A tüdőrákszűrés bevezetésének nemzetközi megerősítése: a SOLACE LDCT program bemutatása

A WHO adatai szerint a tüdőrák világszerte a 10 vezető halálok egyike. Hazánkban 2021-es adatok alapján a tüdőrák okozta halálozás 100 000 lakosra 98,20 volt, és ezzel a haláloki listán az iszkémiás szívbetegség, a Covid–19 és a stroke után a negyedik helyen állt (1). A Nemzeti Rákregiszter legutóbbi adatai alapján pedig az újonnan bejelentett tüdőrákosok 100 000 lakosra jutó száma 108,5 volt (2). Az új bejelentések és a halálozási számok hasonlóak, egy év alatt majdnem ugyanannyi tüdőrákos beteg hal meg, mint amennyi diagnosztizálásra kerül. A háttérben az áll, hogy a tüdőrák alattomosan fejlődik, panasz és tünet nélkül, hosszan megbújik a tüdőben. A betegek több mint 80%-a már előrehaladott (nagy és már akár áttétet adó) tüdőrákkal jelentkezik kivizsgálásra, holott a kezelési lehetőségek az utóbbi évek komoly előrelépései ellenére is limitáltak, és legtöbbször csak kevés lehetőséget biztosítanak a betegek életének meghosszabbítására, életminőségének javítására, megőrzésére. Ezzel szemben a korai tüdőrák az esetek többségében gyógyítható, mellkassebészeti beavatkozással a daganat eltávolítható, vagy más beavatkozással a rákos sejtek megölhetőek (3). Éppen ezért kiemelt jelentőségűek azok a kezdeményezések, amelyek a tüdőrák korai felismerését, szűrését hivatottak segíteni, és ezáltal lehetőséget nyújtani a korai beavatkozásra, amivel akár rákmentesség is elérhető. 

A tüdőrákot az életmóddal összefüggő, ezáltal megelőzhető betegségek között tartják számon. Legfőbb kockázati tényezőjét a dohányfüst és a rendszeres dohányzás jelenti, bár számos más környezeti tényező is szerepet játszik. A betegség magas kockázata áll fenn azoknál a személyeknél, akik húsz éven át elszívtak napi egy doboz cigarettát (húsz csomagévnyi dohányfüstteher), és életkorukat tekintve 50-55 év felettiek. A környezeti tényezők, így a dohányfüst, jelentősebben befolyásolják a tüdőrák kockázatát nőknél, mint férfiaknál (4). A dohányzás gyakoribb, és az egyéb kockázati tényezők is általában halmozottan fordulnak elő a nehéz szociális helyzetben élőknél, az alacsonyabb iskolai végzettségűeknél, és számos adat bizonyítja, hogy a tüdőrák előfordulása is gyakoribb ezekben a csoportokban. 

Két nagy randomizált klinikai vizsgálat egymást alátámasztva bizonyította, hogy a tüdőrák korai felismerésére az alacsony dózisú komputertomográfiás (LDCT) mellkasvizsgálat megfelelő, és az alacsony sugárterhelés megengedi, hogy szűrésként alkalmazzák ezt az eljárást. Az LDCT-vel történő tüdőrákszűrés a magas kockázatú egyének halálozását több mint 20%-kal csökkentette ezekben a vizsgálatokban (5, 6). A National Lung Screening Trial (NLST) az USA-ban és a holland-belga randomizált tüdőrákszűrő vizsgálat (NELSON) együttesen több mint 69 000 résztvevőt vizsgált. Kiemelték egyben, hogy a szűrés során a dohányzásról való leszokás támogatását is fel kell venni a kitűzött célok közé a dohányzókra vonatkozó kezelés során, így érhető el a maximális egészségnyereség. Ezen túlmenően számos kisebb vizsgálat, köztük hazai vizsgálatok is megerősítették, hogy a kockázati csoportok számára szervezett LDCT-szűréssel kiemelhetők a korai stádiumú tüdőrákra gyanús tüdőelváltozások (7). A képalkotó vizsgálatok alkalmazásán kívül évtizedek óta számos kutatócsoport keres olyan vér-, kilégzettlevegő- vagy nyálvizsgálati lehetőségeket, amelyek a tüdőrák kialakulásának korai biomarkereiként szolgálhatnának, ám ezen a területen még nem történt hasonló jellegű áttörés (8, 9). Bár a vizsgálatok meggyőző bizonyítékkal szolgálnak, az LDCT-vel történő tüdőrákszűrés beillesztése a nemzeti rákszűrési programokba csupáncsak néhány EU-s tagállamban történt meg. Horvátország, Csehország és Lengyelország hozott létre nemzeti tüdőrákszűrési programot, és idén nyáron Németország is meghozta a döntést a bevezetéséről.

