Az abortusz nem növeli a mentális problémák kockázatát

Abortuszellenes szervezetek szerint a tanulmány szándékosan „minimalizálja” a terhesség-megszakítás pszichológiai hatásait.

A tanulmány elkészítését a brit Egészségügyi Minisztérium finanszírozta, és a mentális egészséggel foglalkozó országos központ (NCCMH) szakértői dolgozták fel az adatokat, ugyanazokkal a módszerekkel, amelyeket más mentális problémák felmérésére használnak az országos vizsgálatokban.

Általában véve annak a valószínűsége, hogy egy nő valamilyen gyakori mentális zavarban – például depresszióban vagy szorongásban – szenved, 11–12 százalékos, azonban a mostani vizsgálat szerint nem kívánt terhesség esetén ez az arány a háromszorosára nő.

Az NCCMH igazgatója, Tim Kendall szerint „Könnyen lehet, hogy ezeknek a nőknek már a terhesség előtt is voltak is mentális problémáik. Persze az is lehet, hogy a terhesség okozta ezeket a problémákat. Sőt, akár mindkettő igaz lehet. A vizsgálatok alapján nem tudjuk megmondani, hogy mi a helyzet, de a józan ész azt mondja, hogy mindkét tényezőnek szerepe van. A bizonyítékok azt mutatják, hogy az abortusz melletti döntés nem növeli a nem kívánt terhességgel járó pszichológiai zavarok kockázatát. Úgy látjuk, hogy világszerte ez az abortusszal kapcsolatos mentális problémák legátfogóbb és legrészletesebb áttekintése”.

A kutatók e nagyon alapos vizsgálat után nem látják indokoltnak a kérdés további vizsgálatát, szerintük most már inkább arra kellene összpontosítani, hogy hogyan enyhíthetők a nem kívánt terhességeket kísérő mentális zavarok.

Dr. Roch Cantwell, perinatális pszichiáter, a vizsgálatot irányító csoport elnöke azt mondta, hogy 2008-ban merült fel az igény a tanulmány elkészítésére. Ekkor ugyanis a Királyi Pszichiátriai Kollégium olyan állásfoglalást adott ki, amely szerint az abortusz és a mentális egészség kapcsolatára vonatkozó bizonyítékok hiányosak és ellentmondóak. Hozzátette, hogy valamennyien tisztában vannak azzal, hogy az abortusz érzékeny és heves érzelmeket kiváltó téma. Az ő céljuk azonban nem a morális, etikai kérdések feszegetése volt, hanem kizárólag a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok áttekintése.

Az áttekintés nem foglalkozott a bűntudat, a szégyen, a sajnálat érzéseivel – bár nem vitatták ezek fontosságát –, sőt az abortuszt követő 90 napon belüli mentális állapottal sem, mivel céljuk nem az volt, hogy egy stresszkeltő eseményre adott átmeneti reakciókat vizsgáljanak.

Két, a szexualitás egészségügyével foglalkozó jótékonysági szervezet, az FPA és a Brook közleményt adott ki, amelyben leírják, hogy ez az áttekintés megnyugtathatja azokat a nőket, akik abortuszon estek át vagy annak elvégeztetését fontolgatják; az abortusz nemcsak biztonságos módszer, de mentális egészségükre sincs közvetlen hatása.

A ProLife Szövetség szóvivője ezzel szemben kijelentette, hogy „Az abortuszpolitika már megint elvakította azokat, akiknek szigorúan objektíven kellett volna értékelniük az epidemiológiai bizonyítékokat. Ez egy szedett-vedett jelentés, amely megpróbálja minimalizálni a terhesség-megszakítás pszichológiai hatásait olyan módon, ami nem teszi igazán hitelessé úgynevezett orvosszakértőinket”. A ProLife aktivistái álláspontjukat semmivel nem támasztották alá.

Dr. Peter Saunders, a Keresztény Orvosi Közösség vezetője pedig sajátos módon érvelt: „Ez az új áttekintés azt mutatja, hogy az abortusz nem javítja a nők mentális állapotát, noha az országunkban évente elvégzett 200.000 abortusz 98 százalékában a mentális egészség érdekében hajtják végre a beavatkozást. Ez azt jelenti, hogy azok az orvosok, akik ezért teszik lehetővé az abortuszt, egy téves hiedelem alapján cselekszenek. Más szóval, az országunkban elvégzett abortuszok döntő többsége technikai szempontból illegális”.

Ezzel szemben Anne Milton, az egészségügyi miniszter örömét fejezte ki a tanulmány elkészülte felett, és elmondta, hogy a jövőre kiadandó, a szexuális egészséggel kapcsolatos dokumentumba az áttekintés eredményeit is belefoglalják.