Az első MR-vezérelt katéteres abláció Magyarországon
Itthon először hajtottak végre szívkatéteres ablációt MR-készülék segítségével a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán.
A katéteres abláció fejlődését végigkövethettem pályámon: a ’90-es évek közepén én honosíthattam meg a katéteres ablációt a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán és az egyik leggyakoribb szívritmuszavar, a pitvari lebegés ablációját Magyarországon elsőként alkalmaztuk. Most pedig ugyanitt az országban elsőként végezhettünk el pitvari lebegés ablációját MR-készülék segítségével – mutatott rá Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, a klinika igazgatója. Mint elmondta, a városmajori klinika Kísérleti Kutató Laboratóriumában számos ablációs vizsgálatot és ablációskatéter-fejlesztést végeztek. Az MR-készülékben végrehajtott beavatkozást több mint öt éve tervezték, mire eljutottak a mostani műtétig.
A katéteres abláció egyik nehézsége, hogy a szívben elektromos jelek és röntgensugár segítségével tájékozódunk. A röntgen alapján azonban nem kapunk visszajelzést a különféle ablációs energiák szívre gyakorolt hatásáról, vagy arról, hogy mekkora a lézió, azaz a célzott károsodás. Ezek megoldására teremt egy új opciót, hogy a mágneses rezonancia vizsgálattal együtt végezzük az ablációs műtéteket, hiszen az MR-ben a szív leképezése szöveti szinten történik, ezzel egyidőben pedig létre tudunk hozni egy anatómiai térképet a szervről, amely segít a tájékozódásban – magyarázta. Mint Merkely Béla elmondta, a beavatkozás egyelőre bizonyos betegségcsoportok esetén alkalmazható itthon, de ahogy fejlődik a technológia, úgy lesz lehetőség egyre több indikációban használni. A jövőben akár a stroke-kal kapcsolatos katéteres intervenciók is elvégezhetővé válnak MR-ben.
Ablációnak nevezzük azokat a beavatkozásokat, amelyek során célzottan megszüntetik a szív hibás elektromos jeleinek elvezetését. Lényege, hogy apró hegeket hoznak létre a szívizomzat azon területein, melyek a szívritmuszavar kialakulásáért felelősek, így megakadályozva, hogy az hibás szívritmust generáljon vagy továbbítson. Az abláció különféle technikákkal – hő-, fagyasztásos-, vagy más energiaalapú módszerekkel – is történhet. Minimálisan invazív beavatkozásként kevesebb komplikációval és gyorsabb felépüléssel jár, mint a hagyományos műtéti megoldások.
A beavatkozást Gellér László, a Kardiológiai Tanszék elektrofiziológiai munkacsoport-vezetője, egyetemi tanár, valamint Nagy Klaudia Vivien, a Kardiológiai Tanszék és a Repülő- és Űrorvostani Tanszék egyetemi docense végezték. Gellér László kiemelte: az MR-abláció egyik legnagyobb előnye, hogy a hagyományos röntgensugárral végzett beavatkozással ellentétben nem éri sugárterhelés a beteget, emellett pedig az MR mutatja ki a legjobban a szívritmuszavarokért felelős szubsztrátokat, azaz hegeket és gócokat. Épp ezért a ritmuszavarok terápiája a beavatkozással az eddigieknél is hatékonyabbá válhat.
Nagy várakozásaink vannak a technológiával kapcsolatban, amellyel a jövőben akár kamrai tachycardia kezelése is elérhetővé válhat – tette hozzá.
Nagy Klaudia Vivien hangsúlyozta, hogy az MR összehasonlíthatatlanul pontosabb képet nyújt a szívről, mint a hagyományos kétdimenziós röntgenfelvételek. Ugyanakkor az MR-környezet különleges követelményeket támaszt: semmilyen fém vagy mágnesezhető eszköz nem vihető be a vizsgálóba – épp ezért volt szükség speciális, MR-kompatibilis katéterek kifejlesztésére. A beavatkozás során az amerikai Imricor cég eszközeit alkalmazták, és az új térképező szoftverüket is elsőként használták a régióban, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán.
