Covid-kátyúból kilábaló egynapos sebészeti ellátások

A műtétszám az idei évre a 2019-et bázisévnek tekintve háromnegyedére esett vissza – vázolja a jelenlegi helyzetet lapunknak Mészáros János, a MEST elnöke. – 2010-2015 között közel megduplázódott az egynapos sebészeti esetek száma. 2015-ben 240,1 ezer egynapos sebészeti beavatkozást végeztek itthon, ez a szám 2019-re 339,1 ezerre emelkedett, ami a 2010-ben ebben a formában végzett beavatkozások 265 százaléka.

A legtöbb egynapos sebészeti beavatkozást világszerte az Egyesült Államokban és Kanadában végzik, ahol fontos szempont, hogy a legkisebb ráfordítás mellett a legnagyobb egészségnyereséget tudják nyújtani a pácienseknek. Hasonló a törekvés Európában, így Magyarországon is, aminek ösztönzésére  a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel (NEAK) szerződéses jogviszonyban álló fekvőbeteg-szakellátók plusz tíz százalékos finanszírozási többlettel számolhatnak, ha ezen ellátási forma keretében látják el a betegeket.

Míg a tengeren túl a beavatkozások közel 60-80 százalékát egynapos sebészeti ellátás keretében végzik, idehaza – az összes műtét számát tekintve – a beavatkozások 35-40 százalékát operálják ebben a formában. Az egynapos ellátások zömét, mintegy 50 százalékát a szemészeti beavatkozások teszik ki, az általános sebészeti beavatkozások között leginkább sérv-, és visszérműtéteket végeznek.

A műtét technika, a minimál invazív eljárások és az intenzív-aneszteziológia eszközrendszerének orvos szakmai fejlődése egyre inkább lehetővé teszi, hogy a betegek nagyon rövid posztoperatív szakasz után hazamenjenek – adja meg az egynapos beavatkozások térnyerésének magyarázatát a MEST elnöke.

Az egynapos sebészeti ellátás keretében fogadható betegek körét nemzetközi standardok határozzák meg, aneszteziológiai szempontból az ASA I., ASA II. és az ASA III. kompenzált beteg operációja vállalható, amennyiben nincs olyan krónikus társbetegsége, ami ellenjavallttá tenné a műtéti beavatkozást. Ennek eldöntése az intenzív-aneszteziológus feladata. Az anesztézia fejlődésének köszönhetően ma már olyan páciensek is nagy biztonsággal műthetőek ily módon, akiknek ellátását korábban csak bennfekvés mellett vállalhatták.  A páciensek maximális biztonsága érdekében ugyanakkor nem lehet a beteget egynapos ellátás keretében operálni, ha lakhelyéről nem éri el 45 percen belül az ellátását végző – önálló járóbeteg-szakellátó esetén a szövődményellátásra szerződött – kórházat, ha nem megoldott az otthoni ápolása, vagy nem rendelkezik a megfelelő telekommunikációs, higiénés feltételekkel – sorolja Mészáros János. 

Régi érv az ellátási forma mellett, hogy lényegesen alacsonyabb a szövődményráta és kisebb a nosocomiális infekció kockázata, bár erre adekvát statisztikát nehéz felállítani, mert nincsen összehasonlító adatok az azonos ASA besorolású, egynapos és bennfekvés mellett ellátott betegekről, de a Nemzetközi Egynapos Sebészeti Társaság (IAAS) egy korábbi felmérése szerint elfogadott, hogy egyharmaddal kevesebb a szövődmények előfordulási gyakorisága az egynapos ellátás során.

Vegyes a kép – mondja Mészáros János arra a kérdésre, nyitottabbá vált-e az orvosszakma az egynapos ellátások iránt. – Azokon az egyetemi klinikákon, megyei kórházakban, ahol jelentősen növekedett a műtétek száma, már tetten érhető a szemléletváltozás, a városi intézményekben még lehetne növelni a nyitottságot, de a legfontosabb, hogy a manuális szakmát végző kollégák motiváltak és elkötelezettek legyenek ezen ellátási forma nyújtotta lehetőségek iránt – hangsúlyozza.