Az európai rákellenes terv kiemelt hangsúlyt fektet a rosszindulatú daganatos megbetegedések visszaszorításában a megelőzésre és a korai felismerésre. 2022 szeptemberében az Európai Bizottság ajánlást adott ki, amelyben a tüdőrákszűrés fokozatos bevezetését szorgalmazza az egész EU-ban. Az EU Egészségügyi Miniszterek Tanácsa elfogadta a javaslatot, és az új rákszűrések (tüdő-, prosztata- és gyomorrák) bevezetésének támogatására jelentős összeget biztosított. Az európai rákellenes terv kiemelt kezdeményezéseként a tüdő-, prosztata- és gyomorrákszűrést beépítették az EU rákszűrési stratégiájába. Az Európai Bizottság pályázatot írt ki annak érdekében, hogy elősegítse az Európai Unió (EU) tagállamaiban az új rákszűrések bevezetését és az ehhez szükséges szakmai támogató anyagok elkészítését. A pályázatok között a „Strengthening lung cancer screening in Europe: fostering participation, improving outcomes, and addressing health inequalities through collaborative initiatives” (SOLACE) konzorcium a tüdőrák elleni küzdelem megerősítését célozza a tüdőrákszűrés tagállami implementációjának előmozdításával. A projekt 2023. április 1-jétől 2026. március 31-ig tart. A SOLACE fő célkitűzése, hogy csökkentse az egészségegyenlőtlenségeket azáltal, hogy célzott toborzási stratégiák kidolgozásával és alkalmazásával biztosítja, hogy a tüdőrákszűrést azon, magas kockázatú lakosok is igénybe vegyék, akik általában alulreprezentáltak a szűréseken. Ez a kezdeményezés a tüdőgyógyászati és radiológiai szakértők legszélesebb körű páneurópai hálózatát jelenti, amelyben 15 országból összesen 37 intézmény vesz részt, köztük egészségügyi hatóságok, egyetemi klinikák, kórházak, kutatóintézetek, egyesületek, valamint betegszervezetek és európai orvosszakmai szervezetek. A tagállamok széles körű lefedettsége többrétű, összetett együttműködésekre ad lehetőséget, és megfelelő hátteret biztosít a sokrétű munka elvégzéséhez. A projekt megvalósítása 8 munkacsoportra bontva történik. Az első munkacsomag biztosítja a projektkoordinációt és projektirányítást. A második munkacsomag összegzi és rendszerezi a bizonyítékokat a tüdőrákszűréssel kapcsolatosan, kiemelt figyelemmel a szűrés előnyeinek, hátrányainak mérlegelésére, a költséghatékonyságra, a kockázati csoportok azonosítási lehetőségeire. Utóbbi azért kiemelt jelentőségű, mert a tagállamokban általában nincs adatbázis a lakosok dohányzási szokásairól, ezért nehéz a tüdőrákszűrés szervezésében a fokozott kockázatú egyének elérése. A harmadik munkacsomaghoz nemzeti szakértői csoportokat alakítanak ki, amelyek feltérképezik az adott országokban a tüdőrákszűrés helyzetét, országra szabottan megfogalmazzák a szükséges lépéseket a tüdőrákszűrés bevezetésére. A 4–6. munkacsomag célja összesen legalább 15 000 ember LDCT-szűrésének biztosítása, különös tekintettel a korábbi klinikai vizsgálatokban alulreprezentált kockázati csoportokra. Speciális módszereket dolgoznak ki és alkalmaznak: a WP4 a nők elérésére hirdetésekkel és a mammográfiás behívókhoz kapcsolódva, a WP5 a szociálisan hátrányos helyzetűek és a nemzetiségi kisebbségek elérése érdekében mediátorok és „szűrési nagykövetek” bevonásával, míg a WP6 a magas kockázatot jelentő krónikus betegséggel élők (pl. COPD-s, ILD-ben szenvedő tüdőbetegek, ráktúlélők) szakrendeléseken keresztüli elérését célozza. A 7. munkacsomag a projekt aktivitása és elért eredményei fenntarthatóságának biztosítását célozza. A 8. munkacsomag gondozza a szervezett kommunikációs, publikációs tevékenységet, és az a célja, hogy minél szélesebb körű tájékoztatást nyújtson a szakemberek és a lakosság számára a projektről, eredményeiről és a szűrés elérhetőségéről.

