ESCAPE projekt: új szemlélet az idősek gyógyításában

A XXI. század egyik legnagyobb egészségügyi kihívása, hogy egyre több idős ember él egyszerre több krónikus betegséggel. Szívelégtelenség, magas vérnyomás, cukorbetegség, vesebetegség, ritmuszavarok vagy mozgásszervi problémák gyakran ugyanannak a betegnek a mindennapjait nehezítik meg, akik jelentős része nem elgédett az ellátásukkal, ami még ma is többnyire egy-egy betegség köré szerveződik. Az Európai Unió támogatásával megvalósult ESCAPE projekt arra kereste a választ, hogyan lehetne a betegellátást végre a beteg, és ne a diagnózis köré építeni.

A szívelégtelenség Európa-szerte több millió embert érint, és különösen az idősebb korosztályban jár együtt számos egyéb krónikus betegséggel. A betegek gyakran több szakrendelés között ingáznak, számos gyógyszert szednek, miközben sok esetben maguknak vagy családtagjaiknak kell összehangolniuk az egyes kezeléseket. A helyzetet tovább nehezítheti a magány, a pszichés terhelés, a mozgáskorlátozottság vagy az egészségügyi rendszer bonyolultsága.

Ezekre a problémákra kívánt választ adni az ESCAPE (Evaluation of a patient-centred biopsychoSocial blended collaborative CAre Pathway for the treatment of multi-morbid Elderly Patients) elnevezésű európai uniós Horizon 2020 kutatási projekt.

A betegek nem egyetlen betegséggel élnek

A projekt egyik legfontosabb felismerése az volt, hogy az idős szívelégtelen betegek többsége nem egyetlen diagnózissal küzd.

A szívelégtelenségben szenvedő idősebb betegek többsége egyszerre több krónikus betegséggel él, ezért az ellátásuk sem épülhet kizárólag egyetlen szakterületre. Az ESCAPE projekt lehetőséget adott arra, hogy valós környezetben vizsgáljuk meg, hogyan működik egy olyan betegközpontú modell, amelyben a különböző szakmák összehangoltan dolgoznak a beteg érdekében. Tapasztalataink szerint a betegek számára különösen fontos volt, hogy ne egyedül kelljen eligazodniuk az ellátórendszerben, hanem egy olyan csapat támogassa őket, amely a teljes egészségi állapotukat figyelembe veszi – mondta Nagy Klaudia Vivien, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikájának kardiológusa, a magyarországi vizsgálat vezetője.

A programban részt vevő betegek átlagosan 12 különböző diagnózissal éltek együtt, és átlagosan 11 különböző gyógyszert szedtek. A résztvevők közel kétharmada úgynevezett törékeny állapotban volt, akiknek a fizikai tartalékai elfogytak, míg csaknem 40 százalékuk súlyos szívelégtelenségben szenvedett. A betegek több mint egyharmada egyedül élt, ami tovább növelte az ellátás és az önmenedzselés nehézségeit.

A felmérések azt is megmutatták, hogy sok beteg elégedetlen az ellátás koordinációjával, különösen a mentális egészséggel kapcsolatos támogatással. Miközben a fizikai betegségek kezelése kiemelt figyelmet kap, a pszichés terhelés, a magány, a szorongás vagy a depresszió gyakran háttérbe szorul.

Új modell: egy csapat a beteg körül

Az ESCAPE projekt központi eleme az úgynevezett Blended Collaborative Care (BCC) modell volt. A szemlélet lényege, hogy ne a beteg járjon egyik szakrendeléstől a másikig, hanem a szakemberek szerveződjenek a beteg köré. A modellben együttműködő csapat dolgozik a pácienssel: háziorvos, kardiológus, szükség esetén pszichológus vagy pszichiáter, klinikai gyógyszerész, további szakorvosok, valamint egy gondozási koordinátor.

