Túl alacsonyról indult a béremelés

Az egészségügyben valóban jelentősen nőttek a bérek az utóbbi években, de mint arra Dénes Tamás, a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének (ReSzaSz) elnöke felhívja a figyelmet: nagyon alacsonyról indultak. A szakorvosok (és szakgyógyszerészek) esetében tavaly közel nettó 70 ezer forinttal emelkedtek a bérek, amit most novembertől újabb, hasonló mértékű növekedés követ. A szakvizsgával nem rendelkező orvosok és rezidensek pedig bruttó 50 ezer forinttal fognak többet keresni. A szakorvosok bére a Fidesz-kormányzat alatt így összességében a 2012–2013-as két lépcsős emeléssel együtt körülbelül nettó 200-220 ezer forinttal nőtt, vagyis megduplázódott.

„Az egészségügyi dolgozók fizetése még így is elmarad más, a piaci szférában dolgozó diplomások bérétől. Soha nem a nyugati fizetésekhez hasonlítjuk magunkat, de ez még a magyar társadalmon belül sem biztosítja azt az anyagi presztízst, amit az orvosok és az egészségügyben dolgozók teljesítménye és a rájuk nehezedő felelősség indokolna” – mondja Dénes Tamás a Vasárnapi Híreknek. Így a helyzet arra kényszeríti az orvosokat, hogy elfogadják a hálapénzt, és ez az érdekvédő szerint nem az adott kolléga kritikája, hanem a rendszeré.

Az orvosok mellett az ápolók bére is emelkedik: 2016-tól 2019-ig összesen 65 százalékkal nő több lépcsőben – a hiányterületen dolgozóknak így körülbelül 103, a többieknek pedig mintegy 88 ezer forinttal nő a fizetése négy év alatt. A mentőápolók 2016-tól 2018-ig 67 százalékos bérkorrekciót kapnak, így átlagosan bruttó 190 ezer forint helyett 305 ezer forintot vihetnek haza, míg a mentőorvosok keresete bruttó 404 ezer forintról 626 ezer forintra nő majd. Ez azonban az ő esetükben sem jelent olyan jelentős fizetésnövekedést, ami érdemben javítana az életszínvonalukon. Mint arra Dénes Tamás rámutat: a háttérszemélyzet nem kapott béremelést, pedig egy villanyszerelő vagy rendszergazda jelentősége és felelőssége is igen nagy az egészségügyben.

„Ők azok, akik gyakorlatilag láthatatlanok, akkor vesszük észre a fontosságukat, ha valami baj van, pedig nélkülük sem működhet az egészségügy” – mondja a ReSzaSz elnöke. Dénes Tamás szerint az egészségügyi dolgozók érdekérvényesítő képessége tízes skálán körülbelül „kettő és feles”, mivel az orvosok nagy része arra vár, hogy valaki helyettük kiharcolja az eredményeket. Jellemző történet, hogy a ReSzaSz éppen azért jött létre 2015 őszén (amikor a legutóbbi béremelésekről még szó sem volt), mert egyetlen olyan szakszervezet sem volt az ágazatban, amely hajlandó lett volna sztrájkot szervezni. „Az itthon dolgozó orvosok körében nincs nagy sztrájkhangulat, de valójában mindenki sztrájkol, aki külföldön dolgozik, tulajdonképpen a távollétével".