A stressz a szívünk ellensége
A mindennapos stresszben élő emberek 50 százalékkal nagyobb eséllyel betegszenek meg valamilyen szívkoszorúér probléma miatt.
A tartós, gyerekkorban induló és esetleg felnőttkorig kitartó stressz növeli a későbbi szív- és érrendszeri, valamint az anyagcsere-betegségek kockázatát. Ezt állapították meg brit tudósok több mint 6700 ember adatait elemezve. A kutatás ráirányította a figyelmet a gyerekkori stressz komoly veszélyére, arra, hogy egy ember 45 éves korára nagy eséllyel betegedhet meg szív- és érrendszeri, valamint cukorbetegségben a tartós idegességgel járó életmódja miatt.
A Magyar Kardiológusok Társasága hívja fel a figyelmet arra, hogy fékezzünk!
„Az állandó feszültség még a gyerekkori elhízásnál is komolyabb kockázati tényezőnek bizonyult. Figyelemkeltő az InterHeart angliai kutatás megállapítása, amely szerint az 52 országban végzett vizsgálatuk adatai azt jelzik, hogy a munkahelyi állandó stressz-hatásnak kitett dolgozók infarktuskockázata kétszerese az átlagos körülmények között dolgozókéhoz képest. A stressz gyakran vezet magas vérnyomás, elhízás, kezelést igénylő vérzsír-szint, kezdődő vagy már kialakult cukorbetegség együttes előfordulásához, illetve ezen betegségek gyakran járnak „kart-karba” öltve”, mondja dr. Becker Dávid, a Magyar Kardiológusok Társaságának főtitkára.
„A feszültséggel teli életmód egyértelmű rizikófaktora az infarktus kialakulásának, de a hirtelen erősödő stresszhelyzet akár szívhalálhoz is vezethet. Ilyen helyzetben mondják például azt, hogy valakinek megszakadt a szíve. Van olyan veleszületett szívritmus zavarra hajlamosító tényező, ahol ritmuszavar akkor lép föl, amikor valami óriási stressz éri az illetőt. Szerencsére ez relatíve ritka kórkép, de ha netán a családban valakinél ilyen tragédia bekövetkezett közeli hozzátartozóként, például a testvérnél, akkor mindenképp forduljon kardiológushoz. Bizonyos akut stressz szituációkban szívinfarktusnak megfelelő akut kórkép alakulhat ki a szív- és az azt ellátó koszorúerek görcse következtében, szívelhalást jelző enzim emelkedéssel, ugyanakkor az illetőnek nincs koszorúér betegsége”, folytatja a szakember.
De nemcsak a túl sok munka vagy a hajszolt életvitel okozhat stresszt, hasonló megterhelést jelentenek a betegségek, például a szervezetben lévő gyulladások is. Stressz hatására ugyanis az adrenalin mellett a kortizol hormon szintje is megemelkedik, aktiválja a szervezet megküzdéséhez szükséges erőforrásait, ugyanakkor az immunrendszer gyengülni kezd.
Ha ez tartóssá válik, a mellékvese idővel nem lesz képes elegendő kortizolt termelni, megjelenhetnek a fáradtság és az ingerlékenység jelei, és komoly egészségügyi kockázatai lehetnek. A kortizolhiány ráadásul hatással lehet az egész hormonrendszerre, progeszteronhiányhoz, pajzsmirigy alulműködéshez is vezet. Ha azonban nincs szervi ok, nincs szükség a kortizol hormon gyógyszeres pótlására, sokkal inkább az életmódváltás az, ami megoldást jelenthet. Első lépésként csökkenteni kell a stressz, mozgással, relaxációval, több pihenéssel, egészségesebb étkezéssel vagy gyulladás esetén a probléma megszüntetésével. Fontos, hogy megszabaduljunk a túlsúlytól, leszokjunk a dohányzásról és mérsékeljük az alkoholfogyasztást.