Magyarországról az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI) koordinációjával összesen 7 hazai szervezet vesz részt a SOLACE projektben, és a magyar partnerek több mint 5000 fő tüdőrákszűrését vállalták a projektben. A központoktól távol élők jobb elérésére CT-kamionnal is történnek szűrések. Ezen túlmenően az OKPI vezeti a nehezen elérhető lakosságcsoportok bevonását célzó munkacsoportot (WP5), így része a projekt Menedzsment Testületének, és a magyar partnerek a nemzetközi protokollok, szakmai anyagok kidolgozásában is részt vesznek. Magyaroroszágon a projektben három központtal tudjuk a tüdőrákszűrést elérhetővé tenni: a központi régióban az OKPI-ban, a Dél-Dunántúlon a Pécsi Diagonosztikai Központban (PDK), és az Észak-Alföldön, Nyíregyházán a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Oktatókórházban (SZSZBVK). Elsődleges célunk a szociálisan nehéz helyzetben élők, a roma nemzetiségi kisebbséghez tartozók, a szűrőközpontoktól távol lakók, valamint a krónikus tüdőbetegségük miatt fokozott kockázatnak kitett betegek (például COPD-ben és ILD-ben szenvedők), illetve a nők megszólítása és szűrésre való eljuttatása. A lakosok eléréséhez az Ormánság Egészségközpont (OEKP) és az OPRE Roma (OR) Egyesület biztosít támogatást. A tudományos szakmai munka elvégzését pedig a Debreceni Egyetem (DE) és a Pécsi Tudományegyetem (PTE) is támogatja. A projekt sikeres megvalósítása hozzájárulhat ahhoz, hogy hazánkban is bevezetésre kerüljön a tüdőrák LDCT-szűrése a szervezett népegészségügyi szűrések közé, követve más tagállamok példáját.

Fotó: MT

IRODALOM

1. WHO. Globális egészségügyi becslések: A vezető halálokok. Cause-specific mortality, 2000–2020. https://www.who.int/data/gho/data/themes/mortality-and-global-health-estimates/ghe-leading-causes-of-death (utoljára elérve 2024.10.24.)
2. KSH. Bejelentett új rosszindulatú daganatos megbetegedések. Országos Onkológiai Intézet; Nemzeti Rákregiszter. https://www.ksh.hu/stadat_files/ege/hu/ege0025.html (utoljára elérve 2024.10.24.)
3. Potter AL, Senthil P, Keshwani A, et al. Long-term Survival After Lung Cancer Resection in the National Lung Screening Trial. Ann Thorac Surg 2024;117(4):734–742.
4. Gee K, Yendamuri S. Lung cancer in females-sex-based differences from males in epidemiology, biology, and outcomes: a narrative review. Transl Lung Cancer Res 2024;13(1):163–178. 
5. National Lung Screening Trial Research Team, Church TR, Black WC, et al. Results of initial low-dose computed tomographic screening for lung cancer. N Engl J Med 2013;368(21):1980–1991.
6. De Koning HJ, Van der Aalst CM, De Jong PA, et al. Reduced Lung-Cancer Mortality with Volume CT Screening in a Randomized Trial. N Engl J Med 2020 Feb 6;382(6):503–513. DOI: 10.1056/NEJMoa1911793. Epub 2020 Jan 29.
7. Kerpel-Fronius A, Megyesfalvi Z, Markóczy Z, et al. HUNCHEST-II contributes to a shift to earlier-stage lung cancer detection: final results of a nationwide screening program. Eur Radiol 2024;34(5):3462–3470. DOI:10.1007/s00330-023-10379-8.
8. Horváth I, Lázár Z, Gyulai N, Kollai M, Losonczy G. Exhaled biomarkers in lung cancer. Eur Respir J 2009 Jul;34(1):261–275. DOI: 10.1183/09031936.00142508.
9. Heeke S, Gay CM, Estecio MR, et al. Tumor- and circulating-free DNA methylation identifies clinically relevant small cell lung cancer subtypes. Cancer Cell 2024;42(2):225–237.e5.
10. Kauczor HU, Von Stackelberg O, Nischwitz E, et al. Strengthening lung cancer screening in Europe: fostering participation, improving outcomes, and addressing health inequalities through collaborative initiatives in the SOLACE consortium. Insights Imaging 2024;15(1):252. Published 2024 Oct 22.

Támogatás: A SOLACE projektet a 2021–2027-es EU4Health program társfinanszírozza a 101101187. sz. támogatási megállapodás alapján az Európai Unió támogatásával. A megfogalmazottak azonban csak a szerző nézetei és véleményei, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió vagy a HaDEA álláspontját és véleményét. Ezekért sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó hatóság nem tehető felelőssé.