A korábban született babák olykor csak látszatra egészségesek

A gyermekgyógyászati szaklapban publikált közlemény szerzői azt remélik, hogy tapasztalataik figyelmeztetésként szolgálnak a korábban érkezett babákat ellátó egészségügyi szakemberek számára arra, hogy nagyobb éberséggel kövessék nyomon ezeket az újszülötteket.

Terminusban történt szülésnek tekinthető, ha a szülés az anya utolsó menstruációjának első napjától számított 37. és 41. hét között következik be. A hagyományos szemlélet szerint a fenti időintervallumon belül egységes kockázattal kell számolnunk. A most megjelent vizsgálat azonban arra világít rá, hogy az említett 5 hetes perióduson belül korábban világra jött újszülöttek esetében nagyobb az esély arra, hogy orvosi ellátásra szorulnak. A szerzők arra hívják fel a figyelmet a témában megjelent első országos szintű elemzés kapcsán, hogy bár ezek az újszülöttek legnagyobb része teljesen egészségesnek látszik, mégis „fiziológiai szempontból éretlenek”.

Dr. Satyan Lakshminrusimha gyermekgyógyász docens szerint eredményeik megerősítik a neonatológusok azon megfigyelését, hogy a 37−38. héten született újszülötteknél nagyobb a kedvezőtlen kimenetelek esélye, mint azoknál, akik a 39. és 41. hét között jönnek a világra. Igen sok olyan újszülöttet láttunk a 37. héten lezajlott szüléseket követően, amikor az újszülött nagynak és egészségesnek tűnt, a megszületés után néhány órával azonban vércukorszintesés, légzési zavarok vagy antibiotikumkezelésre szoruló állapot jelentkezett, melyek miatt neonatális intenzív osztályos felvétel vált szükségessé” – magyarázza a vizsgálat vezetője. További kockázatot jelent, ha az újszülöttet elektív császármetszéssel segítették a világra: hüvelyi szülést követően a kockázat 9,7 százalékos, mely császármetszést követően 19 százalékra emelkedik.

„Jóllehet ezek a korai terminusban született babák érettnek tűnnek, ez hamis biztonságérzettel töltheti el a szülőket és az egészségügyi személyzet tagjait egyaránt. Bár az Apgar-értékek megfelelőek, ezek az újszülöttek fiziológiai szempontból még éretlenek” – mondja dr. Lakshminrusimha, a buffalói Women and Children's Hospital vezető neonatológusa. A közlemény levelező szerzője, dr. Shaon Sengupta reményei szerint mostani tapasztalataik figyelmeztetésként fognak szolgálni a korán született újszülötteket gondozó egészségügyi dolgozók számára: „Tapasztalataink arra intenek, hogy az egészségügyi személyzetnek nagyobb éberséggel kell lenniük akkor is, ha úgy tekintik, hogy a 37−38. héten lezajlott szülések végső soron majdnem terminusban történnek, hiszen ezek az újszülöttek fiziológiai szempontból még éretlenek.” William Oh, a Brown Egyetem kutatója azt mondja, hogy a vizsgálat eredményei megerősítéssel szolgálnak arra, hogy az érési folyamat egy kontinuum, és nem állítható fel a terhességi kort tekintve olyan határérték, mely egyértelműen elkülöníti egymástól az érett és éretlen újszülötteket.

Dr. Lakshminrusimha ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ezeknek az újszülötteknek kis hányada szorul gépi lélegeztetésre vagy keringéstámogatásra az újszülött-intenzív osztályon, de az újszülöttek többsége a hazabocsátás után teljesen jól van. A vizsgálat legfontosabb céljának azt tartja, hogy tudatosítsa az egészségügyi társadalomban a problémát, és fontos, hogy az egészségügyi személyzet ne ijessze meg az anyákat azzal, hogy hangot adnak aggodalmaiknak. „Az anyák jelentős része rooming-in rendszerben állandóan együtt van újszülöttjével, számukra nagyon lényeges, hogy tudják: ha az újszülött valamilyne szempontból nem tűnik rendben levőnek (túlságosan gyorsan kapkodja a levegőt, furcsa légzési hangokat ad stb.), akkor azonnal értesíteni kell az orvost vagy a nővért, függetlenül attól, hogy a baba hányadik terhességi héten jött a világra.

A most nyilvánosságra hozott vizsgálatban csaknem 30 ezer élve születés adatait dolgozták fel a New York állambeli Erie megyéből 2006 januárja és 2008 decembere között. Az adatok azt jelzik, hogy például az alacsony vércukorszint a 37−38. héten született újszülötteknél 4,9 százalékban fordul elő, a 39−41. héten azonban már csak 2,5 százalékban. A korábban világra jött újszülöttek 2 százaléka szorul légzéstámogatásra, a később születettek közül azonban alig több, mint ennek a fele. Az intravénás folyadékpótlás szükségessége a 37−38. héten 7,5 százalék, a 39−41. héten 4,4 százalék; ugyanez az intravénás antibiotikumkezelésre vonatkozóan 2,6 százalék, illetve 1,6 százalék. A surfactant iránti igény a korábbi időpontban születettek esetében hétszerese, mint terminusban született babáknál. A vizsgálat fontos megállapítása volt, hogy a császármetszéssel történt szülés korai terminusban a neonatális morbiditás erős prediktorának tekinthető.