Anyatejes táplálás és/vagy nyugtató cumizás?

Az anyatej a legjobb táplálék a csecsemők számára, és a szoptatás jelenti a táplálás leginkább természetes módját. Mindezek ellenére a szopás/szoptatás mechanizmusát csak az elmúlt évtizedekben és években kezdték el feltérképezni a rohamosan fejlődő képalkotó eljárásoknak köszönhetően (1).

In vivo ultrahangos képalkotó eljárás alkalmazásával tudták például leírni azt, hogy a mellbimbó milyen alakváltozásokon megy keresztül a szoptatás alatt, és azt is, hogy eközben mi történik a csecsemő szájüregében, miként mozog a nyelve, állkapcsa. (1)

Elsősorban anyatejjel táplált, 60 és 120 nap közötti korú csecsemők (n=16 fő) bevonásával végzett valós idejű ultrahangos vizsgálat mutatott rá arra, hogy

• a mellbimbó erősen elasztikus tulajdonságú, és a szoptatás alatt a normál hossza kétszeresére nyúlik meg;
• a csecsemő nyelve és a szájpadlása közötti kompresszió hatására a mellbimbó magassága körülbelül a felére csökken;
• a szopás folyamatában a nyelv szerepe kisebb, mint azt korábban vélték;
• a szopás elsősorban nem a nyelv hullámzó mozgásán, hanem az állkapocs, a nyelv és a nyelvcsont felfelé, illetve lefelé irányuló mozgásán alapul;
• az állkapocs mozgása a szájüreg méretének megnövelésével negatív nyomást hoz létre, amely a tej ejekcióját stimulálja (1).

Felmerül a kérdés, hogy képes-e megzavarni a csecsemők anyamellből való táplálásának a folyamatát az, ha a csecsemő nyugtató cumit kap. Másként fogalmazva: lehet-e negatív hatással a szoptatásra az, ha a csecsemő nyugtató cumizik? Több vizsgálat boncolgatta azt, hogy tényleg létezik-e „cumizavar”, és a csecsemő leszokik-e a nyugtató cumi miatt az anyamellről; így például az a 2020-ban publikált eredményű, Svédországban végzett vizsgálat is, amelynek az eredményei között tallózunk a következőkben (2).

A nyugtató cumizásnak vannak előnyei

Újszülötteknél – és koraszülötteknél is – a nyugtató cumizás hozzájárulhat a hirtelen csecsemőhalál (SIDS) rizikójának csökkentéséhez és a fájdalomcsillapító hatás is köthető hozzá. Emellett, koraszülötteknél rövidebb kórházi tartózkodási idő, az orális táplálásra való könnyebb átállás, a kizárólagos anyatejes táplálásig eltelő rövidebb idő, a vérnyomás és a pulzusszám emelkedése rendelhető a nyugtató cumizáshoz (2).

A nyugtató cumizás nincs hatással az anyamellből való táplálásra

Egy párhuzamos csoportos, randomizált elrendezésű, prospektív, kontrollált vizsgálatban 239 első gyermekét szoptató anya és normál időre született csecsemőik vettek részt. A véletlenszerű csoportba sorolást követően az intervenciós csoportba tartozó anyák csecsemői életük első két hetében nyugtató cumizhattak, míg a kontrollcsoportba tartozó anyák csecsemői életük első két hetében nem kaptak nyugtató cumit. A vizsgálat célja annak a kiderítése volt, hogy a korai nyugtató cumizás hatással van-e arra, hogy a csecsemő milyen valószínűséggel fog anyamellből szopni kettő, négy, illetve hat hónapos korában, illetve a vizsgált időpontokban fellépnek-e szoptatással kapcsolatos problémák, amelyek összefüggésbe hozhatók az élet első két hetében történő cumizással (2).

A svédországi vizsgálat eredményei rámutattak arra, hogy egyetlen vizsgált időpontban sem volt hatással a korai nyugtató cumizás a későbbi kizárólagos vagy részleges anyatejes táplálásra, vagyis az élet első két hetében történő nyugtató cumizás miatt nem csökkent az esélye annak, hogy a csecsemő kettő, négy vagy hat hónapos korában anyamellből szopjon. Például: a vizsgálatban a négy hónapos csecsemők 67,5%-a szopott, ami szignifikánsan magasabb, mint a svédországi átlag (52%). Attól függően sem mutatkozott különbség a négy, illetve hat hónapos korukban teljesen vagy részlegesen szoptatott csecsemők arányában, hogy a csecsemő már az élete első négy napjában elkezdett nyugtató cumizni, csak később (az ötödik és tizennegyedik nap között, netán csak két hét után) kapott vagy soha nem kapott nyugtató cumit (2).

Hasonlóképpen, az anyák által jelentett, szoptatással kapcsolatos problémák gyakoriságában sem mutatkozott különbség az intervenciós és a kontrollcsoportok között (2).

Az anyán is múlik, hogy szoptat-e, és ha igen, akkor meddig

Szem előtt tartandó, hogy a szoptatásnak és a szoptatás sikerének egyik fő prediktora az, hogy az anya akar-e szoptatni, illetve képesnek érzi-e magát arra, hogy szoptasson.  

A szoptatás/szopás egy komplex folyamat, és az egészségügyi szakembereknek, így a gyerekorvosoknak, szülésznőknek lényeges evidenciaalapú információkkal ellátni a szülőket. A tájékoztatás ki kell, hogy terjedjen a nyugtató cumi használatára is, illetve a használatához köthető előnyökre, hátrányokra.

Összefoglalás

A jelenlegi WHO/UNICEF „A sikeres szoptatáshoz vezető 10 lépés” irányelvnek megfelelően a kórházaknak felvilágosítást kell nyújtaniuk az anyáknak a nyugtató cumi használatáról is (3). 

Vizsgálati eredmények alapján megállapítható, hogy a nyugtató cumizás és az anyamellből történő táplálás jól összeférnek egymással (2).

Forrás:

(1)  Smith WL, Erenberg A, Nowak A. Imaging evaluation of the human nipple during breast-feeding. Am J Dis Child. 1988;142(1):76-78.

(2)  Hermanson Å, Åstrand LL. The effects of early pacifier use on breastfeeding: A randomised controlled trial. Women Birth. 2020;33(5):473-482.

(3)  https://www.who.int/teams/nutrition-and-food-safety/food-and-nutrition-actions-in-health-systems/ten-steps-to-successful-breastfeeding; 2024.09.09.