Továbbra sem oszlik a köd az egészségügyben

Taps jutalmazta a Nemzeti Erőforrás Minisztérium miniszter jelöltjét, Réthelyi Miklóst mai meghallgatásán. Az Országgyűlés Egészségügyi bizottsága 16 igen és 3 tartózkodás mellett igent mondott miniszteri kinevezésére. A bizottsági ülésen részt vettek azok a szakemberek is, akik vélhetően irányító szerepet vállalnak majd a szaktárcán belül, így például jelen volt Szócska Miklós és Halász János is.

Az egészségügyi ellátás egész rendszerének felülvizsgálása, a betegutak szabályozása, az otthonápolás kiterjesztése, egyszerűbb és olcsóbb közgyógyellátás kialakítása, a népegészségügyi program szerepének növelése, komplex rehabilitációs rendszer létrehozása, korszerű mentés és sürgősségi ellátás megszervezése, az adminisztráció csökkentése szerepel többek között a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának egészségügyi programjában. E teendőket Réthelyi Miklós, az öt területet (kultúra, oktatás, szociális, ifjúság és sport, egészségügy) magában foglaló tárca miniszterjelöltje sorolta fel péntek délelőtti meghallgatásán. A bizottsági tagok számos kérdést tettek fel, amelyek gyakorlatilag felölelték az ágazat összes, közismert gondját-baját. Kíváncsiak voltak többek között arra, milyen szerepet szán a leendő vezetés a magántőkének, miként akarják kezelni a kisebb kórházak tetemes adósságállományát, tervezik-e a fogászati prevenció visszaállítását, az ÁNTSZ helyzetének és szerepének újragondolását, a sürgősségi ellátás és az Országos Mentőszolgálat fejlesztését, a betegszállítás és a mentés egymáshoz való viszonyának újrarendezését. De választ vártak arra is, hogy mi vár az alapellátásban dolgozókra, mi lesz és a pszichiátriai ellátás sorsa, és milyen változások várhatók a finanszírozás rendszerében.

Réthelyi Miklós válaszaiból kevés konkrétum derült ki, mondván, az ágazat minden egyes részterülete alapos elemzésre, újragondolásra szorul. A „giga tárca” leendő vezetője szerint bár az egészségügyi ellátás állami feladat, szabályozott módon szükség lesz a kisebb magánvállalkozások részvételére is. A betegutak újragondolása mellett – attól nyilván elválaszthatatlanul – rendezni kívánják a szolgáltatói struktúrát, ám nem csak az alá-fölé rendeltségi viszonyokat, hanem az azonos szinten lévők kapcsolatrendszerét is. A kamarákkal kapcsolatban leszögezte: fontosnak tartja megfelelő súlyú jelenlétüket az egészségügyben, s szerinte lenne értelme a kötelező tagság visszaállításának is.