A védőnők is végezhetnek méhnyakszűrést
A jelenleg egyáltalán nem szívderítő részvételi arány javulását várják a döntéshozók attól, hogy ma már több mint kétszáz területi védőnő is elvégezheti a szűrővizsgálathoz szükséges kenetvételt. A méhnyakrák gyógyítható – de csak korai felismerés esetén.
Évente 1600 nőt kezelnek méhnyakrákkal hazánkban, közülük 500-an életüket vesztik a betegség miatt – pedig korai felismeréssel gyógyítható lenne a kór. A hazai gyakorlat eltér a mértékadó nemzetközi szervezet ajánlásaitól és a szűrésben eredményes országok gyakorlatától, ahol a „szűrés” nem azonos a „nőgyógyászati vizsgálattal”, hanem csak a bizonyítottan hatásos méhnyakszűrésre szorítkozik. Módszere a kenetvizsgálat, amelyet az alapellátásban dolgozók, szakdolgozók végeznek. A nőgyógyász szakorvosok szerepe a második lépésben, az esetleges rendellenesség felismerése után kezdődik.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatai szerint a méhnyakszűrésre meghívott nők mindössze 5 százaléka jelenik meg a szervezett szűrővizsgálaton. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az elhanyagolt, halálos kimenetelű méhnyakrákos esetek többsége a hátrányos társadalmi-gazdasági helyzetű, alacsonyabb iskolázottságú, szűrővizsgálatban korábban még nem részesült nők körében fordul elő. Éppen ezért rendkívül fontos e célcsoport megnyerése a méhnyakszűrésen való rendszeres részvételre, a szűréshez való hozzáférhetőség növelése és a személyes megszólítás. Ez a feladat az egészségügyi alapellátásban a területi védőnő nővédelmi tevékenységének keretébe jól beilleszthető.
