Uniós milliárdok emberi erőforrásokra
A Magyar Hírlap beszélgetett Vitályos Eszterrel, az Emberi Erőforrások Minisztériumának európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkárával.
– Mennyi uniós forrás jut az emberi erőforrásokra a mostani költségvetési ciklusban?
– A hozzánk tartozó támogatások az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programon keresztül jutnak el a kedvezményezettekhez, ebbe a család- és ifjúságpolitika, az oktatás, az egészségügy és a szociális ügyek egyaránt beletartoznak, csakúgy, mint a kultúra és a sport. Összességében 952 milliárd forintos keretről van szó, ám a kormány mintegy tízszázalékos túlvállalást engedélyezett, hogy az elhúzódó projektek is megvalósuljanak. Majdnem tizenegyezer projektötlet érkezett be, és több mint 5300 pozitív döntés született a 2020-ig tartó ciklusban. Lesznek még pályázati kiírások az ápolói ösztöndíjakkal és a kórházi fertőzések megelőzésével kapcsolatban. A megakadt elképzelések miatt rendelkezésre álló, úgynevezett visszahulló források terhére pedig még ezen felül is elképzelhetők újabb konstrukciók és keretbővítések, elsősorban az egészségügyi alapellátásban.
– Hogyan oszlik meg a csaknem ezermilliárdos összeg?
– Egészségügyre százhatvanötmilliárd forintot fordítunk, ennek felét az infrastruktúra fejlesztésére. Háromszázötvenmilliárd forintnál is több jut a köznevelésre, illetve a felsőoktatásra, és nagyjából ugyanennyi a szociális területre, a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre.
– Mit kell tudni a legújabb kiírásokról?
– Ezek országos kihatásúak. Összességében mintegy ötmilliárd forintos keretről van szó két felhívás esetében.
– Mennyire állunk jól az uniós források felhasználásában?
– Annak érdekében, hogy a lehető legtöbb idő jusson a végrehajtásra, a kormány döntése értelmében 2017. március 31-ig meghirdetésre került valamennyi tervezett felhívás, a Magyarországnak jutó forrás teljes keretösszegére. Ennek köszönhetően hamar meg tudtuk kezdeni a végrehajtást, és az összes operatív program tekintetében már a teljes keret harmincegy százalékát kifizette az Európai Bizottság, ami meghaladja a huszonhét százalékos uniós átlagot. Vagyis kifejezetten jól állunk.
(...)
– Az egészségügy területén a budapesti kórházfejlesztések emelkednek ki. Ezzel van dolguk?
– A négy centrumkórház kialakítására épülő Egészséges Budapest Program alapvetően hazai forrásból valósul meg jelentős, mintegy hétszázmilliárd forintos keretből. A Heim Pál Gyermekkórház fejlesztését ugyanakkor uniós támogatásból finanszírozza a kormány. Mindenképp látványos fejlődésre lehet számítani a következő időszakban a fővárosban. Az elmaradottabb, úgynevezett konvergenciarégiókban egyébként nyolcvanötmilliárd forintnyi uniós forrás jut felújításokra és eszközbeszerzésekre, valamint az alapellátás fejlesztésére. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ különböző képzéseket szervez, és kiemelt figyelmet fordít a háziorvosok megfelelő informatikai felszereltségének biztosítására is. Fontos cél, hogy az ország bármely pontján azonos színvonalú ellátásban részesüljenek az emberek.