A több krónikus betegséggel élő idősek jelentős része pszichés terhekkel, szorongással, depresszív tünetekkel vagy társas izolációval is küzd. Ezek a tényezők nem csupán az életminőséget rontják, hanem közvetlenül befolyásolják a betegségek kimenetelét, a kezelésekhez való alkalmazkodást és a túlélést is. Az ESCAPE egyik legfontosabb üzenete, hogy a testi és lelki egészség nem választható szét: a korszerű betegellátásnak biopszichoszociális szemléletben kell működnie – hangsúlyozta Stauder Adrienne, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének pszichiátere, pszichoterapeutája, a projekt nemzetközi koordinációjában részt vevő vezető kutatója.

A rendszer egyik kulcsszereplője a gondozási koordinátor, aki rendszeresen kapcsolatot tart a beteggel, figyelemmel kíséri az állapotát, segíti az életmódváltást, támogatja a gyógyszerek megfelelő alkalmazását, valamint összehangolja az ellátásban részt vevő szakemberek munkáját.

A cél egyszerű, mégis forradalmi: a beteg ne maradjon egyedül a saját betegútjának megszervezésével.

Magyarország is részt vett a nemzetközi programban. A magyar munkacsoport feladatai közé tartozott a betegek bevonása, utánkövetése, a multidiszciplináris ellátás megszervezése, valamint a kutatási eredmények tudományos feldolgozása.

Több mint kutatás: szemléletváltás

Az ESCAPE nem pusztán egy tudományos projekt volt, hanem egy új egészségügyi szemlélet gyakorlati tesztelése. A program során:

• létrejött egy betegközpontú gondozási modell;
• kialakult a multidiszciplináris együttműködés rendszere;
• bevezetésre került a gondozási koordinátor szerepköre;
• digitális kommunikációs és dokumentációs platform támogatta az ellátást;
• egységes betegoktatási módszertan készült;
• új képzési elemek jelentek meg a szakdolgozók számára.

A betegek visszajelzései alapján különösen nagy értéket jelentett számukra a rendszeres kapcsolattartás, a személyes támogatás és az, hogy nem maradtak egyedül a betegségeik kezelésében. A jövő egészségügye: emberközpontú ellátás.

A program során nap mint nap azt tapasztaltuk, hogy a betegek gyakran nem azért kerülnek nehéz helyzetbe, mert nincs számukra megfelelő orvosi ellátás, hanem azért, mert túl bonyolult eligazodni a rendszerben. A gondozási koordinátor szerepe éppen ezért kulcsfontosságú: kapcsolatot tart a beteggel, segít megérteni a kezelési tervet, támogatja az életmódváltást, és összeköti az ellátás különböző szereplőit. Sok beteg számára már az is jelentős segítséget jelentett, hogy volt kihez fordulnia kérdéseivel, és nem maradt egyedül a betegségei kezelésében – mondta Bernáth-Lukács Zsuzsanna, vezető gondozási koordinátor, diplomás ápoló, a SZÍVSN Országos Betegegyesület elnöke.

Az ESCAPE egyik legfontosabb üzenete, hogy az idős, több krónikus betegséggel élő emberek ellátását nem lehet tovább kizárólag betegségek mentén szervezni.

A projekt tapasztalatai szerint az összehangolt, multidiszciplináris gondozás javíthatja a betegek életminőségét, támogathatja a kezelésekhez való jobb alkalmazkodást, csökkentheti az ellátás töredezettségét, és hosszú távon hatékonyabbá teheti az egészségügyi rendszer működését is.

Az ESCAPE öröksége túlmutat a szívelégtelenség kezelésén: azt bizonyítja, hogy a jövő egészségügyének a beteg teljes élethelyzetét kell figyelembe vennie.

A XXI. században már nem betegségeket, hanem embereket kell gyógyítanunk. A legtöbb szívelégtelenségben szenvedő beteg nem egyetlen diagnózissal él, ezért az ellátásnak is komplexnek, összehangoltnak és emberközpontúnak kell lennie, ebben pedig a kardiológus, a pszichológus, a szakápoló, a gondozási koordinátor és maga a beteg egyaránt kulcsszerepet játszik - tette hozzá Nagy Klaudia Vivien.