Vesztésre állunk a meleg-fronton

Amit mindebből eddig éreztünk, az az időjárás szélsőségesebbé válása, a nyári hőhullámok, s az egyre sűrűbb és súlyosabb árvizek. Ám mindezek ellenére mi sem vesszük igazán komolyan a szakemberek klímaváltozással kapcsolatos egyre riasztóbb jelentéseit. S így vannak ezzel a döntéshozók is. Egy a közelmúltban megtartott konferencián ugyanis, amelyre az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghívta a világ valamennyi egészségügyi miniszterét, ilyen szinten kizárólag az afrikai, az ázsiai és a karibi országok képviseltették magukat. A fejlett világ elegendőnek tartotta szakértői delegálását.

Idén márciusban fogadták el az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) V. jelentésének egészségügyi fejezetét. E dokumentum szerint a klímaváltozásnak a mezőgazdaságra gyakorolt negatív hatása miatt nem csak egyes térségek elnéptelenedésével kell számolni, hanem azzal is, hogy nő az alultápláltság. Európában – így Magyarországon is – a hőhullámok jelentik a legnagyobb veszélyt. Bár nálunk 2005-től működik a hőségriasztás, a különösen nagy meleggel jellemezhető nyarakon – 2006, 2007, 2010 és 2012 – az emiatti többlethalálozás  25-30 százalék között mozgott.  S bár idén meglehetősen gyenge nyarunk volt, az első igazán meleg júniusi négy napban – amelyre még nem is volt jellemző az igazi hőhullám, hiszen alig érte el a riasztási szintet – 26 százalékos többlethalálozás fordult elő.

A legnagyobb, tíz napig tartó hőhullám 2007-ben volt. E másfél hét alatt 30 százalékkal többen haltak meg a közép-magyarországi régió kórházaiban, mint azokon kívül, ami jól jelzi: valami nincs rendben a hazai egészségügyi intézményekben. Hiányoznak a légkondicionálók. Bár az ezzel kapcsolatos legfrissebb felmérés is 2009-ben történt, a helyzet vélhetően nem sokat változott. A rendelkezésre álló adatok tanulsága szerint az összes hazai kórházi ágy mindössze 9,4 százaléka található légkondicionált helyiségben. Találtak olyan 1100 ágyas megyei kórházat, amelynek mindössze 18 ágya volt található ilyen szobában. Leginkább az intenzív osztályokat (az ágyak 82,9 százalékát) látják el e hűtő készülékekkel, de például a traumatológiai férőhelyeknek mindössze 12,1 százaléka légkondicionált, míg a zömmel időseket fogadó krónikus osztályokon az arány még tragikusabb: 2,8 százalék.

A gastrointestinális fertőzések száma  globális szinten elsősorban a fejlődő országokban nő, de nálunk is problémát okoznak. Várható a malária kórokozójának előretörése, de számolni kell a lyme betegek számának emelkedésével, a kullancs encephalitis, a Hanta- és a nyugat-nilusi láz vírusa (West Nile vírus) egyre nagyobb számú megjelenésével. Pár évvel ezelőtt a Balkánon és Ukrajnában okozott nagy járványt a nyugat-nilusi láz vírusa. Nálunk tavaly regisztráltak közel 30 megbetegedést. Magyarország különböző régióiban különböző esetszámok fordultak elő, különösen az árvizes években. Ez a szúnyokok által terjesztett betegség egyre terjed a kontinentális Európában. A már említett tavaszi konferencián az is felmerült, hogy esetleg az Ebola terjedésében szerepet játszik a klímaváltozás. Elrettentő példa, hogy a kolera baktériuma, a Vibrio cholerae megjelent a Balti-tengerben. Nem véletlenül, hiszen a klímaváltozás következményeként melegszenek a tengerek. De számolhatunk a Chikungunya-, a Dengue- és a sárgalázt terjesztő ázsiai tigrisszúnyogok megjelenésével is, s vélhetően jelentkeznek majd a leishmaniasist terjesztő, a szúnyoghálón is átbújni képes apró, nem zümmögő, helyi érzéstelenítéssel csípő lepkeszúnyogok is.

Mindezeken túl új allergén növények megjelenésével, illetve a már ismertek virágzási szezonjának meghosszabbodásával kell számolni Magyarországon. Ez a folyamat egyébként már megkezdődött, hiszen egy hónappal hosszabb a pollen szezon, s az időjárás függvényében növekszik a pollen terhelés is.