A fogregenerációtól a mesterséges intelligencia alkalmazásáig
Összeállítás a jövő fogászatának néhány ígéretes innovációjáról, köztük arról a japán fejlesztésről, amely természetes módon pótolhatja a hiányzó fogakat.
A fogászati problémák világszerte jelentős népegészségügyi kihívást jelentenek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint mintegy 3,5 milliárd ember, a világ lakosságának közel fele küzd valamilyen szájüregi megbetegedéssel. A leggyakoribb ezek közül a fogszuvasodás, amely a felnőtt lakosság 60-90%-át érinti, míg az iskoláskorú gyermekek körében ez az arány eléri a 60%-ot. A fogágyproblémák szintén elterjedtek: a 35 év feletti korosztály mintegy 50%-át érintik ezek a betegségek, amelyek kezelés nélkül fogvesztéshez vezethetnek. Különösen aggasztó, hogy a 65 év feletti populáció harmada bizonyos régiókban – beleértve Kelet-Európát is – teljesen fogatlan. A fogproblémák nem elszigetelt jelenségek: szoros összefüggést mutatnak számos krónikus betegséggel, köztük a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, cukorbetegséggel és légzőszervi problémákkal. A rendszeres fogászati ellenőrzés és a megfelelő szájhigiénia ezért nemcsak a fogak egészségének, hanem az általános egészségi állapot fenntartásának is kulcsfontosságú eleme.
A magyarok 80 százaléka csak panasz esetén fordul fogorvoshoz
Magyarországon a fogászati helyzet az európai átlagnál lényegesen kedvezőtlenebb képet mutat. A Népegészségügyi Központ és a KSH felmérései alapján a lakosság mintegy 90%-a érintett valamilyen fogászati problémával. Már fiatal korban jelentkeznek az első jelek: a 12 éves gyermekeknek átlagosan 2-3 szuvas, tömött vagy hiányzó foguk van. A felnőtt lakosság hozzáállása is problematikus: 80%-uk nem vesz részt rendszeres fogászati szűrővizsgálatokon, kizárólag panasz esetén fordul szakemberhez. Ez a reaktív megközelítés gyakran bonyolultabb és költségesebb kezelésekhez vezet, mint a megelőzésre épülő stratégia alkalmazása. A fogágybetegségek különösen elterjedtek a középkorú és idősebb korosztályban, gyakran vezetnek fogvesztéshez.
2030-ban búcsút inthetünk a fogimplantátumoknak?
A fogászati kutatások egyik legizgalmasabb területe a fogregeneráció, ahol a japán tudósok jelentős áttörést értek el. Kifejlesztettek egy olyan készítményt, amely az USAG-1 nevű gén ellenanyagát tartalmazza, amely természetes körülmények között gátolja a fogak növekedését. Állatkísérletekben – egerek és görények esetében – sikeresen indukálták új fogak képződését a szer alkalmazásával, jelentős mellékhatások nélkül. A kutatás új fázisba lépett 2024 szeptemberében, amikor elindultak az első humán klinikai vizsgálatok 30 fős, 30-64 év közötti férfiakból álló csoporttal, akiknél legalább egy őrlőfog hiányzik. A sikeres klinikai eredmények esetén a terápia várhatóan 2030 körül válhat elérhetővé a páciensek számára. Emellett figyelemre méltó a CheekAge nevű diagnosztikai eljárás kifejlesztése is, amely szájüregi kenetvizsgálattal elemzi a DNS epigenetikai jellemzőit, információt nyújtva az egyén biológiai koráról és várható élettartamáról. Hazai vonatkozásban a Debreceni Egyetem kutatói értek el jelentős eredményeket a bölcsességfogból nyert őssejtek fogászati alkalmazásában, ami a jövőben új lehetőségeket nyithat a csontpótlás és potenciálisan a fogregeneráció területén.
A Clinident fogászati központban kiemelt figyelmet fordítunk a bizonyítékokon alapuló innovatív technológiák alkalmazására. A japán fogregenerációs kutatások eredményei különösen ígéretesek, hiszen alapvetően új megközelítést kínálnak a fogpótlás terén. Célunk, hogy pácienseink számára elsők között tegyük elérhetővé a korszerű terápiás lehetőségeket, amint azok klinikai validációt nyernek és rendelkezésre állnak a gyakorlati alkalmazáshoz – mondta Czigler Péter, a Clinident Fogászati Centrum szájsebésze.
Modern technológiák a fogászatban
A fogászat területén jelentős technológiai fejlődés zajlik, amely alapjaiban változtatja meg a diagnosztikai és terápiás lehetőségeket. A brit kutatók 2025 áprilisában bejelentett áttörése, a laboratóriumban növesztett emberi fogak új alternatívát kínálnak a hagyományos fogpótlási eljárások mellett. Az autológ sejtekkel létrehozott fogak tökéletes biokompatibilitást és anatómiai illeszkedést biztosítanak. Az Egyesült Államokban már sikeresen alkalmazták az első teljesen automatizált fogászati beavatkozást, ahol robotasszisztált technológia segítette a precíz kivitelezést, minimalizálva az emberi tényezőből adódó hibalehetőségeket. A diagnosztikában az Overjet nevű mesterséges intelligencia alapú rendszer forradalmasítja a fogászati röntgenképek értelmezését, kvantitatív elemzéssel és színkódolt vizualizációval segítve a korai szuvasodás felismerését. A digitális fogászatban a 3D nyomtatás technológiája lehetővé teszi egyedi fogászati implantátumok gyors és pontos előállítását, javítva a beültetések sikerességi arányát és csökkentve a gyógyulási időt. Az intraorális szkennerek alkalmazása kiváltja a hagyományos lenyomatvételi eljárásokat, növelve a pontosságot és a páciens komfortérzetét. A Pennsylvaniai Egyetem által fejlesztett mikrorobotok mágneses irányítással távolítják el a fogfelszíni plakkot és baktériumokat, míg az új típusú fotobiomodulációs implantátumok a vörös fény terápiás hatását kihasználva segítik elő a peri-implantáris szövetek regenerációját.
Ez csak néhány példa volt arra, hogy milyen fejlesztések láthatóak, és a technológia további fejlődésével újabb és újabb innovációk várhatóak.
