Az új influenzától jobban kell félni, mint az oltástól
2009. október 03. 13:29
Internetes lánclevelek, közlemények és cikkek emberek ezreit tántoríthatják el az új influenza elleni védőoltástól, azt állítva, hogy az oltás veszélyesebb lehet a vírusnál. A Heti Válasz megvizsgálta a levelek valóságtartalmát.
Közép-Európában eddig csak nálunk volt haláleset, Németországban a magyarnál közel százszor több igazolt megbetegedésből sem hunyt el senki. Ez azt jelzi, hogy egyelőre nem igazolódik be az előrejelzés, hogy minden háromszázadik-ezredik fertőződött meghalhat, mert akkor már a németeknél is legalább 20–60 közötti áldozatnak kellene lennie. Noha a britek 82 halottat tartanak nyilván, a spanyolok pedig 36-ot, nem roppant össze egyik ország gazdasága sem. Pánikra tehát nincs ok, ám a két, vérzéses tüdőgyulladásban meghalt magyar tragédiája arra figyelmeztet, hogy káros lehet a járványtagadók magatartása is.
A korábbi éveknél kiterjedtebb járványra kell felkészülnünk, de semmiképpen nem egy spanyolnáthaszerű pusztításra. 1918-ban a lakosság három százaléka halt meg a világjárványban, a betegek tüdejéből hab tört elő, melybe egy nap alatt belefulladtak. Ám legalább három oka van, hogy ez nem ismétlődhet meg. Az első világháború befejezésekor még nem fedezték fel az antibiotikumokat, nem volt védőoltás, és vírus elleni szerek sem léteztek. A katonai cenzorok pedig rendre kiszedték a lapokból a ragályról szóló híradásokat, így járványellenes intézkedéseket sem hozhattak.
Most a vírus sem olyan vad, így biztosan nem lesz több tízezer halott. Ám az influenzától szokatlan módon nyáron is voltak halálesetek. A cégek helyesen teszik, ha úgy készülnek, mintha valamikor az ősszel, télen váratlanul beköszöntene egy plusz szabadságolási csúcs – amikor sok kolléga marad távol egy-két hétig. Ahol ezt nem engedhetik meg maguknak, ott érdemes az üzemorvoson keresztül közösen megrendelni az oltóanyagot.
A másik fontos érv az oltás mellett, hogy bár a vírus általában egy normál influenza tüneteit idézi elő, esetenként vérzéses tüdőgyulladást okoz, melynek lefolyása annyira gyors, hogy a halál beállta előtt még segítségkérésre sincs idő. Az „oltassunk vagy ne oltassunk” kérdésről a családoknak ezekben a hetekben kellene dönteniük, ám közben olyan híresztelésekkel szembesülnek, miszerint a vakcina veszélyesebb magánál a vírusnál is. Az Ön okosabb-e, mint egy ötödikes című internetes levél tudományosnak tűnő megállapításait Bujdosó Lászlóval, a nemzeti pandémiás bizottság elnökével és Jankovics Istvánnal, a tisztiorvosi hivatal járványügyi osztályának vezetőjével ellenőriztettük.
„Kétszázezer embert beoltani egy teszteletlen oltóanyaggal annak érdekében, hogy megmentsünk egyetlen életet, miközben ennél jóval több fog belehalni az oltásba magába, szintén elgondolkodtató - nem?” Már a megállapítás első fele sem stimmel, de először nézzük a második részét. A levél az Egyesült Államokban 1976 februárjában történt esettel példálózik, amikor sertésinfluenza miatt meghalt egy 19 éves közlegény, és százak fertőződtek meg. Gerald Ford elnök mindenkire kiterjedő oltási programot hirdetett, decemberig 40 millió embert oltottak be, noha már áprilisra harmincan haltak meg a védőoltásoktól, és végül járvány sem lett.
Azóta harminc év telt el, előfordulhat-e védőoltás miatt ma ilyen súlyos betegség? Tömegesen biztosan nem, mivel az 1976-os eset következtében szigorúbbak lettek az előírások. 2004-ben például Amerikában 48 millió vakcinát semmisítettek meg. Ám hazugság lenne azt állítani, hogy az oltásoknak ne lenne következményük. Az influenzavakcina egymillió beoltott személyenként eggyel emelheti meg egy súlyos idegrendszeri kórban megbetegedők számát. Nálunk az eddigi húszmillió szezonális oltás után négy megbetegedést mutattak ki, valamennyit egy külföldi gyár termékénél. A védőoltásnak is van tehát kockázata, ám jóval kisebb, mint akár a szezonális vírusnak, melyben több százan halnak meg évente.
