A Debreceni Egyetem felkészült az amalgámstopra
A Debreceni Egyetem klinikai fogászatán az ellátásban és a fogorvosok képzésében sem okoz fennakadást az amalgámtömések használatát tiltó uniós rendelet.
A 15 év alatti gyermekek, a várandós anyák és a szoptatós kismamák fogászati kezelésében július 1-től tilos amalgámtömést használni az Európai Unió rendelete szerint. 2030-ra teljesen meg akarják szüntetni a higanyt is tartalmazó tömőanyag alkalmazását.
– A klinikai szakellátás során ezekben a betegcsoportokban eddig is minimális volt az amalgámfelhasználás, és a felnőtt fogászatban is csak elenyésző mértékben, szakmailag jól indokolt esetekben kerül amalgámtömés a fogakba – mondta el a hirek.unideb.hu kérdésére Nemes Judit, a Debreceni Egyetem Fogorvostudományi Kar egyetemi docense.
A szabályozás szerint csak olyan kivételes esetben használható az amalgám, amelyet a fogászati szakember egészségügyi okokból kifejezetten indokoltnak tart. Ilyen például, ha a beteg allergiás a műanyag alapú, fényre kötő kompozíciós tömésekre. – A megelőző intézkedést az indokolhatja, hogy sok adat utal arra, mi szerint a krónikus higanymérgezésnek komoly élettani hatásai lehetnek a fejlődő szervezetre. Fontos megjegyezni, hogy nagyon sok higanynak kell bekerülnie a szervezetbe ahhoz, hogy például idegrendszeri problémát és fejlődési rendellenességet okozzon. Az a mennyiségű higany, ami egy amalgámtöméssel a szervezetbe kerül, csupán bizonyítottan higanyallergiás betegek esetében okozhat egészségügyi problémát.
Nemes Judit szerint a meglévő, jó állapotban lévő amalgámtöméseket nem szükséges kicserélni. A tömés kopásából adódóan az amalgámból felszabaduló higany mennyisége minimális, és egészségügyi kockázatot nem jelent. Fokozott higanyterhelésre inkább a tömés készítése és kötése, valamint a cserére szoruló amalgámtömések eltávolítása során lehet számítani. A Debreceni Egyetem hazai és a külföldi diákok körében is közkedvelt Fogorvostudományi Karán a leendő fogorvosok pontos útmutatást kapnak arra, hogy milyen esetekben lehet amalgámot használni. Az idén 15 éves kar oktatási tematikájában pedig egyértelműen helyet kapnak azok a mai modern tömőanyagok és töméstechnikák, amelyek alternatívái lehetnek az amalgámnak.
– Hallgatóink már a képzés korai szakaszában megismerkednek a különböző tömőanyagokkal és azok alkalmazásával. Felhívjuk a figyelmüket a törvényi szabályozásra, miszerint nem az amalgám az elsődlegesen választandó tömőanyag az őrlőfogak ellátása során, azt csak nagyon indokolt esetben lehet használni. A későbbi klinikai gyakorlataik alkalmával is alapvetően az alternatív, fémmentes anyagokat alkalmazzák – emelte ki Nemes Judit. A szakember hozzátette: sok országban, például Angliában is, az alapellátásban még mindig ezt alkalmazzák a fogorvosok, hiszen csak ezt finanszírozza az egészségbiztosítás.
A Debreceni Egyetemen a felnőttek klinikai szakellátásában leggyakrabban használt fényre kötő „fehér” kompozit tömések esztétikusabbak, mint az amalgám, de a fizikai terhelhetőségük, kopásállóságuk, polírozhatóságuk még nem minden esetben egyenértékű azzal. A gyermekfogászatban viszont úgy tűnik, már találtak egy ideális anyagot az amalgám helyett.
– A gyerekek tejfogait úgynevezett üvegionomer cementtel látjuk el, ami egyrészt képes fluoridot leadni, így maga a tömőanyag is védi és erősíti a fogat, azaz fontos szerepet játszik a fogszuvasodás megelőzésében. Kopásállósága ugyan nem ideális, de a tejfogak esetében szükséges időtartamra elégséges. Sajnos ugyanez nem mondható el a felnőtteknél, hiszen náluk a rágás során jóval nagyobb erők hatnak, ezért önmagában nem alkalmazható végleges tömésként, így a fejlesztők tovább keresik a tökéletes alternatívát – tájékoztatott a fogorvos.
