Az időben megkezdett kezelés akár évtizedeket nyerhet a cukorbetegeknek

Míg világszerte új lendületet adott a diabetológiának a CKM-szindróma ( Cardiovascular-Kidney-Metabolic syndrome) koncepciója, amelyet az Amerikai Szív Társaság (AHA) vezetett be 2023-ban, mert összefüggő folyamatként tekint a szívbetegségre, a vesebetegségre és az anyagcsere-zavarokra, addig idehaza február 1-je jelentett mérföldkövet a cukorbetegek ellátásában  – fogalmazott Jermendy György, az MDT vezetőségének tagja, a szimpózium szervezője. A hónap elején életbe lépett változások, amelyeket az 51/2025. (XII. 22.) BM rendelet alapozott meg, jelentősen bővítették a háziorvosok hatáskörét a diabétesz gondozásában. A praxisokban immár önállóan, szakorvosi javaslat nélkül is felírhatnak modern, cukorbetegség elleni készítményeket.  A körbe egyelőre az SGLT-2 gátlók és dipeptidil-peptidáz-4 gátlók (DPP-4-gátlók) kerültek be, a GLP-1 receptor agonisták (RA) egyelőre maradtak szakorvosi kompetenciában, ezek rendeléséhez továbbra is szükséges a diabetológus szakvéleménye.

Minél fiatalabb korban jelentkezik a cukorbetegség, annál nagyobb az életévveszteség. Egy 30 éves diabéteszes beteg akár 20 évvel rövidebb éltre számíthat, mint az egészséges társa. Aki 60 évesen lesz cukorbeteg hat életévveszteséggel számolhat, míg az a 60 éves, aki egyúttal kardiovaszkuláris problémákkal is küszködik, már 12-vel. Minderről Hasitz Ágnes szentendrei háziorvos beszélt előadásában, amelyben a diabéteszes betegek menedzselését mutatta be. – A 30-40 és 40-50 év között igazolt diabétesz esetén szignifikánsan magasabb a szív- és érrendszeri halálozás rizikója, és 8,8 százalékos a mortalitás.

Az akut ellátás mellett a primer, szekunder és tercier prevenció is a háziorvos feladata. A T2DM betegek a korai kiszűrése, gyors diagnosztizálása, a kezelés mielőbbi megkezdése az életminőség és az életkilátások javítását célozza.

Magas kardiovaszkuláris rizikójú beteg terápiájához SGLT-2 gátlót érdemes választani a gyorsan érvényesülő hatás miatt – javasolja Hasitz Ágnes, aki szerint korai terápia egy 60 éves páciens esetében 2, egy 45 évesnél pedig 5 évnyi életévnyereséget jelenthet. A készítmény mellékhatásai közül a genitális infekciót emelte ki, hozzátéve ugyanakkor, hogy edukációval jelentősen csökkenthető a fertőzés kockázata. Lázas betegség, nagyobb műtét, invazív beavatkozás, vagy a genitális fertőzés idejére fel kell függeszteni az SGLT-2-gátló terápiát, ügyelve ugyanakkor arra, hogy a probléma elmúltával ne maradjon gyógyszer nélkül a páciens. Előadásában Hasitz Ágnes hangsúlyozta azt is, a CKM-szindróma menedzselését multidiszciplináris teamnek kell ellátnia, amelyben egyre nagyobb szerepet kaphat a háziorvos.

Fókuszban a vese és a szív védelme

A krónikus vesebetegség (chronic kidney disease, CKD) aluldiagnosztizált kórkép, amely azonban kiemelkedő rizikótényezője a cukorbetegségnek. Az összes CKD eset 50-60 százalékát a diabétesz és a prediabétesz okozza, ezeknek a betegeknek 7,5-szörös esélye van arra, hogy krónikus vesebetegség alakul ki náluk – derült ki Brasnyó Pál nefrológus, diabetológus előadásából. Az SGLT-2-gátlók korai kezdése azért fontos, mert míg vesepótló kezeléssel 1,9 évet nyerhetünk a betegnek, a gyógyszerrel – GFR értéktől függően – akár 26-ot. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a nemzetközi társaságok legalább évi egyszeri CKD szűrést javasolnak a kockázatnak kitett betegek számára.

