hirdetés
2024. november. 04., hétfő - Károly.

„Vérfagyasztó és igaz”

A Magyar Kórházszövetség kongresszusának harmadik napján találkozott a kórházvezetőkkel az OEP főigazgatója, az országos tisztifőorvos és az ágazatot vezető államtitkár.

Társadalombiztosítási rendszer állami szervezéssel”, határozta meg az Országos Egészségbiztosítási Pénztár helyzetét és szerepét előadásában Sélleiné Márki Mária. Az elmúlt egy esztendő néhány intézkedésének – mint például egyes gyógyszerek tételes elszámolásra való átállása, a szakellátás finanszírozásánál a degresszió határainak módosítása – felidézését követően, az OEP főigazgatója szólt az elkövetkezendő hónapokban várható intézkedésekről. Így például 6 további készítménnyel bővül a tételes elszámolású medicinák köre. Emellett júniustól  megkezdődik a nagyértékű eszközök és eljárások regiszter típusú jelentése, s mint kiderült a finanszírozási törzsadatokat már ekkortól ezen a rendszeren keresztül kell jelenteni. Ősszel indul az implantátum regiszter felépítése, „éles” indítása 2014. január elsejétől várható. Ugyanekkor megkezdődik az infarktus, a térd- és csípőprotézis, a szürkehályog és a szívelégtelenség regiszter felállítása, egyelőre azonban még regiszter típusú adatok gyűjtésével.

Az OEP feladata az országos várólista nyilvántartási rendszer működtetése, ám az azon szereplő adatok feltöltése, azok helyességének és pontosságának szavatolása az intézmények feladata, hangoztatta a főigazgató. Kétféle várólista működik, a kapacitáshiány miatt 60 napon túli várakozás miatt összeállított, illetve az úgynevezett kötelező. Ez utóbbin körülbelül 70 ezer beteg szerepelt, akiknek adatait tavaly év végén „összefuttatták” a leadott jelentésekkel, s ebből az derült ki, hogy valójában 54 ezer várakozót tartanak nyilván, a listán szerepelnek olyanok is, akiknél már elvégezték a műtétet, illetve olyan operált betegre is akadtak, akit soha nem vettek lajstromba. Ami a várakozási időket illeti, ezt változatlanul a térdprotézis műtétetek vezetik 800 nappal.

Informatikai fejlesztésre 2,8 milliárd forint áll az OEP rendelkezésére, a program 8 elemből áll, ebből három hardver beszerzést jelent, a többi azonban a finanszírozási-ártámogatási rendszerek és jelentések teljes megújítását jelenti majd. Mindez lényegében az elszámolás új rendjét teremti majd meg. E fejlesztésekben helyet kap az e-recept is, az OEP reményei szerint ebben akár a tesztelésig is eljuthatnak.

Megjelenés előtt a szakfelügyeleti rendszerről szóló jogszabály, ismételte meg a kórházszövetség egy évvel ezelőtti kongresszusán egyszer már elhangzott bejelentést az országos tisztifőorvos. Paller Judit ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a hatósági szakfelügyeleti rendszerben lényeges változás nem lesz, a szakfelügyelő főorvosokat a szakmai kollégiummal karöltve jelölik ki, s ebben az intézményvezetők támogatását kérte.

A tisztiorvosi szolgálat munkájával kapcsolatban elmondta, megkezdték a fogászati implantátumok felmérését, amelynek kapcsán arra is kíváncsiak, vajon a kórházakban hogy végzik ezt a munkát. Még az idén ellenőrzik az ápolási dokumentációkat, s már javában zajlik a gyógyászati segédeszköz forgalmazók ellenőrzése, amelyet – amennyiben úgy ítélik meg – végig visznek, akár az egyes intézményekben működő üzletek szintjéig.

Az intézményi adatszolgáltatással kapcsolatban azt kérte a vezetőktől, hogy pontosan válaszoljanak a feltett kérdésekre, a „sokszínűség” helyett pontosságra törekedjenek. Mivel az OEP és az ÁNTSZ kódok nem azonosak, így ha a válasz OEP kódon érkezik a tisztiorvosi szolgálathoz, meglehetősen időt rabló feladat annak „átforgatása”. Arra is felhívta az igazgatók figyelmét, hogy a működési engedély tartalmának összhangban kell állnia az adott intézményben nyújtott szolgáltatásokkal, magyarán: az ne szerepeljen a dokumentumban, amely szolgáltatás szakember hiány miatt szüneteltetnek. Bejelentette továbbá, hogy a védőnői méhnyakrák illetve az egyes megyékben zajló vastagbél szűrések során kiemelt paciensek további vizsgálatára biztosított az anyagi fedezet.

Korábbi évek kitörési kísérleteként jellemezte a gazdasági társaságok létrejöttét, ahhoz azonban, hogy hatékony intézményi forma alakuljon ki, először egységesíteni kellett, szögezte le az egészségügyért felelős államtitkár. „Ezen a folyamaton most túl vagyunk, innentől kezdve zárkózhatunk fel ahhoz, hogy hogyan lehet egy akár az egészségturizmus bevételeire célzottan szerveződő, eredményorientált intézményi formát a rendszerbe iktatni.” Lesz intézményi törvény – közölte Szócska Miklós. Ehhez kérte a kórházszövetség együttműködését, bár mint mondta, az előző elnökség nyilatkozatát irodalmi munkájuk részének tekinti.