Projekttel felpörgetett egynapos ellátás

Strukturális lökést adott az intézményeknek a 2017 februárjában 16 milliárd forintos kerettel indított EFOP-projekt (Aktív fekvőbeteg-ellátási forma kiváltása az egynapos sebészeti ellátás rendszerének fejlesztésével), amely a műszerezettség javítása mellett az egynapos szakmai ellátás-szervezést és ellátáskultúrát is támogatta 17 intézmény 19 telephelyén – magyarázza Mészáros János, hozzátéve, hogy a projekt tavaly fejeződött be, pénzügyi lezárása idén lesz. – A keretösszeg lehetővé tette, hogy ezekben a kórházakban infrastrukturálisan, gazdaságilag és humán-erőforrás tekintetében is önálló egynapos sebészeti osztályt/részleget alakíthassanak ki.

A közép-magyarországi régió nyolc budapesti intézménye számára – mivel ez a régió az uniós EFOP forrásból nem részesülhetett – jelentett támogatást elsősorban a szakmai együttműködés, rendszerfejlesztés és jó gyakorlatok terjesztése terén az SRSP-programban (Structural Reform Support Programme) való részvétel, együttműködve az IAAS-szel. Mészáros János szerint a projekt mintájára érdemes lenne központilag is figyelmet fordítani a további együttműködés kialakítására és szélesítésére.  Ugyancsak ez az SRSP biztosított keretet az egynapos sebészet szabálykönyvének megújítására tett javaslat elkészítésre 2020-ban, ám azt egyelőre még nem ültették át a napi gyakorlatba .

A 10 százalékos többletfinanszírozás mellett 2017-ben TVK-mentesítették az aktív fekvőbeteg-szolgáltatóknál az egynapos ellátásokat, ami az egyetemi klinikákat és a megyei és városi kórházakat érintette. A Covid miatt bevezetett részleges átlagfinanszírozás idén februári megszüntetését követően azonban az egynapos ellátások TÉK (teljesítmény éves keret) alá kerültek.

Mondhatnánk, hogy az aktív fekvőbeteg-ellátás Covid-ot követő jelentős teljesítmény-visszaesése miatt nincs jelentősége a TÉK-korlátnak 2023-ban, ami tényszerűen és statisztikailag ugyan igaz, ám az intézmények számára középtávon mégis egyfajta szakmai irányt mutatna és kitörési pontot jelenthetne a mentesség biztosítása az egynapos sebészeti tevékenység finanszírozási kondícióinak tervezhetősége okán – magyarázza az elnök.

A struktúraátalakításba is illeszkedik  

Szakmapolitikai döntés kérdése, hogy az önálló egynapos sebészeti ellátóknak is megadják-e a finanszírozási privilégiumot, de a folyamatban lévő struktúraátalakításhoz, a várólisták csökkentéséhez és az ellátáshoz való hozzáférés javításához is hozzájárulhatna az ellátó helyek kapacitás kihasználásának növelése – véli a MEST elnöke.

Az intenzív szakmai- és orvostechnológiai  fejlődés és a  pozitív finanszírozási környezet hatással volt az egynapos sebészeti ellátás volumenére, azonban a Covid miatt kialakult és máig tapasztalható, közel 30 százalékos visszaesés ledolgozása további erőfeszítéseket igényel, és erre van lehetőség a rendszerben – véli a MEST vezetője, hangsúlyozva azonban, hogy szakmai téren van még tennivaló. – Ilyen célként fogalmazható meg az Egészségügyi Szakmai Kollégiumban az önálló Egynapos Sebészeti Tagozat ismételt létrehozása, aminek rendkívül fontos szerepe lenne az ellátási formában érintett manuális és klinikai beavatkozásokat végző orvosszakmai területek koordinálásában – zárja Mészáros János, aki a helyettes-államtitkári székből mára visszatért a műtőbe. Mert mint sebészként vallja: „a zöld ruha és a bemosakodó szer illata semmivel össze nem hasonlítható”.