Cigarettafüst vs. hevített dohány

Miért érdemes tanulmányozni a szemet?

Míg a dohányzás tüdőre, a szívre és érrendszerre gyakorolt ​​káros hatásai jól ismertek, a szem – különösen a szaruhártya – meglepően kevés figyelmet kap a dohányzási ártalom vizsgálata során, pedig a dohányfüstnek a gyulladásos betegségek kialakulásához hozzájáruló káros égéstermékei a szemet sem kímélik. A kötőhártya és a szaruhártya is érzékeny ezekre a toxikus anyagokra. 

A dohányzás ismert kockázati tényező többek között a glaukóma, a szürkehályog, a makuladegeneráció és a száraz szem szindróma kialakulásában is. A dohányzásról való teljes leszokás megszünteti ezeket a rizikókat, azonban ez sokak számára továbbra is nehéz cél, ezért más megközelítések is szükségesek az erős dohányosok szemkomplikációjának csökkentésére.  

A vizsgálati modell: realisztikus szimuláció

A vizsgálat során donoroktól gyűjtött szaruhártyaszövetet és két különböző szaruhártya-hámsejtvonal in vitro modelljét tették ki a referenciacigaretta (1R6F) füstjének és a HTP aeroszolnak, szemben a kontrollként szolgáló levegőexpozícióval. A „dohányzógépet” úgy állították be, hogy a cigarettát és a HTP-t „szívó” modell azonos mennyiségű nikotint vigyen be a rendszerbe, melynek alapja egy levegő-folyadék interfész (ALI) volt. Az ALI modell jól megfeleltethető annak a környezetnek, amelyben a nedves szaruhártya epitheliális sejtjei a levegőben található anyagokkal találkoznak. 

A szövettani vizsgálatot két patológus végezte el egymástól függetlenül anélkül, hogy tudták volna, melyik minta milyen anyagnak volt kitéve (vak vizsgálat). Emellett a kutatók, többek között mérték a reaktív oxigéngyökök mennyiségét és hatását a fehérjékre, a gyulladással és antioxidáns hatásokkal összefüggésbe hozható gének expresszióját, valamint a vizsgált szövetek regenerációs képességét is. 

A vizsgálat fontosabb megállapításai

A cigarettafüst jelentős mértékben károsította a szaruhártyát, ugyanakkor látható szövettani károsodás a HTP aeroszolnak és a levegőnek kitett mintákban nem volt megfigyelhető. A referenciacigaretta az epitheliális réteget károsította, és az extracelluláris mátrixban is változásokat okozott, de a sztróma szerkezeti integritását látható módon nem bontotta meg. Ennek megfelelően a szabad gyökök mennyisége is jelentősen megemelkedett a cigarettafüst hatására, a kvantitatív PCR során pedig olyan gyulladásos paraméterek emelkedése volt igazolható a cigarettafüst hatására, mint az IL-6, az IL-1β, TGF-β, a PTGS2 és a HMOX1. Bár általánosságban elmondható, hogy a jelentős corneakárosító hatás a hagyományos cigaretta használata során alakult ki, megjegyzendő az is, hogy a sejtszintű méregtelenítésért felelős GSTP1 gén expressziójának jelentős csökkenése nem csak a referenciacigaretta, hanem a HTP esetében is megtörtént, bár látványosan kisebb mértékben – például az említett gyulladásos markerek lényeges emelkedése nélkül.

A szaruhártya proteómja szintén mindkét esetben megváltozott. A proteóma vizsgálatához 524 fehérjét azonosítottak a kutatók. A cigarettafüst elsősorban az extracelluláris mátrixfehérjéket (pl. kollagének) oxidálta – ezek az összetevők elengedhetetlenek a szaruhártyaszövetek szerkezeti épségének fenntartásához és átlátszóságához. A HTP aeroszolnak való kitettség ezzel szemben az intracelluláris strukturális fehérjéket (pl. tubulin és miozin) érintette. 

A regenerációs képességet humán és nyúl corneaszöveten végzett karcpróbával vizsgálták, mely során a cigarettafüstnek kitett mintákon a seb 72 óra elmúltával sem zárult, szemben a levegőnek és a HTP aeroszolnak való kitettség esetén látottakkal, ahol a seb az emberi szövetben 72 órán belül, az állatmodellben 48 órán belül zárult. Ez arra utal, hogy a cigarettafüst jelentősen gátolja a szaruhártya hámsejtjeinek proliferációját és migrációját, amelyek alapvető folyamatok a szaruhártya regenerációjában.

Összefoglalás

A vizsgálati eredmények alapján elmondható, hogy a hagyományos, éghető cigaretta gyulladást és tartós oxidatív fehérjekárosodást okoz, valamint rontja a szöveti regeneráció képességét is – ezek kulcsfontosságú tényezők a krónikus szemfelszíni betegségek kialakulásában. Bár a HTP használata mellett szintén fokozódott az oxidatív stressz, a füstmentes eszköz lényegesen kevésbé károsította a vizsgált szöveteket. Ez megerősíti azt az elméletet, hogy bár az éghető cigaretta füstmentes alternatívái nem ártalmatlanok, mégis kevésbé károsak azon felnőtt dohányzók számára, akik nem szoknak le a dohányzásról – ez pedig az ártalomcsökkentő stratégiák sarokköve. Azonban ezek az alternatív technológiák természetesen ártalmasabbak, mint a dohányzás teljes mellőzése.

Ezek az eredmények új nézőpontot kínálnak a különböző dohánytermékek egészségre gyakorolt ​​hatásainak megfontolásában szemészek, közegészségügyi szakemberek – és nem végső soron – a dohányzók számára is. Továbbra is a legbiztonságosabb megoldás a dohányzásról és nikotinfogyasztásról való teljes leszokás. Azok számára viszont, akik valamilyen okból nem szoknak le a dohány- illetve nikotinfogyasztásról, érdemes megfontolni az ártalomcsökkentésről való tájékozódást. A füstmentes alternatívák alacsonyabb károsanyag kitettsége jelentős szempont lehet – különösen szemészeti betegségek emelkedett kockázata, illetve krónikus betegségek mellett. 

Forrás: Giallongo S, Bellia F, Russo A, et al. Comparative evaluation of cigarette smoke and a heated tobacco product on corneal oxidative stress in an air/liquid interface model. Invest Ophthalmol Vis Sci. 2025;66(4):4. https://doi.org/10.1167/iovs.66.4.4

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.