Vésztartalék – beszélgetés hiteleink jövőjéről

– A bankok nagyobb önerőt várnak el a hiteligénylőktől, nem fosztja meg ez a kisembereket a hitelfelvételtől?
– Noha ez igen összetett kérdés, a döntést mégis alapvetően támogatom a bankok részéről. Eddig sok esetben nulla százalék önerővel is lehetett hitelt felvenni, ami azért volt problémás, mert ha valaki egészen mostanáig nem tudott egy bizonyos összeget megtakarítani, kicsi az esély rá, hogy a következő, mondjuk 20 évben minden egyes hónapban félre tudja tenni a hitel törlesztőrészletét.
– Mit tehet az, aki nem rendelkezik a szükséges pénzösszeggel, mégis szüksége lenne az anyagi segítségre?
– A banknak célja az, hogy olyan helyre folyósítson hitelt, ahonnan hosszú távon biztos bevétele lesz, tehát nem érdeke, hogy elárverezésre kerüljön egy lakás. A legtöbb bank mostanában szigorította a feltételeit, jó szívvel azt lehet mondani, hogy 40 százalékos önerő már működik, az után gond nélkül lehet hitelhez jutni. Korrekt jövedelmi viszonyok mellett. 30 százalékra a legtöbb esetben szükség van, természetesen ez településfüggő is. Budapesten 30 százalék általában tényleg elég, de egy kicsi faluban előfordulhat, hogy 50 százalék is kevés, mert fizetésképtelenség esetén nehezebb értékesíteni az ingatlant.
– Általános tendencia a feltételek szigorítása, vagy az adott banktól függ, mekkora önerővel vehetünk fel hitelt?
– Ez egy általános piaci trend, ennek ellenére vannak olyan bankok, amelyek speciális esetben – ha igazán jó jövedelme van az igénylőnek, és ezt bizonyítani is tudja – elfogadnak 10–20 százalékos önerőt is. A kockázatelemzés során azt is figyelembe veszik, hogy aki képes volt például 30 százalékos önerőt – akár családi vonalon is – előteremteni, az a munkahely esetleges elvesztése után is elő tudja teremteni a törlesztőrészletet.
– Ki van nehezebb helyzetben? Aki már fölvette hitelt, és most a tervezettnél nehezebben boldogul, vagy az, aki most szeretne kölcsönt kapni, de az új feltételek mellett esetleg nincs rá lehetősége?
– Fontos tudni, amellett, hogy szigorodtak a feltételek, maguk a hitelek is drágábbak lettek, mert a bank a kockázatot mindig beépíti a kamatokba. Már amikor lakást nézünk, fontos mérlegelni a lehetőségeinket. Sajnos az embereknek sokszor nincs valós elképzelése arról, mit engedhetnek meg ténylegesen maguknak. Mindenképpen érdemes tehát szakemberhez fordulni, aki tájékoztat arról, hogy mi az, ami reális. Másik alapvető hiba lehet, ha jövedelmünk száz százalékával kalkulálunk, és ha bármi gond van, semmilyen tartalék nincs a költségvetésünkben.
– De mi történik akkor, ha olyan kevés a jövedelmünk, hogy éppen csak belefér a hitel?
– Akkor nem engedhetünk meg magunknak akkora kölcsönt. Már a pályaválasztásnál érdemes átgondolni, hogy mit akarunk: két közalkalmazotti fizetésből legtöbbször hiába szeretnénk harmincmilliós kertes házat.
– Akkor mégis milyen lehetőségei vannak az átlagembernek?
– Ez természetesen egyéntől függ, érdemes mindenképp megvizsgálni, 'mi fér bele'. Nagyon fontos, hogy amennyire lehetséges, ne érzelmi alapon döntsünk. Sokan vannak, akik megengedhetnek maguknak egy lakást és egy lakáshitelt, csak nem 20 milliósat, hanem 15 milliósat. Vagyis a fogyasztói igényeinkből kell egy kicsit visszavenni. Nem biztos hogy szükség van például plazma tévére hitelből, ha lakásvásárlást szeretnénk.
