A menopauza látható és láthatatlan jelei
A menopauza időszakát tágabb értelemben három, egymástól jól elhatárolható szakaszra oszthatjuk:
Első szakaszát premenopauzaként emlegetjük, amelynek első figyelmeztető jelei általában 40-45 éves kortól jelentkeznek, amikor is az addig rendszeres menstruációs ciklus kiszámíthatatlanná, változékonnyá válik. Előfordulhat tartós vérzéskimaradás, melyet később erős és tartós vérzések követnek. Csökken a fizikai és szellemi teljesítőképesség, csökken az ellenállóképesség, vashiány, vérszegénység és a fertőző betegségekre való fokozott érzékenység alakulhat ki.
Perimenopauzáról az utolsó havivérzést két évvel megelőző és két évvel követő időszakban beszélünk, amikor értünetek jelenhetnek meg, mint például hőhullámok és izzadás, illetve mentális problémák is felléphetnek. Ebben az időszakban a progeszterontermelés már minimális és az ösztrogén-elválasztás is fokozatosan csökken. Utóbbi hormon csökkenése miatt a méhnyálkahártya sorvadásnak indul, ennek következtében a vérzési zavarok mérséklődnek. Az ösztrogén hiányában további nemkívánatos folyamatok indulhatnak el, így például érelmeszesedés, csontritkulás, a bőr elvékonyodása miatt fokozottabb ráncosodás. Ebben az időszakban a nők leggyakrabban hőhullámokról számolnak be, de már megjelennek a mentális problémák is, hiszen sokan szenvednek kimerültségtől, szorongástól, vagy depressziótól, mindemellett pedig éjszakai izzadás, erős szívdobogás és fejfájás is felléphet.
Posztmenopauza alatt az ösztrogén- és a progeszteron-termelés minimális, és rendszerint az utolsó vérzés után három-négy évvel kezdődik ezen szakasz. Az ösztrogén hiányában többek között az érelmeszesedés hatására bekövetkező koszorúér-betegségek, agyér-katasztrófák, a csontritkulás és a késői cukorbetegség kialakulása a legjellemzőbb.
A menopauza idején a hormonális változások hatására fokozottabb az LDL-koleszterin növekedése, ami tovább fokozza a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának veszélyét. Éppen ezért a menopauzában járó nőknél sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a folyamatos ellenőrzésekre, szűrésekre.
Ma már igazolt tény, hogy a szív- és érrendszeri megbetegedések gyakorisága nők esetében a menopauza előtti években lényegesen alacsonyabb, mint az azonos életkorú férfiaknál, menopauza után viszont megfordul ez az arány. A folyamatos orvosi ellenőrzés, a koleszterin-szűréseken való részvétel, a kiegyensúlyozott táplálkozás és a rendszeres testmozgás együttesen járulhat hozzá a menopauzában megjelenő szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzéséhez.
OTS-Hírvonal