"Nem a régi normálisba tértünk vissza"
Pótléknak kell tekinteni az e-konzultációt, ami nem helyettesíti teljesen a személyes találkozást. Ismeretlen beteg első interjújának feltétlenül személyesen kell történnie, elejétől kezdve nem szabad csak online találkozni a beteggel, ez sem szakmailag nem helyes, sem minőségileg nem lehet megfelelő – nyilatkozta lapunknak dr. Szekeres György, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke.
Mit tanult a Covid-járványból a szakma? Van-e olyan, amit a járvány után is megőriznek?
– A tapasztalatunk egybevág más szakmákéval, a betegek megkedvelték az online találkozást, az időpontfoglalást és az e-receptet. Ez mérsékli a zsúfoltságot, sok esetben segíti a kényelmesebb betegellátást. Mindenképpen pótléknak kell azonban tekinteni az e-konzultációt, ami nem helyettesíti teljesen a személyes találkozást. Még nem ismert beteggel az első interjúnak feltétlenül személyesen kell történnie, elejétől kezdve nem szabad csak online találkozni a beteggel, ez sem szakmailag nem helyes, sem minőségileg nem lehet megfelelő. Pszichoterápiás rendelést, gondozást magánrendelésben is személyesen kell elkezdeni. Utána megállapodás szerint, a kialakult kapcsolat teherbírása, a probléma természetének függvényében lehet áttérni az online találkozásokra.
A Covid idején sokan szenvedtek pszichés zavaroktól. Rendeződött-e ez a helyzet valamennyire? Visszatértünk a békeidőben megszokott viszonyokhoz?
– Pontosan nehéz lenne szétszálazni, hogy mit okozott a Covid, és mit okoznak az új megélhetési nehézségek. Sok alkoholproblémával találkozunk. A szorongásos zavarok gyakorisága nem elsősorban a kórházakban fekvő betegek körében emelkedett, a gondozókban nagyon megnőtt a szorongók száma. Nem történt meg a visszarendeződés az ellátás szintjén sem a korábban normálisnak tartott viszonyok közé.
Mennyire népszerű a pszichiátria a fiatalok körében? Mit tesz a társaság a szakma népszerűsítéséért?
– A meghirdetett rezidensi állásokra biztató számban jelentkeznek a frissen végzett orvosok, sőt a számuk
az utóbbi években még növekedett is. A fiatal szakorvosjelöltek aztán a mindennapokban szembesülnek a sokrétű, intenzív terheléssel, és tapasztalják, milyen nagy teherbírás kell a pszichiáter szakorvossá váláshoz. A megtartásuk ezért lényegesen nehezebb feladat. A HAPT, a pszichiáter rezidensek szervezete gyűjt erről adatokat, amelyek szerint sajnos jelentős a lemorzsolódás a szakorvosképzésbe jelentkezettek körében. Az MPT támogatja a fiatal kollégák bevonását a társaság életébe, a tudományos munkát, publikációkat. Az EPA áprilisi kongresszusán például 50 fiatal orvos regisztrációját fizette az MPT, támogatjuk a részvételüket nemzetközi rendezvényeken, a társaság eseményein pedig kedvezményes regisztrációs díj ellenében vehetnek részt. A munkahelyek a maguk módján tudják erősíteni ezt a folyamatot. Ott nagyobb a megtartó erő, ahol az idősebbek időt és energiát fordítanak a fiatal orvosok képzésére, ami természetesen nagy kihívást és pluszterhelést
jelent az idősebb kollégáknak.
Merre haladnak a pszichiátriai kutatások? Milyen eredmények várhatók a közeli és távolabbi jövőben?
– A gyógyszerfejlesztések területén találkozunk innovációval. Új hatásmechanizmusú hangulatjavító jelent meg a piacon. Sok egyéb molekula is a kipróbálás különböző stádiumában tart, különféle indikációkkal. Az antipszichotikumok fejlesztése mellett a demenciákkal is sokféle megközelítésben foglalkozik a kutatás. Ha lenne egy megbízható biomarkerre alapozott terápiás lehetőség, az sokat jelentene az ipar számára a fejlesztési
irányok kijelölésében, de ez egyelőre várat magára.
Új irányzat az, hogy nem kórképek mentén, hanem a leginkább zavaró tünetek enyhítése céljából fejlesztenek gyógyszereket, mint például szkizofréniában a kognitív zavarok, az információfeldolgozás eltérései. Az biztos, hogy nem számítunk egyetlen panáceára, amely minden depressziót, minden pszichózist meggyógyítana.
A teljes interjút a Medical Tribune-ben olvashatja.
SZAKMAI ÉLETRAJZ
Dr. Szekeres György 1986-ban végzett a Szegedi Orvostudományi Egyetemen. A Nagyfai Munkaterápiás és Alkoholelvonó Intézetben kezdett dolgozni. 1990-től a SZOTE Ideg- és El-megyógyászati Klinikáján lépett az egyetemi polgárság köreibe. 1991-ben pszichiátriából tett szakorvosi vizsgát. 2004-ben szerzett tudományos fokozatot (PhD) a szkizofrénia genetikai hátterének, kognitív tüneteinek és farmakológiai sajátosságainak témakörében. 2007-ben igazságügyi elmeorvos, majd 2014-ben pszichiátriai rehabilitációs szakvizsgát szerzett.
Klinikai évei alatt az oktatás-kutatás-gyógyítás háromszögében folytatta pályafutását, 2007-től egyetemi docensként. Mind kutatási, mind betegellátási érdeklődése fókuszában a major pszichiátriai zavarok – szkizofrénia és bipoláris zavar – állnak jelenleg is.
2009-től két évig az Egyesült Királyságban dolgozva szerzett szerteágazó tapasztalatokat az angliai mentális egészségügy állami és privát, akut és rehabilitációs részeinek működésével kapcsolatban. 2011-től a Dél-pesti Kórház I. Pszichiátriai Osztályának vezetőjeként, 2016. január és 2018. január között pedig az Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet (OPAI) főorvosaként szervezte és irányította a betegellátást. 2018. februártól a Semmelweis Egye-tem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika Kútvölgyi Klinikai Tömb, majd 2020. június 16-tól az átszervezések, költözések után a Szent Rókus Klinikai Tömb Pszichiátriai Osztály vezetője.
Aktív szerepet vállal a medikus- és a szakorvosképzésben, rendszeresen ad elő CME-programok keretében. Kooperációk keretében kutatási tevékenységet is folytat. Idézhető közleményeinek Hirsch-indexe 11, citációk száma: 734 (https://www.researchgate.net/profile/Gyorgy_Szekeres). 2017–2020 között a Szakmai Kollégium Pszichiátria és Pszichoterápia Tanács tagja. 2014–2020 között a Magyar Pszichiátriai Társaság alelnöke, 2020 óta megválasztott, 2022. január óta hivatalban lévő elnöke.