hirdetés
2025. április. 03., csütörtök - Buda, Richárd, Múzsa.
hirdetés

Van, de bizonytalan a létszámcsökkenés az egészségügyben

Keserves létszámcsökkenést szenvedett el a magyar egészségügy 2021-ben, derül ki a Portfolio által elemzett KSH adatokból.

Az ágazatban mutatkozó jelentős létszámcsökkenés annak fényében érdekes, hogy a KSH legismertebb, intézményi adatfelvételből nyert havi adatai egyáltalán nem mutatják ezt a tendenciát. A legutolsó adatok szerint az egészségügyben dolgozók tavaly novemberi 127,4 ezer fős létszáma 4400 fővel még magasabb is, mint a 2020-ban látott 123 ezres létszám. Ebben a statisztikában tehát egyáltalán nem látható csökkenés az egészségügyben dolgozók számában.

Ezek után első körben érdemes azt megvizsgálni, hogy a 17 ezres, valamint a 28 600 fős csökkenésről szóló adatok hol találhatók meg a KSH adatbázisában és mire is vonatkoznak. A 28 600 fős változást a KSH heti monitorjában találjuk meg. Csakhogy ez egy teljesen másik adatbázis, mint a létszám-kereseti adatok, a KSH heti monitorjában megjelenő adatokat a mintavételes alapon készülő Munkaerő Felmérésből nyeri ki, amelyből egyébként nem is érhetőek el hosszú távú adatok idősoros bontásban.

Ennyivel csökkent a foglalkoztatottak száma (3 havi átlagban) az egészségügy, szociális ellátás területén összesen 2021 október-decemberi időszakában (2020 ugyanezen időszakához képest). A két ágazatban együttesen 335,7 ezren dolgoztak ezek szerint, míg egy évvel korábban 307,1 ezren. Volt tehát 28,6 ezer fős csökkenés 2021 során, azonban ez nem önmagában az egészségügyi ágazat területén következett be, hanem a két ágazatban együttesen.

A fentebb közölt, és korábban sokszor idézett 17 ezer fős létszámcsökkenés is ugyanerre a két ágazatra értendő, de a tavaly szeptember-november időszak és a megelőző egy év adatait összevetve. Vagyis a 17 ezer fős mínusz sem önmagában az egészségügyre értendő.

Adódik ezek után a kérdés: hogyan lehet, hogy a két létszámstatisztika egymással ellentétes folyamatokat mutat be?

Ezért a Portfolio kérdéseivel megkereste a KSH-t, hogy segítsenek tisztázni az ellentmondást és arra is kíváncsiak voltak, hogy melyik adatsor mutatja be jobban a valós helyzetet az egészségügyi ágazatról. A statisztikai hivatal a következőket küldte:

"A foglalkoztatottsággal összefüggően a hivatalos statisztikai szolgálat többféle számbavételt is alkalmaz a nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan. A foglalkoztatási adatok mérésére elsődlegesen az ILO (az ENSZ munkaügyi szervezete) által kidolgozott és az Európai Unió által harmonizált, a tagországokban kötelezően alkalmazott módszertan szerint végrehajtott reprezentatív mintán alapuló Munkaerő-felmérés (MEF) szolgál. A nemzetközi előírás szerint kötelezően alkalmazandó definíció alapján az adatgyűjtésben foglalkoztatottnak számít az, aki a kikérdezésben meghatározott héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, illetve rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg (betegség, szabadság stb. miatt) volt távol. Vagyis a számbavétel itt a munkával való rendelkezését, pontosabban a munkával rendelkező magánszemélyek számát méri és a foglalkoztatás minden formáját számba veszi. A foglalkoztatás átfogó vizsgálatára, rendszeres nyomon követésére leginkább alkalmas forrás.

A KSH a foglalkoztatók oldaláról is számszerűsíti a létszámot havonta a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, valamennyi költségvetési intézmény és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek vonatkozásában. Itt a megfigyelés a meghatározott álláshelyek átlagos állományi létszámára vonatkozik, amely a MEF számbavételi kritériumainál szigorúbb, a – vonatkozási körbe tartozó –, magyarországi munkáltatóknál betöltött álláshelyek átlagos állományi számára vonatkozik. A hazai gyakorlatnak megfelelően alkalmazásban állónak számít az a munkavállaló, aki a munkáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, folyamatos foglalkoztatás mellett – legalább egymást követő 6 munkanapig tartó -, havi átlagban (tört havi munkaszerződés esetén egész havi teljesítésre átszámítva) legalább 60 munkaórában munkadíj ellenében munkavégzésre kötelezett, kötelezhető. Vagyis itt a számbavétel a hozzáadott érték előállítása (illetve alkalmazásban állók esetén a keresettel való rendelkezés) szempontjából méri az álláshelyek számát.