A másik gyakran elhangzó megjegyzés az oltás ellen, hogy nem elég hatékony. Az internetes lánclevél szerint a halálos esetek egy százalékát lehet megelőzni a védőoltás segítségével. Valójában a védőoltás 70–80 százalékban hatékony. (Ezt onnan tudják, hogy a beoltottak 70–80 százalékának vérében jelent meg az ellenanyag.) Ha az őszi párás idő beköszöntével súlyosbodnak a megbetegedések, és a fertőzés tényleg 0,1–0,3 százalékos halálozási arányt okoz, akkor kétmillió beteg esetén 2000 és 6000 között lehet a halottak száma.
„A védőoltás, amit rászabadítanak a gyermekeinkre, lóhalálában készült el. Rendeletek biztosították, hogy a gyártás előtt ne kelljen a szokásos teszteket elvégezni a mellékhatások érdekében” – tartalmazza a levél. Ez félreértés: a technológiát már korábban engedélyeztették, a vakcinákat pedig klinikai vizsgálatokkal ellenőrizték. Azért készülhetett el ilyen gyorsan az oltóanyag, mert már a forgalomba hozatali engedély kézhezvétele előtt gyártani kezdték. Nincsenek tehát súlyos érvek az oltás ellen, legfeljebb az, hogy már annyiszor kiáltottak farkast, hogy joggal hihetjük: talán most sem lesz olyan nagy a baj, mint állítják.
A korábbi éveknél kiterjedtebb járványra kell felkészülnünk, de semmiképpen nem egy spanyolnáthaszerű pusztításra. 1918-ban a lakosság három százaléka halt meg a világjárványban, a betegek tüdejéből hab tört elő, melybe egy nap alatt belefulladtak. Ám legalább három oka van, hogy ez nem ismétlődhet meg. Az első világháború befejezésekor még nem fedezték fel az antibiotikumokat, nem volt védőoltás, és vírus elleni szerek sem léteztek. A katonai cenzorok pedig rendre kiszedték a lapokból a ragályról szóló híradásokat, így járványellenes intézkedéseket sem hozhattak.
Most a vírus sem olyan vad, így biztosan nem lesz több tízezer halott. Ám az influenzától szokatlan módon nyáron is voltak halálesetek. A cégek helyesen teszik, ha úgy készülnek, mintha valamikor az ősszel, télen váratlanul beköszöntene egy plusz szabadságolási csúcs – amikor sok kolléga marad távol egy-két hétig. Ahol ezt nem engedhetik meg maguknak, ott érdemes az üzemorvoson keresztül közösen megrendelni az oltóanyagot.
A másik fontos érv az oltás mellett, hogy bár a vírus általában egy normál influenza tüneteit idézi elő, esetenként vérzéses tüdőgyulladást okoz, melynek lefolyása annyira gyors, hogy a halál beállta előtt még segítségkérésre sincs idő. Az „oltassunk vagy ne oltassunk” kérdésről a családoknak ezekben a hetekben kellene dönteniük, ám közben olyan híresztelésekkel szembesülnek, miszerint a vakcina veszélyesebb magánál a vírusnál is. Az Ön okosabb-e, mint egy ötödikes című internetes levél tudományosnak tűnő megállapításait Bujdosó Lászlóval, a nemzeti pandémiás bizottság elnökével és Jankovics Istvánnal, a tisztiorvosi hivatal járványügyi osztályának vezetőjével ellenőriztettük.
„Kétszázezer embert beoltani egy teszteletlen oltóanyaggal annak érdekében, hogy megmentsünk egyetlen életet, miközben ennél jóval több fog belehalni az oltásba magába, szintén elgondolkodtató - nem?” Már a megállapítás első fele sem stimmel, de először nézzük a második részét. A levél az Egyesült Államokban 1976 februárjában történt esettel példálózik, amikor sertésinfluenza miatt meghalt egy 19 éves közlegény, és százak fertőződtek meg. Gerald Ford elnök mindenkire kiterjedő oltási programot hirdetett, decemberig 40 millió embert oltottak be, noha már áprilisra harmincan haltak meg a védőoltásoktól, és végül járvány sem lett.