Először így

„Nem tudok holnapra életpályát ígérni”, folytatta az államtitkár, hozzátéve: volt tavaly, s lesz idén is béremelés. Elmondta, a közelmúltban  Londonban találkozott kint dolgozó orvosokkal, akik az etikai problémák megválaszolatlansága, a szervezeti kérdések, a hierarchia, a kiszolgáltatottság, a szakmai lehetőségek hiánya miatt mentek el, a pénzzel még meg tudtak volna alkudni, de legalábbis az ismert kompromisszumokkal ki tudták volna húzni. „Ez vezetői munka, szervezeti kultúra kérdése, ezt én egyedül, ebből a székből megoldani nem tudom, ebben mindenkinek szerepe van.”

Felálltak a háttérintézmények, nagy változásokra ne számítson senki, téved, aki az ideiglenességben bízik. Ami pedig a szervezeti érettséget illeti, ez össze fog érni, tette hozzá. A közbeszerzésekről szólva elmondta, hogy jelenleg egy „beszerzés taktikai helyzet” van, s bár igaz, hogy ennek egyes elemeit a kórházak megszenvedik – így például azt, hogy épp a közbeszerzés kiírásakor emelték meg az áramár egyik elemét -, de mindenki úgy tekintsen erre az átmeneti időszakra, hogy itt „az új, hatékony világ taktikai elemei zajlanak”.

A sürgősségi illetve az ügyeleti ellátást illető kérdésekre válaszolva az államtitkár elmondta, az Országos Mentőszolgálatnál – kimondatlanul is a közelmúltban lezajlott rapid vezetőcserére utalva – szakmai-fejlesztési sebességváltás történt. Miközben az OEP-nél zajlik az alapellátási ügyeleti díj újragondolása, Szócska Miklós emlékeztetett rá, hogy az önkormányzati törvényből kikerült egy sor, az alapellátásra vonatkozó passzus. Úgy vélte az alapellátási ügyeletet jobb volna központilag megszervezni, emellett újragondolják a kórházi ügyeletet is. E két téma még az elkövetkezendő egy évben terítékre kerül.

A Magyar Orvosi Kamara elnöke felszólalásában arra emlékeztetett, hogy 5-6 évvel ezelőtt Magyarországon még ismeretlen volt a várólista. Megengedhetetlen, szögezte le, hogy financiális okokból bárki megnyomorodjon. Ez politikai kérdés, tette hozzá Éger István, a kormányt és a parlamentet kell meggyőzni tarthatatlanságáról. Furcsállotta továbbá, hogy az államtitkár irodalmi munkásságuk részeként aposztrofálta a Magyar Kórházszövetség korábbi elnökségének nyilatkozatát, amelynek tartalma szerinte „vérfagyasztó és igaz”.

A kamarai elnök megszólítására Szócska Miklós közölte: látják a várólistákkal kapcsolatos problémákat, dolgoznak a megoldáson. Emlékeztetett továbbá arra, hogy 2011-ben volt már egy várólista csökkentési program, amely akár modellként is szolgálhat. Ugyanakkor felajánlotta Éger Istvánnak – ha erre nem lenne elegendő a megemelt kamarai tagdíj -, hogy finanszírozza útját Angliába vagy a Skandináv államok valamelyikébe az ottani várólisták, illetve ezzel kapcsolatos jogszabályok tanulmányozására. A pénzügyi megnyomorodás kapcsán pedig – tette hozzá – a kamarai elnökként kötelessége feltenni a kérdést, hogy mennyi beteget műtenek meg a várólistáról, s mennyit azon kívül.

Éger viszontválaszában megköszönve a felkínált lehetőséget, úgy vélte a közpénzeket nem szabad megterhelni ilyen tételekkel. Jó lenne tette hozzá, ha nem csak a várólistákban, hanem másban is tudnánk követni Angliát illetve a skandináv államokat. „Megkövetem államtitkár urat, nem szerettem volna indulatokat generálni. Úgy hittem, hogy a magyar jogrend kellő szigorral szabályozza a várólisták kezelését, s ezek megkerülhetetlenek. Ha a jogrend számunkra eszközöket biztosít arra, hogy csalók ellen - akiket az erre hivatott hatóságok felderítenek - fellépjünk, akkor készséggel állunk rendelkezésre.”

Az, hogy ma Magyarországon mire van pénz, az elsősorban politikai akarat kérdése, mondta felszólalásában az Orvostechnikai Szövetség titkára, Rásky László. Van akcióterve az államtitkárságnak arra, hogy lépésről lépésre számolja fel a kórházak adósságát? A szövetség tagvállalatainak kintlevőségeinek 10 százaléka 365,  30 százaléka 180 napon túli adósság, ami tarthatatlan, s veszélyezteti az ellátórendszer működését. Mi is látjuk a dátumokat és dolgozunk rajta, mondta válaszában az államtitkár.

(A kongresszus első két napjáról itt olvashat.)

Horváth Judit
a szerző cikkei

Könyveink