A két típusú számbavétel több ponton is különbözik, akár a külföldi munkavállalás, akár a tartós távollétek kezelésében, de még a szürke és fekete foglalkoztatás is eltérően jelenhet meg a két forrásban. Ezen túlmenően az adatközlések időszaka és időszerűsége is eltér, ezért közvetlenül nem összehasonlíthatók".

A mi szempontunkból viszont a válasz lényeges pontja ez, ugyanis a KSH exkluzív MEF-alapú adatokat közölt itt a Portfolio-val:

2021-ben a humán - egészségügyet 7 ezer fős teljes foglalkoztatotti létszámcsökkenés jellemezte 2020-hoz viszonyítva. 2021-ben az ágazaton belül (állami és magán szférában együtt) az egészségügyi foglalkozásúak száma 5 ezer fővel csökkent az előző évhez képest.

A két statisztika közötti ellentmondás több tényezőre vezethető vissza:

  1. A kétféle munkaerőpiaci statisztika a módszertanban is eltér.
  2. Nem ugyanaz a megfigyelési kör, mert az egyik statisztika a szociális ágazatot is tartalmazza.
  3. A KSH rendelkezésünkre bocsátott adatai 2020 és 2021 átlagos foglalkoztatottsági adatát vetette össze, ami nem zárja ki, hogy 2021 folyamán (tehát 2020 végétől 2021 végéig) ennél jóval nagyobb mennyiségű pályaelhagyás történt. Ezt azonban csak akkor tudnánk, ha ágazati részletezettségű adatok havi vagy 3 havi bontásban is rendelkezésre állnának. Mivel a KSH által nekünk küldött éves átlagos változás (-7 ezer fő), illetve a 2020. és 2021. év végére jellemző állomány változása (-28,6 ezer fő) ugyanabból a MEF-ből származik, ezért ezeknek konzisztenseknek kell lenniük. Ez alapján akár mindkét adat igaz lehet, ami azt jelentheti, hogy 2021 második felében felgyorsulhatott az egészségügyben dolgozók számának a csökkenése. Azt azonban fontos megjegyezni, hogy a MEF nemzetgazdasági szinten nézve is kis mintával dolgozik, így egy-egy ágazat létszám-folyamatait meglehetősen nagy bizonytalansággal tudja csak leírni. Mindenesetre érdemes lesz figyelni a következő hónapokban is a KSH Monitort, hogy milyen irányba mozdul rövid távon a mutató.
  4. Ezen kívül különbséget jelenthet az állami és magánegészségügy közötti áramlás, ahogy a magánegészségügy elszívja az állami rendszer dolgozóit, így az állami egészségügyben dolgozók száma csökken, de a teljes ágazat létszáma változatlan marad.

Ezek alapján a MEF statisztikából kirajzolódó kép már konzisztensnek látszik, tehát éves átlagban kisebb, az év folyamán nagyobb létszámcsökkenés, ami hangsúlyozottan az állami szektort érintette.

Ugyanakkor továbbra sincs pontos magyarázat arra, hogy ugyanezt a folyamatot az intézményi statisztika miért nem követi le (éves alapon emelkedést mutat), sőt, miért sugall ellentétes képet. Ezt a KSH módszertani különbségekkel magyarázta nekünk, de hogy pontosan melyik különbség a lényeges, az nem derül ki a válaszból.

Ezek eddig nem ismert vadonatúj adatok az ágazat munkaerejének alakulásáról és ez alapján összességében elmondható, hogy keserves létszámcsökkenést szenvedett el a magyar egészségügy 2021-ben, ami nem is kevés, főleg annak fényében, hogy évek óta humánerőforrás-krízisről beszélnek az ágazat kapcsán. Azt is meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy a létszámcsökkenés mértéke még mindig bizonytalan, meglehet, hogy nem akkora, mint a korábbi híradásokból kitűnt.

(forrás: Portfolio)

cimkék

Könyveink

  • learn more Trauma-eredetű disszociáció

    A gyermekkori bántalmazás és elhanyagolás, ahogyan más traumatikus élmények is, bármely korban és bárhol előfordulhatnak. Ugyanígy nem...

  • learn more A belgyógyászat alapjai fogorvosok számára

    Számos belgyógyászati kórállapotban jelentkezhetnek szájüregi manifesztációk, és megfordítva, sok primer fogászati...

