Az allergia kezelése szoptató anyáknál

A szoptatás és a gyógyszeres kezelés túlnyomórészt egyeztethető, mégis a legtöbb orvos és gyógyszerész inkább a tiltásnál marad, hiszen az tűnik biztonságosabbnak. Ha csak a gyógyszer mellékelt tájékoztatóját vesszük figyelembe, akkor valóban elenyésző azoknak a gyógyszereknek a száma, amelyeknél semmiféle megkötést nem ír elő a gyártó. Van, amikor egyértelmű a tiltás, de gyakoribb, amikor a kezelőorvos döntésére bízzák, hogy javasolja-e szoptatás alatt. Sokszor arra hivatkoznak, hogy nincs elég kutatás a téma mögött, nem ismert a hatása a szoptatott csecsemőre, ezért nem javasolják a gyógyszer szedését. Valóban nem etikus szoptató anyákon és csecsemőkön vizsgálatokat végezni, de ettől függetlenül több támpontunk is van ahhoz, hogy eldönthessük, hogy mivel vállal nagyobb kockázatot az anya: ha nem szedi a gyógyszert, és tovább szoptat, ha szedi a gyógyszert és tovább szoptat, vagy ha elválasztja a kisbabát az előtt az idő előtt, ahogy neki és a gyermekének megfelelt volna. Mindhárom választásnak van kockázata, amit az orvosnak mérlegelni kell.

Ha az anya nem szedi a gyógyszert, ez veszélyeztetheti az egészségét, vagy „egyszerűen” megfosztja őt attól a lehetőségtől, hogy jobb legyen a közérzete.

Ha szedi a gyógyszert, és szoptat, akkor a baba vagy a laktáció veszélynek LEHET kitéve. Ez a rizikó bizonyos hatóanyagok esetén egyenlő a nullával, bizonyos hatóanyagoknál csak korlátok között alacsony, bizonyos hatóanyagok esetén pedig mindenképpen veszélyt jelent.

Ha szedi a gyógyszert, és elválasztja a babát, akkor az anyatej és a szoptatás hiánya okoz fizikai és pszichés veszteséget. Az első életévben az anyatej helyett bevezetett fajidegen fehérjét tartalmazó tápszer jól körülírható kockázatot jelent, valamint a hirtelen elválasztás az anya egészségét is veszélyeztetheti.

Információk a döntéshez

Alacsonyabb a kockázat a kisebb zsíroldékonyságú, nagyobb fehérjekötő képességű, rövidebb felezési idejű hatóanyagok esetén. Ezek kis koncentrációban jutnak át az anyatejbe. A szájon át adva rosszul felszívódó szerek alacsony kockázatúak a csecsemő tekintetében, hiszen az anyatej „szájon át” jut a szervezetébe. Ha az adott gyógyszert csecsemők gyógyítására is használják, akkor az anyatejjel átjutó mennyiség biztosan nem károsítja a kisbabát.

Fontos tudni, hogy más megítélés alá esik az koraszülött, az újszülött, a néhány hónapos vagy a totyogó szoptatott baba az anyai gyógyszerszedés szempontjából. Az sem mindegy, hogy az anyának mikor és hányszor kell alkalmaznia a gyógyszert, a biztonságot növelheti azzal, hogy közvetlenül szoptatás után veszi be, illetve, ha az adott gyógyszert napi egy alkalommal kell bevennie, akkor az esti utolsó szoptatást követően tegye meg. Hogy kell-e ilyen biztonságot fokozó intézkedéseket javasolni, ismernünk kell a hatóanyag felezési idejét, felszívódási jellemzőit.

Az allergia terápiája és a szoptatás

Az első lépés mindig az allergénkerülés, gyakori kéz és hajmosás, szükség esetén gyakori takarítás, portalanítás, plüssállatok, textíliák tisztítása, és más megoldások az allergénhez igazítva.
Ha ez nem elegendő, akkor következő lépésként lokálisan ható készítményeket ajánlunk, amelyek a tünet megjelenésének helyén fejtik ki hatásukat: orrcsepp, szemcsepp, inhalációs szuszpenzió stb. A lokális szerek esetében elsőként a fiziológiás szerek közül válogatunk, ilyen például a fiziológiás sóóldatot tartalmazó orrspray. Ha ez nem elegendő, továbblépünk.

Lokális gyógyszeres tünetcsökkentés

Kortikoszteroidok

            Budesonid tartalmú orrspray/inhalációs por – naponta csak egy-két alkalommal kell befújni. A szoptatás alatti alkalmazást a mellékelt tájékoztató is engedélyezi. Perceken belül megjelenik az anyatejben, de csak elenyésző mennyiségben. Magas fehérjekötődés, alacsony felezési idő jellemzi. Javasolt szoptatás után közvetlenül alkalmazni.

            Mometason tartalmú orrspray – nincs mérhető mennyiség az anyatejben, magas fehérjekötődésű hatóanyag.

            Fluticason tartalmú orrspray – magas fehérjekötődésű, a plazmaszint alacsony, valamivel hosszabba felezési ideje, de így is ártalmatlan.

Antihisztaminok

            Azelastin tartalmú orr és szemcsepp – magas fehérjekötődés, viszonylag hosszú felezési idő, nem jelenik meg kimutatható mennyiség az anyatejben.
           
            Epinastin tartalmú szemcsepp -  magas fehérjekötődés, alacsonyabb felezési idő, alacsony kockázatú szer szoptatás esetén.

Membránstabilizálók
           

            Nátrium kromoglikát tartalmú szemcsepp illetve olopatadin tartalmú szemcsepp  - nem jelenik meg az anyatejben. Megelőzésre is alkalmas, a pollenszezon előtt érdemes elkezdeni a használatát.

Alsó légúti tünetek enyhítésére, inhalációs gyógyszerek

            Hörgőtágítás: salbutamol – nem jelenik meg signifikáns mennyiségben az anyatejben.
            Inhalációs szteroidok – fluticason, budenosid – magas fehérjekötődés, elhanyagolható mennyiség jelenik meg az anyatejben.
            Hosszú hatású béta agonisták – salmeterol, formoterol – magas molekulatömege miatt kicsi az esély rá, hogy megjelenjen az anyatejben, valójában nem is kimutatható. Budenosiddal együtt adva rohamoldónak is megfelelő.

            Antikolinerg gyógyszerek – ipratropium bromid – hörgőtágító, rohamoldó. Alacsony kockázatú szoptató anyák esetében, két óra alatt lebomlik.

Szisztémás tünetcsökkentés

Cetrizin, loratadin, desloratadin – az antihisztaminok közé tartozó hatóanyagok. Magas fehérjekötődés jellemzi, napi egy alkalommal kell bevenni, ha az anya aggódna, akkor javasolható, hogy az utolsó esti szoptatás után vegye be. Az  AAP és az Angol Immunológiai és Allergológiai Társaság a szoptatással összeegyeztethetőnek találta.
Ugyanígy használhatóak a levocetrizin és a bilastin tartalmú gyógyszerek.

Javasolt adatbázisok:

e-lactancia.org

LactMed: https://toxnet.nlm.nih.gov/newtoxnet/lactmed.htm

http://www.medsmilk.com/