Oltásokba vetett bizalom: a billegőket kell megnyerni, nem az oltáselleneseket

Töretlen volt a védőoltásokkal kapcsolatos bizalom a koronavírus-járvány kitöréséig, 2022-ben azonban fordulat állt be, és Magyarországon is több mint tíz százalékkal, 60-70 százalékra csökkent azoknak az aránya, akik egyértelműen úgy gondolják, hogy a gyermekek egészségének megőrzéséhez fontos az oltás – foglalta össze a bizalomcsökkenés hazai helyzetképét Oroszi Beatrix, az Epidemiológiai és Surveillance Központ igazgatója. A világ számos országához hasonlóan 5-10 százalékos visszaesést tapasztaltak a pandémiát követően a vakcinák biztonságosságába és hatásosságába vetett bizalomban is. Ugyanakkor tapasztalták azt is, hogy az önkéntes védőoltások elfogadottsága nagyobb (42 százalék), mint azok aránya, akik ténylegesen felveszik az oltást (22 százalék a 65 év felettiek körében). De a surveillance központ kutatásai arra is rámutattak, hogy többen fogadnák el például az influenza elleni védőoltást, ha azt a háziorvosuk ajánlaná nekik.

A pandémia alatt bekövetkező bizalomcsökkenésre mutat rá az egykori Innovációs és Technológiai Minisztérium Járványmatematikai és Epidemiológiai Projektjének kutatása is, amelyek azt igazolták, hogy a Covid 3. hullámában még a lakosság 24 százaléka nyilatkozott úgy, hogy legalább egy booster oltást beadatna, az 5. hullám idején már 13 százalékuk bizonytalan volt ebben, 16 százalék pedig azt mondta, semmilyen körülmények között nem fogadta el az ismétlő oltást. Mint Oroszi Beatrix fogalmazott: „elillant a korábban felépített bizalom, és mi hagytuk, hogy ez megtörténjen.” A spillover hatást igazolja a 2023 őszén megváltozó attitűd: egy vakcinával szembeni bizalmatlanság vetült ki más oltásokra is.

A védőoltásokkal szembeni erőteljes bizalomcsökkenés ellenére továbbra is magas a hazai átoltottság, ám – mint arra az epidemiológus felhívta a figyelmet – a magas átoltottság elfedheti a védőoltásokkal szembeni bizonytalanságot, ezért fontos megismerni annak meghatározó tényezőit, és cselekvési tervet készíteni annak eliminálására. – Az oltásokkal szembeni bizonytalanság generálja a világjárványok megjelenését, túlterheli az egészségügyi ellátórendszereket, növeli a moratlitást és morbiditást. Így összességében a megrendül a hit súlyos következményekkel jár a társadalomra és gazdaságra nézve egyaránt.

A védőoltásokkal szembeni bizonytalanság nem új jelenség, az oltásellenes aktivizmus a himlővakcina felfedezésével egy időben jelent meg, így mintegy 250 éves múltra tekint vissza – folytatta Oroszi Beatrix, aki szerint a védőoltásokkal kapcsolatos kételyt triggerelheti egy-egy új technológiával készülő vakcina megjelenése, vagy egy új célcsoport bejelentése.

Van alternatívája az oltásoknak, amelyek nem hatékonyak és nem biztonságosak, nem bízhatunk az orvosban, a gyógyszergyártókban – hangoztatják az oltásellenesek, akik gyakran hamis szakértőket alkalmaznak, az elismert szakembereket pedig szidalmazzák, fenyegetik. Kommunikációs technikáik azonban jól azonosíthatóak, megfelelő eszközökkel leleplezhetőek.

A bizalom helyreállításának célcsoportja nem a hamis vagy téves állításokat, összeesküvés-elméleteket – rendszerint hittel és meggyőződéssel – terjesztő, proaktívan fellépő oltásellenes aktivisták, akik nagy erővel és jól használják a közösségi médiát, hanem az oltásbizonytalanok. Azok, akik nem szószólói az oltásellenes mozgalmaknak, hanem billegnek a szkepticizmus és az elfogadás határán – szögezte le az igazgató, aki szerint a „billegők” vannak a legtöbben, így az ő meggyőzésük lehet a kulcsa bizalom növelésének.

A 7C segít a billegők meggyőzésében

A védőoltások elfogadása intuitív, automatikus, érzelmi alapú döntés, amelyet a hiedelmek is befolyásolnak. Nem azt hisszük el, amit látunk, hanem azt látjuk meg, amit elhiszünk. Ezért azokat a beavatkozási pontokat kell megtalálni, amelyeken befolyásolható az oltási készség. A 7C oltási hajlandósági skálát (7C of Vaccination Readiness Scale) arra fejlesztettek ki, hogy felmérje az egyének oltási hajlandóságát és azt, mi befolyásolja az oltás felvételére vonatkozó döntésüket, és rámutat a beavatkozási pontokra.

Confidence – bizalom: az oltások biztonságosságában, hatékonyságában, a hatóságokban, szakértőkben és z oltásokat fejlesztő és engedélyező egészségügyi hatóságokban és szakértőkben; a politikai és a tudományos kontextust külön kell választani; a tudomány változik, a bizalmat megrendíti, ha a tévedést nem ismerjük el; a megszégyenítés, hibáztatás, lekezelés ugyancsak rombolja a bizalmat.

