hirdetés
2024. november. 21., csütörtök - Olivér.
hirdetés
hirdetés

A prazosin hatása a rémálmokra poszttraumás stresszben

A szakirodalom szisztematikus áttekintése alátámasztja, hogy a prazosinnal sikeresen kezelhetők a poszttraumás stressz zavarban (PTSD) fellépő lidércnyomásos álmok.

Dr. Simon Kung, a rochesteri (MI) Mayo Klinika pszichiáter munkatársa a 20. Európai Pszichiátriai Kongresszus (EPA 2012) poszter szekciójában ismertette ezzel kapcsolatos eredményeit. Mint elmondta, munkatársaival 12 olyan, a prazosinra vonatkozó közleményt tekintettek át, amelyeket 2012 januárja előtt publikáltak, és amelyekben összesen 276 beteg vett részt. A közlemények minőségét megfelelőnek-jónak ítélte. Emellett még 9 esettanulmányt is elemeztek.

Minden betegnek PTSD-je, szubszindrómás PTSD-je vagy akut stressz zavara volt. A kutatók nem találtak olyan beszámolót, amely a prazosinnak az olyan rémálmokra gyakorolt hatásával foglalkozott volna, amelyeknek nem volt közük a PTSD-hez vagy ezzel rokon betegséghez.

Két kérdőívet használtak fel a hatás mérésére: az egyik a CAPS (Clinician Administered PTSD Scale), a másik a CGI-C (Clinical Global Impression of Change) volt.

A 12 vizsgálat közül 4 randomizált, 4 nyílt és 4 retrospektív volt. Közülük 10 pozitív volt, azaz azt mutatták, hogy a prazosinnak jó hatása van. A CGI-C pontszám konzisztensen javult a vizsgálatokban, és a CAPS B2 (visszatérő nyugtalanító álmok) és D1 (nehéz elalvás) pontszáma is. A 9 esettanulmány közül csak 2-ben nem enyhültek a rémálmok. Az esettanulmányok közül négyben gyermek volt a beteg, és a prazosin mindegyikükön segített.

Mint dr. Kung elmondta, olykor hetekig kellett adni egyes betegeknek a prazosint, mielőtt még hatás mutatkozott volna, máskor azonban már néhány napos szedés javulást hozott. A legtöbb vizsgálatban 6–8 héten át adagolták a gyógyszert. Az átlagos napi dózis 1 és 13 mg között változott.

A gyógyszerelést nagyon kevés mellékhatás kísérte – a leggyakoribbak az átmeneti fejfájás és az átmeneti szédülés voltak. Ritkán előfordult enyhe ortosztatikus hipotónia, átmeneti letargia, szájszárazság, reggeli álmosság, hányinger és vizelet inkontinencia. Egészében véve a betegek koruktól függetlenül jól tolerálták a gyógyszert, még a nagyobb dózisokat is.

A prazosin alfa-adrenerg blokkoló, amelyet eredetileg vérnyomáscsökkentőként alkalmaznak. „Azért gondoltuk, hogy hatása lehet a rémálmokra, mert átjut a vér-agy gáton, azaz bejut az agyba és valamiképpen csökkenti a noradrenalin hatását, amely szerintünk szerepet játszik a rémálmokban” – mondta dr. Kung.

A szisztematikus áttekintésnek azonban vannak korlátai is: kicsi volt a vizsgálatok és a betegek száma, a vizsgálatok nem voltak egymástól függetlenek, változtak a vizsgálatba vonás kritériumai, a pszichiátriai komorbiditások, a követési időszakok és a prazosin mellett szedett gyógyszerek.

Ha a prazosinnal kezelt beteg rémálmai elmúlnak, visszatérnek a normális álmok, amelyek – akárcsak másoknál – lehetnek jók vagy rosszak. A normális rossz álom és a rémálom között a fő különbség az, hogy a rémálmok rendkívül realisztikusak. Klasszikus formájukban a beteg újraéli a traumatikus helyzetet, szívritmusa felgyorsul, verejtékezik, gyorsan lélegzik, és felébredésekor ellenőrzi a környezetet, hogy nincs-e veszély. Ezután csak nehezen tud újra elaludni. Szemben a REM fázis alatti normális álmokkal, amikor a személy izmai ellazulnak, a rémálmok közben erős izomaktivitás fordulhat elő, ami veszélyeztetheti azt, aki az alvóval megosztja az ágyat - írja a Medscape.

A prazosint ilyen indikációban dr. Murray Raskind, a Washingtoni Egyetem munkatársa alkalmazta először a vietnámi háború veteránjainál, 1995-ben. Mint elmondta, a rémálmok nem általában az adrenerg hatással függenek össze, hanem kifejezetten az alfa-adenerg receptorok stimulálásával. Amikor a háborúban a rémálmokra propranololt próbált adni a katonáknak, azok állapota tovább romlott.

Úgy gondolja, hogy a PTSD-vel össze nem függő rémálmokban is érdemes lenne kipróbálni a prazosint, amelyet egyébként bármelyik háziorvos felírhat. Szerinte a prazosin kezeléssel kapcsolatban gyakran azt a hibát követik el, hogy nem adják megfelelő dózisban. Véleménye szerint viszonylag kis adaggal kell kezdeni a terápiát, majd addig emelni a dózist, amíg a várt hatás be nem következik, azaz a rémálmok el nem múlnak. Vannak olyan betegei, akik napi 40 mg-ot kapnak, míg másoknak már 2 mg is elég.

Dr. Raskind arra figyelmeztette az orvosokat, hogy ha a beteg abbahagyja a prazosin szedését, akár 10 évvel a gyógyszerszedés kezdete után, a rémálmok 10 esetből 9-ben visszatérnek.

Dr. Weisz Júlia
a szerző cikkei

(forrás: Medscape)

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés