Hazánk 1986 óta a HIV/AIDS betegség szempontjából az alacsonyan fertőzött országok közé tartozik. A HIV-fertőzöttek legfontosabb rizikócsoportja kezdetektől fogva a homoszexuálisok, az utóbbi években a fertőzött nők és intravénás droghasználók aránya változatlan. Az utóbbi húsz évben bevezetett korszerű, hatékony, kombinált anti-retroviralis kezelés (HAART) eredményeképpen az AIDS betegség incidenciája és a halálozása hazánkban is drámai mértékben csökkent. Az újonnan bejelentett AIDS esetek nagy részét a korábban nem ismert HIV-fertőzöttek, gyógyszert valamilyen okból nem szedő betegek, illetve a hazánkba már betegen érkező külföldi állampolgárok teszik ki. A vírusellenes gyógyszer-kombinációt rendszeresen szedő betegek körében az opportunista megbetegedések és tumorok kialakulásának valószínűsége szignifikánsan csökkent, a túlélési idő pedig meghaladhatja a 40 évet is. A HIV/AIDS betegség klinikai tüneteit valamennyi gyakorló orvosnak ismernie kell, mert a kezelés hatékonysága jelentősen jobb a korán felismert eseteknél, mint előrehaladt stádiumban.

Napjainkra a Földön a HIV-fertőzött személyek száma már meghaladta a 36 milliót és ez a szám folyamatosan, bár egyre lassabban emelkedik. A legtöbb beteg Afrika Egyenlítőtől délre eső területein él (több, mint 30 millió), de egyre több HIV-pozitív személyt regisztrálnak Dél-kelet Ázsiában (6 millió) és Kelet-Európában (1 millió felett) is. A hazánktól keletre fekvő országokban, elsősorban a volt Szovjetunió tagországaiban a gyors politikai átalakulások, a szegénység, a közegészségügyi szervezetlenség és a felvilágosítás hiánya miatt óriási mértékűvé vált a fiatalok körében az intravénás droghasználat és ennek következtében folyamatos a HIV járvány terjedése a drogosok szexuális partnerei között is. Románia esete egyedülálló a gyermekek közötti, fertőzött vér injekciók által közvetített infekciók tekintetében.

Hazánk megtartotta kedvező epidemiológiai helyzetét: a HIV/AIDS betegség szempontjából továbbra is az alacsonyan fertőzött országok közé tartozunk. Mindazonáltal a nyilvántartott HIV-fertőzött személyek kumulatív száma 2015-ben már átlépte a 3000-t. A fertőzöttek csaknem fele Budapesten él és nagyrészt még mindig a homoszexuális rizikócsoportba tartozik. Hazai transzfúziós fertőzés, vagy vérkészítménnyel történő átvitel 1986 óta már nem észlelhető és csak elvétve fordul elő anyáról magzatra való transzmisszió (13 eset). Napjainkig mindössze 26 HIV-fertőzött intravénás kábítószer-élvezőt szűrtek ki, ami azt mutatja, hogy Magyarországon a drog még nem számottevő rizikótényező és talán még van időnk a drogosok közötti járvány megakadályozására. Ennek érdekében alapvető fontosságú a rendszeres szűrések folytatása, a tűcsere és a methadon program, valamint a felvilágosító munka kiterjesztése a kábítószer használó közösségre. Az elmúlt években észlelhető negatív tendenciák, a növekvő droghasználat és a prostitúció terjedése, valamint az Afrikából és Ázsiából érkező menekültek számának növekedése együttesen hozzájárulnak a hazai HIV járvány terjedéséhez, ezért a megelőző munkát mindenképpen ki kell terjeszteni a fenti csoportokra is.

A HIV elleni gyógyszereket rendkívüli pontossággal, mindennap lehetőleg ugyanabban az időpontban és megszakítás nélkül kell szedni, már néhány dózis elhagyása gyógyszer-rezisztens mutánsok kialakulásához vezethet. Egyeseknél súlyos gyógyszer-mellékhatások alakulhatnak ki, mások nem reagálnak megfelelően az alkalmazott szerekre (pl. primer gyógyszer rezisztencia vagy felszívódási zavar esetén).

A kezelés a betegséget nem gyógyítja meg, a gyógyszereket a pácienseknek mai tudásunk szerint élete végéig szednie kell. A legújabb protokollok szerint anti-retrovirális gyógyszer kombinációt valamennyi HIV-fertőzöttnek ajánlott szednie, függetlenül a betegség stádiumától.  A kezelés célja, hogy a vérben a vírusmennyiség a kimutathatósági szint alá (20 kópia/mm³) csökkenjen és a celluláris immunrendszer a lehető legnagyobb mértékben regenerálódjon (CD4+ limfocitaszám 500/mm³ fölé). A kezelés megszakítása a vírusok újbóli megjelenéséhez és a CD4+ sejtek csökkenéséhez, végső soron az AIDS kialukálásához vezet.

A HAART bevezetésének eredményeképpen a fejlett országokhoz hasonlóan, hazánkban is az újonnan bejelentett AIDS betegek száma 1996 óta folyamatosan csökkent (1996-ban 46, 2001-ben már csak 20 új beteget regisztráltunk), majd újra emelkedett (2014-ben már 51 esetet észleltünk). Ugyanez mondható el az AIDS okozta halálozásról is, 1994-ben még 34, 2010-ben 10, 2014-ben 15 beteg hunyt el HIV/AIDS betegség következtében. Az opportunista megbetegedések a HIV-fertőzés késői szakaszában jelentkező, illetve az AIDS stádiumot jelző infekciók, illetve daganatok. Bár az opportunista infekciók nagy része gyógyítható, korábban ezek voltak felelősek a halálozásért. A gyógyszeres kezelés következtében a súlyos, életveszélyes opportunista infekciók és tumorok előfordulása 2000-re 3-5 eset/100 betegév-re csökkent a korábbi 20-22 eset/100 betegévről. A kísérő fertőzések száma is jelentősen csökken, ha a keringő vírusmennyiség 20/mm³ alatti, illetve a CD4+ limfocitaszám 200/mm³ fölé emelkedik. Az 1995 óta elérhet hatékony, korszerű, kombinált anti-retrovirális terápia az első időkben számtalan gyógyszer mellékhatás ellenére is alapjaiban változtatta meg a fertőzöttek életminőségét és nagymértékben javította az életkilátásokat. Az elmúlt tíz évben pedig korszerű, rendkívül kevés korai és késői mellékhatással rendelkező gyógyszerek kerültek forgalomba, amik a HIV/AIDS betegséget egy jól kontrollálható, krónikus állapottá alakították.  A vírusellenes kezelés hatására korábban gyógyíthatatlan opportunista fertőzések (progresszív multifocalis leukoencephalopathia, microsporidiosis, cryptosporidiosis) klinikailag javultak, sőt teljes gyógyulás is előfordult. Jó hír, hogy az utóbbi években 5-6 teljesen egészséges kisbaba születik olyan HIV-pozitív édesanyáktól, akik HAART kezelésben részesülnek.

A vírusellenes kezelés megkezdése után bizonyos daganatok (Kaposi sarcoma, egyes non-Hodgkin lymphomák) növekedése lelassulhat, vagy megállhat és a HAART és a citosztatikus kezelés együttes alkalmazásakor teljes regresszió is kialakulhat. Az AIDS stádiumban rutinszerűen alkalmazott kemoprofilaxis (Pneumocystis jiroveci pneumonia, toxoplazma, citomegalovírus és a tuberkulózis ellenes fenntartó kezelés) az anti-retroviralis kezelés hatására, a CD4+ limfocita-szám 200/mm³ fölé emelkedésével párhuzamosan abbahagyhatóvá válik. 

Opportunista megbetegedés ma már szinte csak azoknál fordul elő, akik nem tudtak HIV-fertőzöttségükről és immunrendszerük folyamatos károsodása miatt jelentkezik valamilyen szövődmény, illetve azoknál, akiknél a gyógyszeres kezelés különböző okokból (rendszertelen gyógyszerszedés, elégtelen gyógyszer kombináció, primer rezisztencia) nem hatékony. Szerencsére primer gyógyszer rezisztencia (eleve rezisztens vírussal történik meg a fertőződés) előfordulása hazánkban 4% alatti.

A magyarországi, jelenleg több, mint 1400 HIV/AIDS-es beteg vírusellenes kezelésére fordított összeg évről évre folyamatosan emelkedik, 2014-ben ez a szám már 1500 millió forint felett volt, melyet teljes egészében az Országos Egészségbiztosítási Pénztár finanszíroz, a betegeknek mindössze dobozdíjat kell fizetni. Ezzel szemben a kórházban és a táppénzen eltöltött idő, az opportunista fertőzések gyógyítására és a fenntartó kezelésre fordított összeg (csak a CMV okozta retinitis elleni fenntartó kezelés ára akár havi félmillió forint is lehet) jelentősen csökken, így a társadalombiztosító számára a drága vírusellenes terápia megtérül. A fertőzöttek visszatérhetnek családjuk, barátaik, ismerőseik körébe, dolgozhatnak tovább, sőt a gyógyszeres kezelésnek epidemiológiai vonatkozása is van, hiszen a megfelelően kezelt személyeknél a vírusátvitel valószínűsége minimális.

Valamennyiünk számára továbbra is alapvető cél a hazai kedvező járványügyi helyzet fenntartása, ezért tovább kell folytatni és ki kell terjeszteni a prevenciós munkát, a szűréseket, a HIV-fertőzött személyeket pedig meg kell győzni a gondozás fontosságáról, a gyógyszeres kezelés hasznáról. Kiemelt fontosságú az ismeretterjesztés a lakosság és az egészségügyi személyzet körében, annak érdekében, hogy felismerjük a betegség kezdeti tüneteit, illetve, hogy tovább csökkentsük a tévhiteket és a HIV-pozitív betegek diszkriminációját, hiszen napjainkra a HIV/AIDS betegség már, ha gyógyíthatóvá nem is, de jól kontrollálhatóvá vált.          

 Irodalom:

1. Epinfo 2015;47(22):571-576.
2. Benson AC, Kaplan JE, Masur H, Pau A, Holmes KK: Treating opportunistic injfections among HIV-infected adults and adolescents. Recommendations from CDC, the National Institutes of Health, and the HIV Medicine Association/Infectious Diseases Society of America, 2004, 1-135.
3. Centers for Disease Control and Prevention. Sexually transmitted diseases treatment guidelines 2006. MMWR 2006.55(no RR-11),1-100.
4. 2002 USPHS/IDSA guidelines for the prevention of opportunistic infections in persons infected with human immunodeficiency virus: U.S. Public Health Service (USPHS) and Infectious Diseases Society of America (IDSA). MMWR Morb Mortal Wkly Rep 2002 Jun 14.51(RR-08),1-46
5. Guidelines for Prevention and Treatment of Opportunistic Infections in HIV-Infected Adults and Adolescents. MMWR 2009 (58), RR04: 1-198. http://aidsinfo.nih.gov/guidelines 2013.
6. EACS GUIDELINES, Version 8.0, Oct 2015, Jens D. Lundgren, 153-189.