztradiol-szint – hőhatásra erősebb fájdalommal reagálnak, míg a hidegre adott választ az ösztradiol csökkenti. Ennek alapján is csupán feltételezhető, hogy a nemi ciklus különböző fázisaiban módosul a fájdalomérzet és a fájdalomcsillapítók hatása. Az opiát-tolerancia kialakulásakor a fájdalomérzékelő rendszer felpörgeti működését, emiatt kell a fájdalomcsillapító dózisát emelni. Több, 2002 és 2005 között a Painben publikált nemzetközi kutatás során kiderült, hogy ez a „wind up”-nak nevezett jelenség nőknél gyakoribb.
A nők a nőknek írnak fel több fájdalomcsillapítót, a férfi orvosok a férfiaknak – hivatkozik a célzott klinikai vizsgálatokból szerzett tapasztalatokra Riba Pál. Hozzáteszi: ezt az orvosok nem szándékosan teszik. Sok adat utal arra, hogy eltér a nemek fájdalomérzete és a fájdalomcsillapítókra adott válaszuk, de a vonatkozó kutatási eredmények legtöbbje állatkísérletekből származik, így az adatok emberre nehezen adaptálhatók – szögezi le a szakember. Vannak azonban olyan fájdalomszindrómák, amelyekben egyértelműen megállapítható a nemek közötti különbség. Közismert, hogy a migrén inkább nőkre jellemző, a klaszter fejfájás többnyire férfiaknál jelentkezik.
Az adjunktus cáfolja a közhiedelmet, amely szerint a férfiak nyafogósabbak, ha fájdalmuk van. Az egészségügyi ellátórendszert felkereső betegeket vizsgálva kiderült: a nők a férfiaknál erősebben élik meg ugyanazt a fájdalmat.
Posztoperatív fájdalom esetén azonban a gyengébbik nem tagjai általában kevesebb opiátot igényelnek. Ennek ellenkezőjére is akad példa: epeműtét után a nők kérnek több fájdalomcsillapítót. Az okokat egyelőre nem ismerjük.
Napjainkban a mű-receptoragonisták a legjobb fájdalomcsillapítók. Ám a kevert receptorkötődésű opiátokra, amelyek a kappareceptorokon is hatnak, a nők sokkal jobban reagálnak – hivatkozik Riba Pál a Robert Gear és munkatársai által a kilencvenes években végzett kutatásokra.
További különbség a nemek között, hogy az endogén opiátrendszer alapvetően aktívabban működik a férfiakban. Ez önmagában magyarázhatja a férfiak magasabb fájdalomküszöbét, de lehet, hogy csupán részjelenség, hiszen a nemi hormonok más rendszereket is befolyásolnak. Elképzelhető, hogy a leszálló szerotoninerg fájdalommoduláló rendszer – ha ez intenzívebben működik, kisebb a fájdalomérzetünk – alakításában is szerepük van az ösztrogéneknek. A testalkaton, az immunrendszer állapotán kívül az is befolyásolja az opiátok hatását, hogy ki mennyire érzi magát nőnek vagy férfinak, mennyire érzi magát megfeleltethetőnek a genderrel, vagyis a társadalmi nemmel.
A nemi hormonok a génregulációt is szabályozzák, ezért bonyolult megfejteni, hogyan kapcsolódnak a fájdalomérzethez. Az viszont az ezredforduló, Robert Fillingim és munkatársai vizsgálatai óta bizonyított, hogy a termékeny korú és a menopauzán túlesett nők másképpen reagálnak a fájdalomra. Egy 2007-es tanulmány arra is rámutat, hogy a termékeny nők – akiknél magasabb a progeszteron- és az ösztradiol-szint – hőhatásra erősebb fájdalommal reagálnak, míg a hidegre adott választ az ösztradiol csökkenti. Ennek alapján is csupán feltételezhető, hogy a nemi ciklus különböző fázisaiban módosul a fájdalomérzet és a fájdalomcsillapítók hatása. Az opiát-tolerancia kialakulásakor a fájdalomérzékelő rendszer felpörgeti működését, emiatt kell a fájdalomcsillapító dózisát emelni. Több, 2002 és 2005 között a Painben publikált nemzetközi kutatás során kiderült, hogy ez a „wind up”-nak nevezett jelenség nőknél gyakoribb.
Medical Tribune