A telomerázt gátló vakcina készül a hasnyálmirigyrák ellen
A világ első hasnyálmirigyrák elleni vakcinája kidolgozása felé halad egy dél-koreai gyógyszergyár. A KAEL-Gem-Vax bejelentése szerint a GV1001 kódjelű oltóanyagjelölt III. fázisú klinikai vizsgálatát, amelyet a Liverpooli Egyetemen folytatnak, már 70 százalékban elvégezték.
A hasnyálmirigyrák az egyik legkedvezőtlenebb prognózisú rosszindulatú daganatféleség: a diagnózis felállításától számított három éven túl már csupán a páciensek 30 százaléka van életben. A kór csak az Egyesült Államokban 35 ezer halálos áldozatot szed évente. Magyarországon a hasnyálmirigyrák az 5. legelterjedtebb rosszindulatú tumorféleség és az összes daganatos halálozás 5 százalékát okozza.
A KAEL-Gem-Vax bejelentése szerint a GV1001 kódjelű oltóanyagjelölt III. fázisú klinikai vizsgálatát, amelyet a Liverpooli Egyetemen folytatnak, már 70 százalékban elvégezték. Az 1100 beteg közül, akiknek adagolni kell a klinikai vizsgálatoknál a készítményt, eddig 755 kapott az új szerből, és a független adatellenőrző bizottság jelentése szerint az eredmények biztatóak.
A vegyület elnyomja a telomeráz enzim aktivitását, s ezáltal javítja a betegek életkilátásait. (Míg az egészséges sejtekben igen ritkán fordul elő telomeráz, a rákos sejtek 80–90 százalékában kimutatható.)
A tervek szerint a III. fázisú klinikai vizsgálatot 2011 októberére fejezik be. A KAEL-Gem-Vax bejelentése szerint a készítmény tömeggyártásának megkezdése a klinikai vizsgálatok eredményeitől függ. Annak ellenére, hogy további vizsgálatok szükségesek, hogy kiderítsék mennyire hatékony és biztonságos a készítmény, a jelentések nagyon biztatóak, s így a gyártó szerint remény van a szer hazai és külföldi forgalmazására.
A jelek szerint a GV1001 hatékonynak tűnik a rosszindulatú tüdő- és májdaganatok esetében is.
A telomer (vagy teloméra) a kromoszómát alkotó DNS-szál két végén található rövid, többszörösen ismétlődő szakasz, amely kettős szerepet lát el: megakadályozza, hogy a kromoszómavégek összetapadjanak, valamint a sejtosztódás során védi a DNS-t a folyamatos rövidülés káros hatásaitól.
A „halhatatlanság enzimjének” nevezett telomeráz ugyanis a sejtosztódást követően újra és újra kiegészíti a csonkolódott telomerszakaszt, ezáltal megakadályozza a sejtek elöregedését. Ugyanakkor ezt az enzimet tartják felelősnek a rákos sejtek rendkívül gyors szaporodásáért is.