Complacency – kényelem: a nem megfelelő informáltságból eredő túlzott biztonságérzet, a betegség súlyosságának elbagatellizálása;

Constraints – korlátok: hozzáférhetőség korlátozottsága, logisztikai nehézségek, vagy pszichológiai okok, mint a tűtől való félelem, ) akadályok az oltás felvételével kapcsolatban.

Calculation – megfontolás: az oltással kapcsolatos előnyök és kockázatok mérlegelése; a túl sok információ bizonytalanságot, döntésképtelenséget, elutasítást okozhat.

Collective Responsibility – közösségi felelősségvállalás: hajlandóság az oltás felvételére mások védelmének érdekében vagy potyautas hozzáállás: a magas átoltottság miatt nekem nem kell beoltatnom magamat.

Compliance – megfelelés: a társadalmi elvárások és szabályok is oltásra késztetik az embereket; a többség szabálykövető.

Conspiracy – összeesküvés-elméletek: hajlam az oltásokkal kapcsolatos összeesküvés-elméletek és álhírek elfogadására; bár a többség nem hiszi el ezeket (chip-beültetés, eltitkolt mellékhatások), de elbizonytalaníthatók.

Számos tanulmány igazolta, hogy a bizalom erős korrelációt mutat az oltottsági aránnyal – hangsúlyozta Oroszi Beatrix, hozzátéve azt is, hogy a lakosság bizalmi indexe magas az orvosokkal, háziorvosokkal, gyógyszerészekkel és szakdolgozókkal kapcsolatban, ugyanakkor a törődő és gondoskodó személytől fogadják csak el az információt. Felhívta a figyelmet arra is, hogy ha az egészségügyiek bizalmatlanok a hatóságokkal, gyártókkal szemben, az láncreakciót indít el a védőoltások elfogadottságát tekintve is.

A félretájékoztatás és a kommunikáció hiánya a dezinformáció és a fakenews kapuja, az emberekkel őszintén kell kommunikálni a számunkra kellemetlen kérdésekről is. A „stratégiai csönd”sem politikailag, sem szakmailag nem elfogadható – mondta a kommunikáció kapcsán a központvezető, hogy ezek mind bizalomvesztést okoznak. Míg az oltásbizalmatlanság kezelésére hagyományosan a tudáshiány felszámolását alkalmazzák, ám ma már tudjuk, hogy a jelenség leginkább a bizalomhiánnyal függ össze.

Be kell jutnia az őszinte szónak a buborékokba

A bizonytalan rétegek eredményesebb felkutatását és elérést segíti a digitális lábnyom követése, ami lehetővé teszi, hogy az erős üzenetek célzottan jussanak el hozzájuk egy oltási kampány során. Erről már Koltai Júlia szociológus, az ELTE docense beszélt, aki azt is elmondta, a homofilia (a hasonlókhoz való vonzódás elve) hatások nagyon erősek a társadalomban az oltásokkal kapcsolatos vélekedésben, és azt is megfigyelték, hogy az összeesküvés-elméletekkel szemben „ellenállóbbak” az idősebbek, tanultabbak és a magasabb jövedelemmel rendelkezők.

A filterbuborékok, visszhangkamrák azért veszélyesek, mert az algoritmus csak olyan tartalmat közöl a felhasználóval, amelyek megerősítik abban a döntésében, hogy nem oltatja be magát – hívta fel a figyelmet a szakértő, és beszámolt annak a reprezentatív felmérésnek az eredményeiről, amelynek során az is kiderült, hogy a közösségi oldalakon mutatott aktivitás alapján 90 százalékos pontossággal beazonosítható, hogy a felhasználó oltott-e vagy sem. Megállapították azt is, hogy az oltásellenesek sokkal szélsőségesebben fejezik ki az érzelmeiket a közösségi oldalakon („haha” reakció vagy szívecske használatával), sokszor tesznek közzé szégyenítő posztokat az oltásokkal kapcsolatban, de azok között is több az oltástagadó, akik a Google-ön a „covid”-ra keresnek rá. Javaslata szerint a kistelepülésen élő, alacsonyabb végzettséggel rendelkező fiatalok esetében érdemes hosszabb időt szánni az oltásokkal kapcsolatos tanácsadásra.

Nincs tökéletes vakcina – szögezte le előadásában Ferenci Tamás klinikai biostatisztikus, orvosbiológiai mérnök az oltások kockázat-haszon értékeléséről tartott előadásában. Leszögezte: a problémákat nem, szabad a szőnyeg alá seperni, mert az hosszú távon visszaüt. „Az a célravezető, ha őszinték vagyunk és partnerként kezeljük az embereket, mert csak így lehet bizalmat építeni. Minden kérdés jogos, és akkor is meg kell adni rá a választ, ha butaságnak véljük azt – mondta. Hozzá csatlakozva Oroszi Beatrix azt mondta: orvosként ismernünk kell a számokat, de az emberek fejében futó algoritmusokat is.