Míg általánosan csökken a kardiovaszkuláris halálozás, jelentősen emelkedett azok száma, akik az elhízáshoz köthető szív- és érrendszeri problémák miatt halnak meg – mondta el Muk Balázs kardiológus, aki azt is hozzátette, az elhízás növeli az aterotrombózis és a szívelégtelenség kialakulásának rizikóját is. Ugyanakkor számos klinikai vizsgálat igazolta a GLP1 RA-k kedvező hatását a szív- érrendszeri betegségek széles palettáján.

A pusztuló diverzitás ára

Ahogy a fák egészsége nem a fák genetikájában van kódolva, hanem a talajban, úgy az emberi egészséget a szervezetben, a bélrendszerben élő baktériumok, gombák és archeák összessége határozza meg – fogalmazott Schwab Richárd belgyógyász-gasztroenterológus.

A mezőgazdaságban alkalmazott nagy mennyiségű növényvédő szer a roncsolja a talajban élő baktériumok diverzitását. Ez a mikro- és nyomelem tartalom csökkenéséhez vezet a növényekben, amelyek így tápanyagban szegény ételek formájában kerül az asztalra, és végül emberi flóra diverzitását gyengítik – írta le a folyamatot. – Mind több táplálék jut emésztetlenül a vastagbélbe, megváltoztatva az ott kolonizáló baktériumok mennyiségét és összetételét, kritikusan befolyásolva a gasztrointesztinális biofilm minőségét. A védőnyák állapota jó minőségű probiotikumokkal javítható, azonban Schwab Richárd hangsúlyozta: ha a mindennapi táplálkozás nem változik, nem változik a vastagbél falára lerakódó biofilm összetétele sem, így a készítmények adagolása és az életmódváltás csak együttesen vezethet kedvező változásokhoz a szervezetben.

A 2025-ös év áttörései a diabetológiában

Fontos klinikai vizsgálatok zajlottak, amelyek meggyőző eredménnyel zárultak – számolt be a 2025 legfontosabb újdonságairól Jermedy György. Kiemelte a Novo Nordisk GLP-1 receptor agonistáját, amelynek orális változatát már befogadta az Amerikai Gyógyszerügynökség az elhízás kezelésére. A per os készítmény a kardiovaszkuláris rizikó csökkentésében is hatékonynak bizonyult. A hatóanyag még szélesebb körű használatát prognosztizálják azoknak a placebo kontrolos klinikai vizsgálatoknak az eredményei, amelyek a gyulladásos zsírmáj visszaszorulását, vagy a perifériás érbetegek járástávolságának növekedését igazolták.

Hastérfogat és a testsúly csökkentésében is jobban végzett az Eli Lilly GLP-1 RA-ja a Novoéval szemben a két hatóanyagot összehasonlító vizsgálatban. Előbbi prediabetesben alkalmazva jelentősen visszaszorítja a T2DM stádiumait – említett egy másik tavalyi kutatást a professzor, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy a 2025-ben megjelent IDF Diabetes Atlasban a magyar epidemiológiai adatok is helyet kaptak, az MDT információira alapozva.

Miként hatnak a különféle antidiabetikumok a cukorbetegség leggyakoribb szemészeti szövődményére, a diabéteszes retinopátiára? Erre adott választ az MDT elnökhelyettese, a szimpózium szervezője, Wittman István. Míg a DPP-4-gátlók, a GLP-1 RA-k semlegesnek bizonyultak a placebóval szemben, addig az SGLT2-gátlók valamivel talán jobban teljesítettek. Az inzulinnal kezelt betegek esetében viszont 2,4-szeres kockázatnövekedést detektált a vizsgálat.