Azóta harminc év telt el, előfordulhat-e védőoltás miatt ma ilyen súlyos betegség? Tömegesen biztosan nem, mivel az 1976-os eset következtében szigorúbbak lettek az előírások. 2004-ben például Amerikában 48 millió vakcinát semmisítettek meg. Ám hazugság lenne azt állítani, hogy az oltásoknak ne lenne következményük. Az influenzavakcina egymillió beoltott személyenként eggyel emelheti meg egy súlyos idegrendszeri kórban megbetegedők számát. Nálunk az eddigi húszmillió szezonális oltás után négy megbetegedést mutattak ki, valamennyit egy külföldi gyár termékénél. A védőoltásnak is van tehát kockázata, ám jóval kisebb, mint akár a szezonális vírusnak, melyben több százan halnak meg évente.
A másik gyakran elhangzó megjegyzés az oltás ellen, hogy nem elég hatékony. Az internetes lánclevél szerint a halálos esetek egy százalékát lehet megelőzni a védőoltás segítségével. Valójában a védőoltás 70–80 százalékban hatékony. (Ezt onnan tudják, hogy a beoltottak 70–80 százalékának vérében jelent meg az ellenanyag.) Ha az őszi párás idő beköszöntével súlyosbodnak a megbetegedések, és a fertőzés tényleg 0,1–0,3 százalékos halálozási arányt okoz, akkor kétmillió beteg esetén 2000 és 6000 között lehet a halottak száma.
„A védőoltás, amit rászabadítanak a gyermekeinkre, lóhalálában készült el. Rendeletek biztosították, hogy a gyártás előtt ne kelljen a szokásos teszteket elvégezni a mellékhatások érdekében” – tartalmazza a levél. Ez félreértés: a technológiát már korábban engedélyeztették, a vakcinákat pedig klinikai vizsgálatokkal ellenőrizték. Azért készülhetett el ilyen gyorsan az oltóanyag, mert már a forgalomba hozatali engedély kézhezvétele előtt gyártani kezdték. Nincsenek tehát súlyos érvek az oltás ellen, legfeljebb az, hogy már annyiszor kiáltottak farkast, hogy joggal hihetjük: talán most sem lesz olyan nagy a baj, mint állítják.
Forrás: Élő Anita, Heti Válasz
| A jovonk.info weboldalon a Rossz hír zsidóknak: Állampolgárság-vizsgálat DNS alapján című cikk és Szálasi Ferenc végrendelete társaságában a következő felhívás olvasható:
H1N1: halálos áldozat vagy hamis propaganda? Tengelicen meghalt egy férfi, akinek halálát a H1N1 vírus számlájára írták. A férfi semmiféle tünetet nem produkált, elgondolkodtató kérdés, hogy merült fel a vírusvizsgálat szükségessége. A boncorvos szerint azért gyanakodtak az új vírusra, mert nem találtak más magyarázatot…
 Még érdekesebb, hogy az elhalálozott ember hozzátartozóinak esetleges fertőzöttségét nem vizsgálják. Maguktól mentek el a háziorvoshoz, ahol torokvizsgálattal le volt tudva az egész. A hivatalos álláspont szerint a mintavételt semmi sem indokolja, mivel a hozzátartozóknak (bár köhögnek) nincsenek influenzás tünetei. Viszont az elhunytnak sem voltak! Miért olyan biztosak az illetékesek abban, hogy az elhunyt környezetében nincsenek fertőzöttek? Adott egy életveszélyesnek mondott világjárvány. És nemhogy karantén, de még csak kivizsgálás sincs?! Míg a madárinfluenzának keresztelt gazdasági blöff miatt falvakat zártak le! Ha már hazudtok, legalább átgondoltan tennétek, és figyelnétek a látszatra! Egyetlen logikus magyarázat van: félelempropaganda az oltás számára! Már csak az a kérdés, miért olyan fontos valakiknek az oltások beadása? Felmerül az üzleti megfontolás lehetősége, amit viszont valószínűtlenné tesz, hogy az oltások javát ingyen tukmálnák rá a lakosságra. Biztosra vehető, hogy az oltóanyag tartalma a kulcs. Csak találgatni lehet, mit tartalmazhat, milyen hatása lehet a befecskendezett valaminek. Bár összerakva a képet, van elképzelésünk, amit hamarosan ismertetni fogunk. Voltak már feltételezések, ’kiszivárgott leleplezések’ – némelyik kifejezetten azzal a céllal, hogy eltúlzott és realitást nélkülöző állításokkal előre nevetségessé tegyék a leleplező szándékokat. Jövő héttől kezdődik az ismeretlen összetételű és kétes célú oltások beadása. Ne hagyd megmérgezni magad és gyermeked! Bükkfalvi Roland, jovonk.info |