– Meghatározhatjuk a maximális törlesztő részletet?
– Napjainkban a problémát sokszor az okozza, hogy megdrágult a devizahitelek törlesztőrészlete. Vannak azonban már olyan konstrukciók, ahol meghatározhatja az ügyfél, hogy maximum 60 ezret szeretne fizetni havonta, és ha e fölé drágul, akkor például 80 ezres havi törlesztés esetén a hiteltartozásához a 20 ezer forint különbözetet hozzáadják, így a futamidő kitolódik, de a létbiztonság megmarad. Ebből a szempontból ez egy jó dolog, de tudni kell, hogy ilyen esetben akár néhány évvel is kitolódhat a futamidő. Ez a konstrukció eddig nem volt jellemző, de most már egyre több helyen elérhető.
– Milyen biztonsági lépéseket tehet az, aki a válság közepette szánja rá magát a hitelfelvételre?
– Először is nézze át, milyen pluszköltségekkel kell számolni. Egy 15 milliós lakás esetében egymillió forint a hitelfelvétel, illetve a vásárlás költsége. Nagyon fontos továbbá, hogy mindig hagyjunk magunknak vésztartalékot. Ez mindenképpen legalább két havi jövedelmet jelent, hogy probléma esetén ne segélyért vagy újabb, néha extrém paraméterekkel bíró kölcsönökért kelljen folyamodni. Általában javaslom az ügyfeleimnek, hogy legyen egy általános megtakarításuk is ezen felül. Ez – néhány év után – már egy második biztonsági szintet jelent. Úgy érdemes tehát a hitelt kikalkulálni, hogy legyen elég pénzünk a törlesztőrészletre, és legyen elég a tartalékképzésre is.
Nem baj tehát, ha valaki hitelt vesz föl, csak legyen megtakarítása, ami azt védi. Ezeknek a konstrukcióknak pont az a lényege, hogy ha baj van, hozzá tudunk nyúlni, ha pedig nincs, akkor előbb-utóbb összegyűlik olyan tőke, amivel akár a hitelt is le tudjuk rövidíteni.
– Ha valaki deviza alapú hitellel rendelkezik, ami nagy terhet ró rá, milyen kedvező feltételekkel válthatja forintra, illetve hol van az a határ, amikor ez megéri még?
– Alapvetően nem ajánlott most átváltani forint alapú hitelre a tartozást, ugyanis az ügyfél így rögtön realizálja is az éppen aktuális árfolyamveszteséget. Ez 15 milliós svájci frank alapú hitel esetén – ha mondjuk az árfolyam 150-ről 200 forintra ugrott – kapásból öt millió forint veszteséget jelent. Ha viszont kivárunk, akkor hosszabb távon a forint visszaerősödhet annyira, hogy elkerülhető ez a veszteség. Sok szakértő hosszabb távon erre számít.
– És ha ki tudjuk fizetni a hitelt most?
– Akkor szintén realizáljuk ezt a veszteséget. Persze érdemes minél előbb megszabadulni a hiteltől, de talán nem most, amikor ilyen kedvezőtlen a forint árfolyama.
– Mit tehet az, aki nem tudja törleszteni a hitelt, és veszélybe kerül az ingatlana?
– A banknak érdeke, hogy a hitelt megmentsék. Ezért ha időben és kellően határozottan leülünk tárgyalni vele – elmondjuk, hogy fizetni akarunk, csak most probléma merült fel – szinte biztos, hogy valamilyen megoldást fognak kínálni. Itt a hangsúly azon van, hogy ne akkor kezdjünk el kapkodni, amikor már többhavi csúszásban vagyunk, hanem menjünk elébe a problémának.
– Csökkent napjainkban a hitelfelvevők száma?
– Egyértelműen. Egyrészt nem is kapnak annyian kölcsönt, másrészt az emberek is nagyobb körültekintéssel vesznek fel hitelt. Két éve gyakorlatilag bárki kapott hitelt, aki besétált a bankba, ma már azért ez nem így van.

OrientPress Hírügynökség