  • learn more Balneoterápia és hidroterápia

    Magyarország termálforrásokban gazdag. Így számos természetes gyógytényezőt alkalmazunk a gyógyítás céljára. A balneoterápia...

  • learn more Fukushima [3.11] Maradjunk vagy menjünk? (memoár) - Személyes történet a 2011-es tohokui földrengésről, tsunamiról és a fukushimai atomkatasztrófáról

    Popovics Péter a családjával együtt 10 évet élt Japánban, és Yokohamában (Fukushimától 180 km-re) élte át a 2011 márciusi történelmi földrengést, melynek következményei gyökeresen megváltoztatták mindannyiuk életét. Az emlékirat egyrészt a szerző gyerekeinek nyújt magyarázatot a család gyökereire, másrészt pedig feldolgozza családjuk azon megpróbáltatásait, melyekre a fukushimai atomerőműbaleset következtében az események sodrása nem adott lehetőséget. A könyv központi része a földrengés napjától számítva napi bontásban mutatja be a katasztrófa kibontakozásával párhuzamosan a velük történteket mindaddig, amíg el nem hagyták Japánt. Nyelv: magyar...

  • learn more Hospice szakápolástan

    Az otthoni hospice ellátás egyre jobban terjed hazánkban. Jelen kötet segítséget nyújt a haldokló betegek otthoni ellátásában, ápolásában a...

  • learn more Aneszteziológia és intenzív terápia

    A jegyzet célja: megismertetni az anesztéziát és az intenzív terápiát, valamint hidat építeni az első években megszerzett...

  • learn more A magyar festőművész-géniuszok sorsa

    A szerző a kötetben orvosi szempontból értékeli a festőművészek testi és lelki egészségének általános szabályszerűségeit,...

  • learn more Discoveries in Gastroenterology

  • learn more A fejfájásról - Patika Magazin könyvek

    A Patika Magazin Könyvek sorozat az egészségügyi populáris könyvekhez képest több szempontból is újdonságot jelent. A...

  • learn more Fül-orr-gégészet fej-nyak-sebészet

    A tankönyv összefoglalja a fül-orr-gégészetben és a szakma határterületein az utóbbi évtizedekben lezajlott diagnosztikus és...

  • learn more Social dreaming

    Social dreaming – bizarr ötlet, hiszen csak egyes emberek álmodnak, és álmaikkal pszichoanalízisben „dolgoznak”. A social dreaming azonban más...

  • learn more Onkológiai ismeretek gyógyszerészeknek

    Az orvostudomány rohamos fejlődésével napról-napra növekednek az onkológiai ismeretek a daganatos megbetegedések számának...

  • learn more ˝Lulu˝ - Bálint Lajos élete és munkássága

    Bálint Lajos, a művészvilágban Lulu, később Lulu bácsi, a huszadik századi magyar színházkultúra egyik formálója,...

  • learn more Patikai reklámtárgyak

    A kiadó tovább folytatja az 1999-ben elkezdett, nagy sikert aratott reprezentatív gyógyszerészettörténeti albumsorozatát ezen könyvével. A reklám a...

  • learn more Gyermekszemészet

    A könyv összegzi mindazon tapasztalatokat, amelyek az utóbbi évtizedek során felhalmozódtak a gyermekkor szemészeti betegségeinek ellátásában. A szakemberek...

  • learn more Nyirády Péter- Rurik Imre (szerk.) UROLÓGIA A HÁZIORVOSI GYAKORLATBAN

    Az elsősorban háziorvosok, illetve más szakorvosok számára készült könyv...

  • learn more A fogyasztóra hangolva

    A fogyasztók dühösek, nagyon dühösek! A válság zűrzavarában nyugtalanok és rosszkedvűek: úgy érzik, hogy becsapták és magukra hagyták őket....

  • learn more Pirula a patikamanó - Marci elesik

    A Galenus Kiadó – a Patika Magazin kiadója - mesesorozatot jelentett meg Pirula, a patikamanó  sorozatcímmel 2-4 éves gyerekek...

  • learn more Tic-taktika

    „A Tourette-szindrómás gyermekek napi gondozása/nevelése nem sokban különbözik más gyermekekétől, azonban a Tourette-szindróma és az esetlegesen ezzel együtt...

  • learn more Magyarországi kastélyok grafikus látványtérképe

    Negyvenkilenc magyarországi kastélyt ismerhetnek meg ennek a pompás látványtérképnek a segítségével. A kiadvány...