Magzati Medicina Munkacsoport alakult a Semmelweis Egyetemen
Életmentő beavatkozások méhen belül
Itthon először végeztek a magzat altatásával járó méhen belüli beavatkozást a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján az év elején.
Borbála a terhesség 32. hetében született 1900 grammal. Most már lassan 2 hónapos lesz, a súlya szépen gyarapodik, jól fejlődik, ügyes, erős baba édesanyja elmondása szerint. Borbála volt az első újszülött, akin még magzati korban, méhen belül és altatásban végeztek beavatkozást a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján.
Mivel az anyuka szervezete ellenanyagot termelt a baba vércsoportja ellen, a 28. hétre olyan súlyos vérszegénység alakult ki az 1200 grammos magzatnál, hogy csak vérátömlesztéssel lehetett elkerülni az azonnali császármetszést. Vér a köldökzsinóron keresztül is adható, amire hazai szinten Pécsett már többször volt példa. Ebben az esetben ugyanakkor ez az eljárás a méhlepény elhelyezkedése miatt nem volt járható út. Egy megoldás jöhetett szóba, ha közvetlenül a magzat hasi vénájába adjuk a vért – magyarázta Benkő Zsófia, a klinika adjunktusa, aki korábban egy kétéves londoni továbbképzés keretében sajátította el az ehhez szükséges tudást.
A Magyarországon úttörőnek számító, de nemzetközi szinten már régebb óta végzett beavatkozás első lépéseként a magzatot méhen belül kellett a megfelelő pozícióba segíteni, majd beadni a combjába az altató és fájdalomcsillapító gyógyszerkoktélt egy speciális tűvel. Ezt követően lehetett megkezdeni magát a vérátömlesztési beavatkozást, amelyhez a magzati májban elhelyezkedő 5-6 mm átmérőjű vénát kellett megszúrni, hogy a vérkészítmény a magzati keringésbe juthasson. Az operáció ultrahanggal vezérelt módon zajlott, mellyel folyamatosan ellenőrizhető volt az altatott magzat állapota is – számolt be Benkő Zsófia.
A vérátömlesztést két hét múlva megismételték, így összességében 4 hétig sikerült még méhen belül tartani a babát.
Ilyen helyzetben akár napokért is érdemes küzdeni, a szövődménymentes túlélés esélye minden méhen belül töltött nappal nő, négy hét pedig már maga az élet – fogalmazott Benkő Zsófia. Az első sikeres méhen belül, altatásban végzett beavatkozást további négy vérátömlesztés és egy húgyhólyagban felgyűlt vizelet lebocsátása követte azóta.
Olyan alapbetegségek esetén érdemes a magzatnál beavatkozást végezni, amelyek a világrajövetel után orvosolhatók, ugyanakkor a méhen belüli eljárás segít abban, hogy életképesen szülessen meg a magzat – magyarázta az adjunktus.
Az ellenanyagtermelés, vagy vírus (pl. anyai lepkehimlő) okozta súlyos vérszegénységen kívül ilyen helyzetet idézhetnek elő például a nyirokrendszeri betegségek. Ezek következtében előfordulhat, hogy a mellhártya lemezei között nagy mennyiségű folyadék szaporodik fel, és a tüdő nem képes kifejlődni. Méhen belüli beavatkozással az anya hasán és a méhen átvezetett kb. fél centiméteres tű segítségével lecsapolható a folyadék, és beültető egy shunt, hogy ne gyűljön fel újra a váladék. A tüdő így szépen kifejlődhet, az anyagcsere betegség pedig kezelhető a születés után. Ugyanígy, ha húgyúti elzáródás vagy beszűkült húgycső miatt a magzat nem tud vizeletet üríteni, az mire megszületik, tönkreteszi a veséket. Méhen belüli beavatkozással ez a probléma is megoldható egy shunt beültetésével, a születést követően pedig könnyen elvégezhető a húgycső tágítása.
A Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján januárban alakult meg a Magzati Medicina Munkacsoport, melynek célja a magzatok védelme, a beteg méhen belüli magzatok segítése és a szükséges méhen belüli beavatkozások elvégzése. A csoport megalakítását Benkő Zsófia kezdeményezte, aki korábban – Leipold Gergővel, a klinika szakorvosával együtt – Londonban a világhírű Kypros Nicolaides professzor vezette Fetal Medicine Foundation központjában szerzett nemzetközileg elismert magzati diagnosztika diplomát. A ciprusi görög származású professzor a magzati medicina megalapítója, és ahogy az Úttörő sebészek dokumentumfilm sorozat róla szóló részében fogalmazott: arra tette fel az életét, hogy megértse, miként lehet megmenteni a magzatot olyan helyzetekben, amikor egyébként meghalna.
Benkő Zsófia azt mondja, a professzor mellett tapasztalta meg, mekkora csoda és milyen felemelő érzés segíteni egy várandós kismama magzatán, és új lehetőséget adni számára az életre.
Az első itthon végzett beavatkozással kapcsolatban úgy fogalmazott: nagyon izgalmas és egyben nehéz dolog egy új beavatkozás elvégzése, még akkor is, ha részfolyamatok terén már nagy rutinnal rendelkezünk. Ugyanis nem csak a teljes folyamatot kell irányítani és a magzatot hibátlanul megszúrni, de mindezt olyan formában kell véghezvinni, hogy a várandós számára ne legyen kellemetlen élmény.
A beavatkozás előtt egész nap egy bolti bontott csirkéből általam készített modellen gyakoroltam, hogy mindkét szúrás tökéletesen sikerüljön. Kollégáimmal több alkalommal, színdarabszerűen próbáltuk el a beavatkozás menetét, hogy mindenre felkészültek legyünk az éles helyzetben. Sajnos a magzat állapota miatt csak 2 napunk volt a beavatkozás megtervezésére és az Országos Vérellátó Szolgálattal történő egyeztetésre, hogy legyen idejük előállítani számunkra a speciális vérkészítményt. Ez egy ilyen szuper, szakmailag felkészült, lelkes csapat nélkül nem sikerülhetett volna – mondta.
Benkő Zsófia hangsúlyozta, az ország egész területéről várják azokat a várandósokat, akiknél olyan magzati vészhelyzet alakult ki, amire a méhen belüli beavatkozások megoldást jelenthetnek. Céljuk, hogy munkacsoportjuk minél több tapasztalatra tegyen szert, és hosszútávon többféle, hazánkban még nem elérhető magzatsebészeti beavatkozást is bevezessenek (pl. rekeszizomsérv vagy a nyitott gerinc kezelése).
Emellett Budapesten is meghonosítanák a Pécsett már elérhető, iker-iker transzfúziós szindróma esetén szintén méhen belül, de altatás nélkül alkalmazott fetoszkópos lézer koagulációt.
